A kis gyufaárus lány - Hans Christian Andersen A nagy dán meseíró, Hans Christian Andersen (1805 - 1875) ötödik kötetében megjelent meséjét egy Johan Thomas Lundbye rajz és Andersen édesanyjának gyermekkora ihlette. A történetet kilenc évvel az után írta, hogy barátja és kollégája Charles Dickens befejezte a Twist Olivért, melyhez hasonlóan A kis gyufaárus lány története is Európa nehéz sorsú gyermekeinek életére világít rá. Karácsonyi Ének - Charles Dickens Az 1843-ban íródott történet a magának való, fukar uzsorás, Ebenezer Scrooge ideológiai, erkölcsi és érzelmi átalakulását ábrázolja, miután meglátogatja őt az elmúlt, a jelen és a jövendő karácsonyok szelleme. Charles dickens karácsonyi történetek 3. Dickens a keresztény megbocsátás jegyében kívánta illusztrálni, hogyan válhat egy önző, érzéketlen ember a közösség odaadó, nagylelkű tagjává. - hirdetés - Levél a Mikulástól - Mark Twain Samuel Langhorne Clemens (1835 - 1910), jól ismert álnevén Mark Twain, amerikai író és humorista, Huckleberry Finn és Tom Sawyer kalandjainak megalkotója.
A nagy angol mesemondó talán legismertebb műve az 1843-ban írt és most is időszerű Karácsonyi ének. A világirodalom legszebb karácsonyi történetei. Szegénység és gazdagság örök ellentétét állítja szembe és oldja föl Dickens a szívtelen, gazdag Scrooge megigazulásának meseszerű történetében, amelynek adaptációival (több tucat megfilmesítés, hangjáték, színpadi változat) évről évre találkozhatunk karácsony táján. A mű első megjelenésétől fogva óriási népszerűségnek örvend, s részben ezért Dickens a következő huszonöt évben még sok más karácsonyi-újévi történetet írt. A Karácsonyi történetek címen ismert klasszikus összeállítás, amely a Karácsonyi ének mellett négy további történetet - Harangszó (1844), Házi tücsök (1845), Az élet csatája (1846), A szellem embere (1848) - tartalmaz, magyarul utoljára 1958-ban jelent meg egy kötetben. Most új fordításban adjuk közre ezt az örökzöld gyűjteményt.
Szállítás: 3-10 munkanap A nagy angol mesemondó talán legismertebb műve az 1843-ban írt és most is időszerű Karácsonyi ének. Szegénység és gazdagság örök ellentétét állítja szembe és oldja föl Dickens a szívtelen, gazdag Scrooge megigazulásának meseszerű történetében, amelynek adaptációival (több tucat megfilmesítés, hangjáték, színpadi változat) évről évre találkozhatunk karácsony táján. A kategória további termékei
Összefoglaló A nagy angol mesemondó talán legismertebb műve az 1843-ban írt és most is időszerű Karácsonyi ének. Szegénység és gazdagság örök ellentétét állítja szembe és oldja föl Dickens a szívtelen, gazdag Scrooge megigazulásának meseszerű történetében, amelynek adaptációival (több tucat megfilmesítés, hangjáték, színpadi változat) évről évre találkozhatunk karácsony táján. A mű első megjelenésétől fogva óriási népszerűségnek örvend, s részben ezért Dickens a következő huszonöt évben még sok más karácsonyi-újévi történetet írt. Charles dickens karácsonyi történetek video. A Karácsonyi történetek címen ismert klasszikus összeállítás, amely a Karácsonyi ének mellett négy további történetet - Harangszó (1844), Házi tücsök (1845), Az élet csatája (1846), A szellem embere (1848) - tartalmaz, magyarul utoljára 1958-ban jelent meg egy kötetben. Most új fordításban adjuk közre ezt az örökzöld gyűjteményt.
Andersen meséi jól illusztrálják a 19. század gyermekeinek romantikus világát. A karácsonyi rózsa - Lizzie Deas Egy hideg decemberi estén mindenki a kis Jézus elé járult ajándékaival. Egy kis pásztorlány is szerette volna megajándékozni a Megváltót, de mivel szegény volt, semmit nem tudott adni. Elkeseredésében az ajtó előtt sírva fakadt. Egy angyal azonban megsajnálta, a lába előtt elseperte a havat, és a hó alól gyönyörű rózsabokrot fakasztott a lánynak. Halkan a fülébe súgta, hogy a rózsa a legszebb ajándék, százszor értékesebb mindenféle kincsnél, mert minden egyes szirma a tiszta szeretet talaján termett. A diótörő és az egérkirály – E. T. A Hoffman A diótörő és az egérkirály meséje egy kislány megelevenedett karácsonyi játékáról, a diótörőről szól, aki szembeszáll a gonosz egérkirállyal. Az 1816-ban írt történetet 1892-ben Pjotr Csajkovszkij zenésítette meg, Marius Petipa és Lev Ivanov koreografálta balettelőadássá, ami azóta is az egyik legnépszerűbb balett a világon. Charles Dickens: Karácsonyi történetek - Jókönyvek.hu - fald. Az önző óriás - Oscar Wilde Oscar Fingal O'Flahertie Wills Wilde (1854 - 1900) a késő viktoriánus kor szatirikus tollú drámaírója meséket is hagyott az utókor számára.
7. A fő orientáció az üzleti élet Az első generációs számítógép funkciója többaz üzleti világhoz vezet. És nem lehet felhasználni személyes haszonszerzésre, mint ma. Manapság a számítógépes funkciók multifunkcionálisak, és sokkal fejlettebbek, mint az első generációs számítógépek. 8. A tulajdonos korlátozott Az első generációs számítógépek nagyon ritkán vannak tulajdonábansok ember, ellentétben manapság, ahol a számítógépek néhány ember számára szükségessé váltak. Általában azok, akik rendelkeznek ezzel a számítógéppel, a gazdag emberek körében vannak, és azok a cégek, amelyek ezt az eszközt az üzleti életben használják. AZ ELSŐ GENERÁCIÓS SZÁMÍTÓGÉPEK. – A számítógép története. Ezenkívül egyéb okok, amelyek miatt a tulajdonjog korlátozott, a nagy költségek, a nehéz működés miatt vannak, és nagy helyiséggel kell rendelkezniük.
Az elektroncsövet 1904-ben találták fel. Felfedezték hogy kapcsolóként is alkalmazható. Az elején azonban a csövek drágák, megbízhatatlanok és rövid életűek voltak, csak az 1940-es évektől használták őket számítógépek készítésére. Az elektroncsövek sokkal gyorsabb gépek építését tették lehetővé, mint a relék. Ennek az eszköznek a felhasználásával készült az első számítógép-generáció. Az első számítógép-generáció ideje nagyjából az 1946-1954 közötti évekre tehető. Általános jellemzők Ebben a korban a gép szolgáltatásait egyszerre egy programozó használta. Számítógépek fejlődése – Györe Mihály. Így a lassú perifériákra való várakozás és a programozók egymás közti váltása alatt a processzor igen sokat tétlenkedett. Az első generációs gépek megbízhatóságára jellemző, hogy amikor az ENIAC üzembiztos működését bejelentették egy sajtóértekezleten, nagy büszkeséggel közölték, hogy volt már olyan 12 órás műszak, amelyben több órán keresztül működött hibamentesen a gép. Később is állandó műszaki felügyelet kellett e gépek működtetéséhez.
A gép tömege 30 tonna volt, megépítése tízmillió dollárba került. Sokkal gyorsabb volt, mint a relés számítógépek: az összeadást 0, 2 ms, a szorzást 3 ms alatt végezte el. A programja azonban fixen be volt "drótozva" a processzorba és csak mintegy kétnapos kézi munkával, villamos csatlakozások átkötésével lehetett megváltoztatni. A gép memóriája 20 db tízjegyű előjeles decimális számot tudott tárolni. 5. Az ELSŐ generációs elektronikus számítógépek - Számítástechnika története dióhéjban. Mindegyik számjegy tárolására 10 db elektroncsövekből épített flip-flop szolgát. Mindegyik flip-flop megfelelt egy-egy számjegynek: egy számjegy tárolásához a neki megfelelő flip-flopot 1-re állították, az összes többit 0-ra. Az elektoncsövek megbízhatatlansága miatt a gép csak rövid ideig tudott folyamatosan működni. Az ENIAC-ot ballisztikai és szélcsatorna-számításokra használták. Egy feladatsor kiszámítása a gépnek 15 másodpercig tartott, ugyanez egy szakképzett embernek asztali kalkulátorral 10 órás munka volt!! A gépet 1956-ban lebontották, mert elavult. Jelenleg egy olcsó zsebszámológép is nagyobb teljesítményű, de az ENIAC technikatörténeti érdemei vitathatatlanok.
Az abakuszt némileg módosítva a XVI. századig a legfontosabb számolást segítő eszközként használták, egyetemen tanították a vele való szorzás és osztás műveletsorát. Számítógép generációk A digitális számítógépeket a bennük alkalmazott logikai (kapcsoló) áramkörök fizikai működési elve és integráltsági foka (technológiai fejlettsége) szerint is osztályozhatjuk. Ilyen értelemben különböző számítógép-generációkról beszélhetünk. A továbbiakban a számítógépek fejlődésének főbb állomásait mutatjuk be. Mechanikus gépek Az első "szériában gyártott" számológép et 1642-1644 között Blaise Pascal (1623-1662) készítette el, összesen hét példány ban. A kor technikai szintjének megfelelően óraalkatrészek ből építette meg a szerkezetet. A gép újdonsága, alapötlete az automatikus átvitelképzés megoldása volt. A számológéppel csak az összeadást és a kivonás t lehetett elvégezni, a nem lineáris műveleteket – a szorzást és az osztást – nem. Pascal számológépét Gottfried Wilhelm von Leibniz (1646-1716), német matematikus fejlesztette tovább.
Két szám összeadását az alábbi módon kell végrehajtani: 1. Olvassuk be az első számot az EAX regiszterbe a memóriából. 2. Az EAX regiszterhez adjuk hozzá a második számot. 3. Az eredményt (az EAX regiszter új értékét) tároljuk a memória egy másik pontján. 2. ábra: Számok összeadása Az utasításokat számkódok jelölik. Ezek a számok 0.. 255 közötti egész számok. A számkódokat leggyakrabban hexadecimális formában adják meg. A bal oldali oszlopban a memóriacímeket adjuk meg (0044F02B, …) ahol az adott gépi kódú utasítást tároljuk. A gépi kódú utasítások a második oszlopban vannak (a 8B45F4 számsorozat egyetlen gépi kódú utasítást (8B), valamint a paramétereit jelöli: honnan kell beolvasni az értéket az EAX regiszterbe (45, F4)). A fentieken is látszik, hogy a gépi kódú programozási nyelv nehézkes, nehezen tanulható. A kész program nehezen megérthető, nem áttekinthető. Sok más hátránya mellett külön kiemelendő, hogy a gépi kódú programokat alkotó utasítások csak az adott mikroprocesszor számára érthetőek.
Az 1950-es évek közepén építették az első különlegesen nagy és különlegesen gyors számítógépeket, népszerű nevükön a szuperszámítógépeket. Az elsők között volt a LARC és az IBM által készített Stretch. Ezeknél a gépeknél több olyan technikai megoldást vezettek be, amivel a számítógép tényleges sebességét növelni lehetett. Az egyik alapvető megoldás az egyidőben végrehajtható tevékenységek számának növelése volt. A legjelentősebb megoldást a párhuzamos feldolgozási technikák jelentették. A hardver eszközök felépítésénél uralkodóvá vált a moduláris felépítés, ami a karbantartást nagymértékben leegyszerűsítette. A második generációtól kezdve számítógéprendszerről beszélhetünk, mert a memória mérete, a processzor típusa, a perifériák eltérők lehettek az egyes telepített gépek között, bár alapvetően ugyanarról az alapgépről volt szó. A számítógépek üzemeltetésénél jellemző megoldás volt a kötegelt (batch) feldolgozás. A régi számítógépeknél minden egyes felhasználói programot külön futtattak, a számítógépet emberi beavatkozással állították meg a program futásának végén és előkészítették a következő program futtatásához.