Hát nekem a veszekedésről az jut eszembe, hogy hangosan, sokszor értelmetlenül veszekednek, egymást okolják dolgok miatt, és opcionálisan akár fizikailag is bántják egymást. A "vitatkozni"-ról meg inkább az, hogy van egy kis nézeteltérés, ami lehet néha hangosabban mutatkozik meg, de összességében nem bántják egymást - szerintem ez természetes. Szóval neked is lehet igazad, attól függ ki hogyan értelmezi ezeket a szavakat.
Figyelt kérdés Van egy kiskutyám és múltkor is mentem haza és a belső szobában ugatott, holott mindig vár az ajtóba. 1/18 anonim válasza: 73% És a szellemek a kutyákat? 2014. máj. 21. 08:08 Hasznos számodra ez a válasz? 2/18 Vad-Ász válasza: Ha jól tudom látni ők sem látják őket, csak érzik. Mivel az entitások másik rezgéshullámon vannak, amit a kutyák jobban észlelnek mint mi. "példa:Egyik ismerősömnél állitolag egz démon volt a szobájában és amikor behoztuka kutyát az nem mert bemenni a szobába, mikor előtte mindig bement. Reszketett, ű syerint félt. " Ugyhogy a kutyák megérzik ha valami más is van a házatokban. 2014. 08:14 Hasznos számodra ez a válasz? 3/18 anonim válasza: sztem: NEM! De valami ösztön miatt megérzik a halottat! 2014. 08:27 Hasznos számodra ez a válasz? 4/18 anonim válasza: 85% Igen, a macskák pedig a náci zombikat. 08:49 Hasznos számodra ez a válasz? Ki a legvalószínűbb, hogy szellemet láthat? Ha a szakértőknek igaza van, bármelyikünkkel megeshet - Ezotéria | Femina. 5/18 anonim válasza: 77% A sünök meg a poltergeisteket. 08:53 Hasznos számodra ez a válasz? 6/18 anonim válasza: Hát addig amíg a félvilág azt állítja, hogy a kutyák színvakok, a másik meg fele, meghogy semmi baja a látásával?!
Ezek szerint az ember, ha felfokozott idegállapotba kerül, valószínűbb, hogy szellemet lát, illetve annak hisz különféle dolgokat. Vizsgálatuk alátámasztotta, ki láthat szellemet A kutatópáros vizsgálattal is alátámasztotta, hogy fenti elméletük helytálló. Felmérést végeztek, melyben olyanok részvételét várták, akik saját elgondolásuk szerint láttak már szellemet. A kérdőívben felmérték, mennyire élnek stresszes életet, és volt-e az ominózus szellemlátás idején komoly problémájuk. A válaszok alapján megállapították, hogy a szellemészlelés és a stressz összefügghet. Azaz ha az ember feszült, nagyobb valószínűséggel lát vagy hall szellemet, mert minden körülményre, zajra, fényre, mozgásra, egyebekre többszörös figyelmet fordít, azokba pedig, mivel agya magyarázatot keres rájuk, paranormális jelenséget képzelhet bele. Szellemeket látott, ezért volt párjára és annak élettársára gyújtotta a házat : hirok. A cikk az ajánló után folytatódik Védekező mechanizmus is lehet a szellemérzékelés, szellemlátás, mint azt Jennifer Whitson, a téma egy másik szakértője tartja. Ha valaki elvesztette szerettét, de olykor úgy érzi, mintha jelen lenne, az elméjének a saját megnyugtatására adott reakciója és a gyász feldolgozásának egy természetes része lehet.
Jézus azonban nem Heródes udvari mágusa kívánt lenni. ő maga Isten bölcsessége. " Remélem tudtam segíteni! A többiektől bocsi a hosszú irományért! Miszike
A városszerkezet általános jellemzői: Szabálytalanság, rendezetlenség, melynek háttere a spontán fejlődés. A középkori város mindenképp rendezetlennek tűnik, főleg elődeihez és utódaihoz viszonyítva, melyeket a monumentális lépték és a geometriai szabályosság jellemzett. Zsúfoltság, nagy beépítési sűrűség. A korszakában (amikor ezek a városok kifejlődtek) délről a szaracénok, északról a vikingek, keletről az ázsiai nomád népek betörései fenyegették a városokat, így a védelem biztosítása elengedhetetlenné vált. A középkori város – Wikiforrás. Városfalat kellett építeni. Viszont ennek hatalmas költségei voltak, ezért igyekeztek a lehető legkisebb területet körbekeríteni. A beltelek értékessé vált, takarékosan kellett bánni vele. Kialakult tehát a többemeletes, keskeny, szorosan egymáshoz simuló házak tömege, szűk utcák rendszere. A társadalmi-gazdasági értelemben vett többközpontúság. A város békéje és növekedése az egyházi, világi és gazdasági (ker. -i) hatalom egységén és egyensúlyán alapult, így mindhárom hatalomnak saját, elkülönült központja volt.
"Éjszaka minden embernek otthon kell tartózkodnia… Amikor pedig városunkban részeg emberek járkálnak, s az őrökkel találkoznak, akkor a helyes útra kell vezetni őket, nem tévútra, legyenek azok férfiak vagy nők. S evégből meg kell kérdezni tőle, hol lakik. Ha pedig tudja, az őröknek haza kell, hogy kísérjék. Ha azonban nem tudja, vigyék a legközelebbi gazdához, és ott hagyják feküdni, amíg rá nem jön, hogy hová kell mennie… Mindazok a házak, amelyek már korábban is megvoltak, álljanak azon a módon, amint reánk maradtak. De ha egy háztulajdonos át akarja építeni a házát, mostantól fogva csak úgy rendezheti be, amint a tanácsosok jónak látják, hogy a legjobban beilleszkedjék mind az utcába, mind a kikötőhidak közé, valamint a keresztutcák és közök viszonylatába… És ha tűz üt ki vagy ellenséges had közeledik, mindenki rohanjon oda, mihelyt a kürtöt vagy a harangot hallja, máskülönben fizessen egy ezüst márkát a királynak. Városi lakosok pedig azok, akiknek udvaruk van vagy udvarokat bérelnek fél évre, illetve 12 hónapra, teljesen, félig vagy egynegyed részben, és más bérlőket is fogadnak be.
A város külső képe, szerkezete A város jogi helyzete, irányítás A lakosság társadalmi helyzete, foglalkozása A mindennapi élet jellemzői A városok kialakulása A város egy nem (csak) mezőgazdaságból élő népesség tömörülése – az érett középkorban a városok kialakulását a mezőgazdasági árutermelés kibontakozása, a kereskedelem fellendülése tette lehetővé. A városok létrejöhettek egykori római kori települések helyén, várak és egyházi centrumok közelében, utak találkozásánál, folyami átkelőknél és általában közel a távolsági kereskedelem útvonalaihoz, a városnak a feudális államban különleges helyzete volt, kiváltságokkal rendelkezett. A városi jog elemei: · önkormányzat joga: általában a városlakók közössége, a kommuna harcolta ki a város birtokosával szemben · bíráskodási jog: szabad bíróválasztás és bíráskodás a város területén és a város lakói felett · gazdasági jellegű jogok: piactartás, adók egyösszegű fizetésének joga · birtokjog: a városnak lehettek falvai, jobbágyai · kegyúri jog: szabad plébános választás – a városok a X-XIII.