A klasszicizmus korszakának zenéje tükröződika nagy zeneszerző L. V. Beethoven - a kor legnagyobb szimfonikusa. Az idei forradalmi események hatására kialakult nagyszabású művei a harc, a dráma és a nagy hősiesség pátoszakájával vannak áthatolva. Úgy tűnik, az egész emberiségnek szól. Ludwig van Beethoven számos szimfonikus előadás ("Coriolan", "Egmont"), harminc két zongora szonáta, öt zongoraverseny zongora és más nagyszabású alkotások alkotója. Írásaiban egy merész és szenvedélyes hős, gondolkodó és harcos ábrázol, aki drámai pátosz, míg a lírai reverie nem idegen. A klasszicizmus zenéje Beethoven munkásságában befejezte fejlődését, a későbbi generációk számára pedig a harmónia és a racionális szigorúság eszméjét.
A 17-19 században az európai államok kultúrájábanhogy a hihetetlen és ellentmondásos barokk stílus helyettesítse a szigorú racionalista klasszicizmust. Főbb alapelvei az ideális, világos, logikailag teljes és harmonikus műalkotások megteremtésére irányulnak. A klasszicizmus a zenében új trendeket hozott a kompozíció tartalmával és formájával kapcsolatban. Ebben az időszakban a műfajok, mint a szonáta, a szimfónia és az opera tökéletességet érnek el a zeneszerzők munkáiban. Valódi forradalom a zenei művészetbenK. Gluck reformja lett, amely három alapkövetelményt hirdetett a művekhez: az igazság, a természetesség és az egyszerűség. Annak érdekében, hogy könnyebben közvetítse a nézőnek a drámai művek jelentését, eltávolítja az összes szükségtelen "effektust" a pontszámokból: ékszerek, tremolo és trillák. Ebben az esetben a fő hangsúly a mű költői képének feltárása, a főszereplő belső tapasztalatainak tudatosítása. A klasszikus zene a legélénkebben megtalálható K. Gluck Orpheus és Eurydice operában.
A klasszicizmus a barokk ellentéteként jött létre és több országban a felvilágosodással összefonódva jelentkezett. A klasszicizmus építészete Az építészetben uralkodóvá válik a nyugodt, fegyelmezett szemléletmód. Újra mintának tekintették az ókori művészet nemes pátoszát. Az így létrehozott tudatosan puritán építészet világos, racionális, áttekinthető tereket eredményezett. A barokk stílussal együtt háttérbe szorult az egyházi építészet is. A városi építészet kerül előtérbe: bérházak, iskolák, egyetemek, kórházak, hidak, alagutak, hatósági és jogi intézményeknek helyet adó épületek készülnek az új stílus jegyében. A szimmetrikus rendező elvet követő görög külsőt és római belsőt egyesítő alkotások szigorú ésszerűsége nem zárta ki az olyan tagoló díszítéseket, mint a lépcsőzettel megemelt, timpanonnal záródó nyílt oszlopcsarnok (portikusz), az emeleteket egymástól elválasztó övpárkányok és a lizénás tagolás. A homlokzatképzésben a barokk rendszereket veszik át: a lábazatszerű földszint, az emeleteket átfogó, a lizénás tagolást.
Ez a munka, az új ötletek szerint készült, a fenti reform kezdetét jelezte. A klasszicizmus a zenében éri el csúcspontjáta 18. század második felében. Ebben az időszakban Bécsben a zeneszerzők Josef Haydn, Ludwig van Beethoven és Wolfgang Amadeus Mozart alkotják az egész világ számára ismert remekműveket. A munkájuk középpontjában fizetnekszimfonikus műfaj. Joseph Haydn helyesen az instrumentális klasszikus zene atyja és a zenekar alapítója. Ő határozta meg az alapvető törvényeket, amelyekkel a szimfónia fejlődését meg kell építeni, meg kell állapítania a szekciók sorrendjét, meg kell adnia nekik a végső pillantást és meg kell találni az ideális formát, hogy megtestesítsék ennek a műfajnak a mély tartalmát - négy részből. A klasszicizmus a zenében újfajta háromrészes szonátát hozott létre. Az ebben a formában írt művek nemes, finom egyszerűséget, könnyedséget, élelmet, földi örömet és lelkesedést szereztek. Szonáta - szimfonikus továbbfejlesztéseművek V. A. Mozart műveiben készültek. Ez a híres és szeretett zenész Bécsben, Haydn eredményei alapján számos értékes operát írt a modern kultúra számára: a Varázsfuvola, Don Juan, Figaro házassága és mások.
A zene legkorábbi bizonyítékai 5000 évesek: Mezopotámiából õsi hangszer ek, Egyiptomból képírás, Görögországból betû kottá k maradtak fenn. Zenérõl szóló költemények, krónikák és elméleti írások az ókortól megtalálhatók. Hangzó emlékek Edison fonográf jának köszönhetõen 1877 óta vannak. A zene eredetérõl számtalan elmélet született, és történetének feldolgozása sem egységes. Elterjedt téveszme például, hogy a fejlõdés csúcsa az európai mûzene ( komolyzene, klasszikus zene). Az európai zene történeti beosztása, korszak olása a szépmûvészetekben meghonosodott módszert követi. A különbözõ mûvészeti ágak jellemzõi nagyrészt azonosak, ám fejlõdésük mértéke és a korszakváltások idõpontja -ami hosszabb-rövidebb átmenet, és nehezen köthetõ egy évszámhoz- nem esik pontosan egybe. Ezért a zenei korszakhatárokat ennek figyelembevételével lehet értelmezni. A zene történetének vázlatos ismertetését a középkor végétõl, az újkor hajnalán, "újjászületéssel" kezdjük. Idõrendben: reneszánsz, barokk, klasszicizmus és romantika, impresszionizmus, modern zene (a 20. sz.
A szimfónia és a szimfonikus zenekar ekkor alakul ki. A szimfónia elnevezése is a harmóniára utal: együtthangzást jelent. A legfőbb rendező elv a szimmetria, az ellentétes témák szembeállítása és a variációk, vagy hangszeres párbeszédek. A kor kedvelt műfajai a versenyművek, ahol a szólista az első tétel végén bemutatja virtuozitását – ez a kadencia.
Az európai klasszikus zene korszakai Őskori zene Ókori zene Középkori zene Újkor Reneszánsz zene Barokk zene Bécsi klasszikus zene Romantikus zene 20. század Impresszionista zene Késő romantikus zene Neoklasszicista zene Verista zene Expresszionista zene Folklorista zene "A hatok" zenéje Szeriális zene Elektronikus zene Aleatorikus zene Minimalista zene Bruitista zene 21. század Kortárs komolyzene m v sz A bécsi klasszikus zene vagy bécsi klasszika (közkeletűen, bár helytelenül bécsi klasszicizmus) korának az európai komolyzene történetében az 1750 és 1827 közötti időszakot nevezzük. Ezekben az évtizedekben alkottak azok a zeneszerzők, Haydn, Mozart és Beethoven, akiket műveik stílusbeli kiegyensúlyozottsága, dallami, harmóniai és formai kidolgozottsága, kifejezésbeli gazdagsága miatt mintaszerűnek, példaértékűnek, egyszóval klasszikusnak tekint a zenetörténet-írás. (Gyakran klasszikus zenének nevezik általános értelemben a komolyzenét is, de amennyiben egy szórakoztató zenei alkotás példaszerű, mintaszerű, akkor erre is alkalmazható ez a megjelölés.
Hajnalra 10-12 Celsiusig csökken a hőmérséklet. Az északnyugati szél megélénkül, néhány helyen illetve zivatarok környezetében meg is erősödik. Területi átlagban jelentős csapadék nem várható, viszont foltokban 5-10mm is előfordulhat. Ismét esernyős lesz a hétvége. A délutáni óráktól fokozatosan csökken a felhőzet, így a napsütés hatására 22-24 fokig melegszik a levegő. Siklós környékén is eleinte sok lesz a felhő, elszórtan záporok, zivatarok is kialakulhatnak. Hajnalban 10, nap közben 23 fok várható.
Olvassa el az előrejelzésünket! Pénteken gyakran lesz erősen felhős az ég, és több helyen lehet zápor, néhol zivatar, de később északnyugat felől felszakadozik a felhőzet. Az északnyugati szél sok helyen viharossá fokozódhat. A hőmérséklet 10-11 fok körül várható. Szombaton már csökken a felhőzet, és egyre több helyen süt majd ki a nap. Felhősödés délutántól lehet, és záporok is kialakulhatnak. A szél mérséklődik, és 10 fokra csökken a hőmérséklet. Erős hidegfront jön - a hétvége időjárása. Vasárnap változóan felhős idő lesz, és főleg a reggeli és az esti órákban fordulhat elő kevés csapadék. Reggelre akár fagypontra is süllyedhet a hőmérséklet, délután viszont már 10 fok várható. ► KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
Aktuális időjárás-előrejelzésünket 24 órás, 5 és 30 napos, valamint település szerinti bontásban, a permetezésre vonatkozó információkkal együtt megtalálja az Időjárás rovatában!
Változékony, igazi késő tavaszi idő, a sokévi átlag körüli hőmérséklettel - ilyen a mostani hétvége időjárása. Pénteken még többórás napsütésre számíthatunk, de szombaton már jórészt fátyol- és gomolyfelhők borítják az eget. Egész hétvégén közvetlenül lehet tanulmányozni, hogy mi a különbség a zápor és a zivatar között. Európa időjárási szempontból két részre osztható, és ez a kettősség a következő 24-36 órában is megmarad. Skóciától Skandinávián át egészen a Kola-félszigetig nagy kiterjedésű anticiklon húzódik. A magasnyomás területén száraz a levegő, ezért kevés a felhő, és sokat süt a nap. Ezzel szemben a Földközi-tenger térségében, illetve Közép-Európában lassan mozgó magassági légörvények teszik változatossá az időjárást. A délután kialakuló záporok, zivatarok ellenére sincs túlzottan hűvös idő, hiszen 20, 25 fok között változik a csúcshőmérséklet. Bár jelenleg az Ibériai-félsziget a kontinens legmelegebb tája, szombaton és vasárnap már itt is csapadékra kell számítani. Az előttünk álló hétvégén legnagyobb eséllyel a Balkán-félszigeten és a görög szigetvilág területén ígérkezik napos, száraz idő.