Felmondjuk a New York-i egyezményt? Noha a kormány jelenlegi célja a türelmi zónák működtetése, öt-hat év múlva valószínűleg fel kell mondanunk azt a New York-i egyezményt, amely az emberkereskedés és a prostitúció visszaszorításáról rendelkezik - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Borai Ákos, a Belügyminisztérium főosztályvezető-helyettese. Az önkormányzatok még a szeptember 1-je óta hatályos új jogszabályok értelmezésével küszködnek. Az utcalányok viszont már váltottak: a kirívó öltözéket polgári ruhára cserélték. Akiket mégis szabálysértésen érnek, azok közül egyre többen már ügyvéddel jelennek meg a kihallgatáson. Ma is érvényes az előző kormány határozata, amely az 1950-ben elfogadott New York-i egyezmény felmondását veszi fontolóra - erősítette meg a lap információját Borai Ákos. A Belügyminisztérium jogi főosztályának helyettes vezetője, aki előkészítőként részt vett a maffiaellenes törvénycsomag kidolgozásában, elmondta: az egyezmény felmondására a jelenlegi kormánynak sem volt ideje.
Ennek ellenére a kilépés gondolata nem került le a napirendről - tette hozzá Borai. Az egyezményhez Magyarország 1955-ben csatlakozott, s egyebek mellett tiltja a bordélyházak működtetését. Az egyezmény csak szűk mozgásteret biztosít a prostitúció problémájának megoldására - véli a főosztályvezető-helyettes. Hosszú távon azonban még sokat változhat a helyzet, ugyanis a mostani kormányelőterjesztés alapvetően három szakaszban tervezi a szabályozást. Ha az első lépcsős megoldás, vagyis a német zónamodell nem válik be, következik a második, vagyis az egyéni vállalkozói alapon működő szexpiac. Ha ez az elgondolás is kudarccal járna, a magyar kormány rákényszerül a New York-i egyezmény felmondására jelentette ki Borai. Ez - tette hozzá - a prostitúció intézményes formájának legitimálását jelentené. A szakember megítélése szerint a hazai jogalkotók el fognak jutni a harmadik pontig, ám most nem ez a cél, hanem a zónamodell működtetése. Ehhez a kormány a tiltás teljes fegyvertárát bevetette. Két év múlva értékelik majd a rendszer életképességét, az egyezmény felmondására pedig leghamarabb 5-6 év múlva kerülhet sor.
Cikk 3 a New York-i egyezmény előírja a külföldi választottbírósági határozatok feltételezhető véglegességét azáltal, hogy a szerződő államokat kötelezővé teszik a külföldi választottbírósági határozatok kötelező érvényűnek nyilvánítására és végrehajtására, a 11. cikkben foglalt nagyon korlátozott kivételekre is figyelemmel 5 a New York-i egyezmény (például. a joghatóság túllépése, az alapvető eljárási jogok és a közrend megsértése). Gyakorlati szempontból, az odaítélés "külföldi", ha azt olyan joghatóságon kívül adták ki, amelyen az a fél, amelyben valamelyik fél végrehajtására törekszik, és akkor hajtják végre, ha mindkét joghatóság aláírja a New York-i egyezmény. Ebből adódóan, az New York-i egyezmény nem érinti a nemzeti bíróság azon jogát, hogy az ugyanabban a joghatóságban meghozott ítéletet megsemmisítse vagy hatályon kívül helyezze, mert ez nem tekinthető külföldi díjnak, de hazai díj.
A New York-i Egyezmény jelenlegi részes államai A New York - i Egyezményt az ENSZ diplomáciai konferenciája elfogadta 2005 10 június 1958 és... - én lépett hatályba 7 június 1959. Novembertől 2020, a New York-i Egyezmény rendelkezik 166 Részes államok. Tajvan mellett, amely nem volt jogosult csatlakozni a New York-i Egyezményhez, Az ENSZ tagállamai, amelyek még mindig nem tagjai, Belize, Grenada, Irak, Észak Kórea, Suriname, Türkmenisztán, Jemen, és számos afrikai ország, beleértve Líbiát, Eritrea, Szomália, Dél Szudán, Csád, a Kongói Köztársaság (nem a nagyobb Kongói Demokratikus Köztársaság, melyik tag), Malawi, Namíbia, az egykori Szváziföld (most Eswatini) és, Nyugat-Afrikában, Egyenlítői-Guinea, Gambia, Bassau-Guinea és Togo. Egyéb nem szerződő államok közé tartoznak a kis államok is, mint például a Mikronéziai Szövetségi Államok, Niue, Saint Kitts, Nevis, Kiribati, Saint Lucia, Salamon-szigetek, Nauru, Szamoa, Tuvalu, Kelet-Timor és Vanuatu. A világ legnagyobb országai közül 100 gazdaságok, csak Irak és Türkmenisztán nem részes állam.
Többek között a zöld puy lencse és a különféle gombák a kedvenc alapanyagai Régis Marcon, három Michelin-csillagos séfnek, akinek ételkreációit jövő héttől az Air France légitársaság hosszú távú járatain is meg lehet kóstolni. Április elsejétől hat hónapon keresztül élvezhetik az Air France hosszú távú járatainak business osztályán utazók a Régis Marcon jegyezte fogásokat. Az ételek a francia konyha olyan különleges alapanyagaiból készülnek, mint a zöld puy lencse, vagy a fekete kucsmagomba. © worldgourmetsummit. com A Párizsból induló járatokon egy-egy Régis Marcon jegyezte fogás váltakozva szerepel majd a menüben kínált négy különböző étel között. A regionális konyhaművészetéről ismert séf havonta kétszer újítja meg választékát a törzsutasok igényeinek és a szezonalitásnak megfelelően. Velvet - Élet - Michelin-csillagos séfek szerint az idei év kajatrendjébe a vajas kenyér is belefér. Az Air France tokiói járatán április 22-én Marcon személyesen mutatja be gourmet menüjét. Párolt zöld lencsét kínál rákkal, báránylapockát fügével és háztáji csirkét fekete kucsmagombával. A légitársaság 2011 decembere óta kér fel neves francia séfeket, hogy állitsanak össze menüt a fedélzeti konyhákra.
Közélet Három marbellai éttermét alakítja át hamburgerezővé Dani García spanyol séf. 2018. 12. 19 | Szerző: MTI 2018. 19 | Szerző: MTI A 42 éves sztárszakács alig egy hónappal azután tette közzé döntését a Twitteren, hogy Lisszabonban megkapta a Michelin-kalauz elismerését, amellyel a nevét viselő étterem lett Andalúzia második, háromcsillagos vendéglátóhelye. Amikor eléred az álmodat, eljön a pillanat a mérlegelésre: mi jön ezután? – nyilatkozta a La Vanguardia című napilapnak azután, hogy bejelentése nagy feltűnést keltett. Dani Garcia Fotó: Jose Ignacio Unanue/NurPhoto A séf arról vallott, hogy húsz csúcsgasztronómiában eltöltött év után olyan ételeket szeretne készíteni, amelyek a szélesebb közönség számára elérhetők, 15-20 eurós (4800-6500 forint) fogásokban gondolkodik. Véleménye szerint Spanyolországban időszerű lenne egy újabb gasztronómiai forradalom, mivel óriási szakadékot lát az átlagos éttermek és csúcsgasztronómia között. Fine dining élmény a Turai Kastélyban: Michelin-csillagos séf vezetésével nyit a BOTANIQ étterem | hirado.hu. Marbellai étterme jövő év októberében zár majd be, és steak house lesz belőle, amely elsősorban hamburgerek kínál majd.
Azt mindenki tudja, hogy a Michelin-csillag hatalmas elismerés, amit csak a legjobb éttermek kaphatnak meg. De mégis miért Michelin, és mi köze van az autógumihoz? Kezdjük azzal, hogy a Michelin-csillag valójában nem is csillag - a szimbólum egy hatszirmú virágot ábrázol. Kezdetben csak egyet kaphattak belőle a legjobb éttermek, 1931-ben vezették be a 3 csillagos rendszert. Ugyanúgy, ahogyan az iskolai osztályozásnál, az egy csillag a nagyon jót, a kettő a kiválót, a három a tökéleteset, a csúcsok csúcsát jelenti. Ezekért az éttermekért megéri utazni, akár több száz, ezer kilométert is - és itt kapcsolódunk a gumiabroncshoz. Miért Michelin? Michelin csillagos ételek rendelése. Valójában azért született meg a Michelin-csillag, hogy növeljék az utazási kedvet az autótulajdonosok körében. Andre és Edouar Michelin, francia testvérpár 1891-ben állt elő a leszerelhető gumiabroncs ötletével. Természetesen ahhoz, hogy az emberek új gumit vegyenek, előbb el kell koptatniuk az előzőt, tehát minél többet kell utazniuk. Így tehát adta magát, hogy az utazási kedv növelésével egyenesen arányosan nő majd a bevétel is.