Mindkét kötetben vannak olyan prelúdium–fúga párok, amelyek feltehetően különböző időben keletkeztek (a II. F dúr - Tananyagok. kötetnek például az Asz-dúr prelúdium az egyik legkésőbbi, a fúga az egyik legkorábbi tétele). A prelúdiumok között találunk improvizatív, akkordfelbontásos, igazi "előjáték"-karakterű tételeket (például I/C-dúr, I/c-moll, I/G-dúr), a két-, illetve háromszólamú invenciókhoz hasonló zenéket (I/Fisz-dúr, II/disz-moll, illetve I/A-dúr), gazdagon díszített Adagiót (I/esz-moll), Arcangelo Corelli triószonátáinak stílusát kölcsönvevő Andantét (I/h-moll), Vivaldit idéző concerto-stílusú (II/d-moll, II/H-dúr) tételeket, táncos (gigue-) lejtésűeket (II-Esz-dúr, II/A-dúr), modern, "gáláns" stílusúakat (I/Asz-dúr, II/f-moll), de a Máté-passió nyitókórusát előlegezőt is (I/b-moll). A fúgák legalább olyan sokfélék, mint a prelúdiumok, a szerkesztés és a stílus tekintetében is: a 17. században gyökerező, archaikus tételek (II/E-dúr, II/g-moll), a Kunst der Fuge közelségét jelző, szigorúan szerkesztettek (II/H-dúr), s szabadabb felépítésűek (II/A-dúr) egyaránt jelen vannak a gyűjteményben.
Az első segítséget a kotta elejen található módosítójelek nyújtják, ezek utalnak a hangnemre. Azonban nem hagyatkozhatunk kizárólag a módosítójelekre, hiszen a hangnemről ennyiből még nem tudható, hogy dúr vagy moll. Vegyünk egy példát: az előttünk lévő kottán nincsenek módosító jelek, tehát az alapskálával állunk szemben, ami a C-dúr ás annak párja A-moll. Ez esetben nézzük meg, hogy milyen hangon fejeződik be a dallam. Ha az egy C hang, akkor C-dúrról van szó, ha az A hangon zárul a dal, akkor pedig A-moll. A zenei sokszínűséget is bizonyítandó, ez sem szabályszerű, itt is lehetnek eltérések, ekkor már nehezebb megállapítani a hangnemet. Dúr hangnemről akkor beszélünk, ha az adott dallam dó hangra érkezve fejeződik be. Az ettól eltérő eseteket külön névvel jelzett hangsoroknak hívjuk: Záróhang Elnevezés Hangok sorrendje C dúr C-D-E-F-G-A-H-C... Dúr moll park hyatt. D dór D-E-F-G-A-H-C-D... E fríg E-F-G-A-H-C-D-E... F líd F-G-A-H-C-D-E-F... G mixolíd G-A-H-C-D-E-F-G... A moll A-H-C-D-E-F-G-A... H lokriszi H-C-D-E-F-G-A-H... Az alábbi táblázat szemlélteti a dúr-moll párokat.
Ajánlja ismerőseinek is! A magyar népi kultúra hagyományos megjelenési formái napjainkban már eltűnőben vannak. A jelen és közelmúlt gyors, mély változásai már történeti távlatba állították azt a paraszti világot, amely ennek a kultúrának kerete és éltetője volt. Ez a paraszti kultúra számunkra, magyarok számára igen jelentős. Legjelentősebb tárgyi emlékei a múzeumokban tekinthetők meg. Modern nemzeti kultúránkat, az irodalmat, zenét, művészetet eltéphetetlen közvetlen és közvetett kapcsolatok szövedéke fűzi a népi kultúra örökségéhez. Ezt az örökséget teszi le az érdeklődő olvasó asztalára a Magyar Néprajzi Lexikon, amely a maga mintegy 8000 cikkével és a hozzájuk kapcsolódó kb. 5000 illusztrációval, egyszínű és színes fényképekkel, rajzokkal számvetés, határkő, hiszen néprajztudománynk mai állását tükrözi. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Magyar néprajzi lexikon (részlet). Felöleli a magyar néprajz teljes területét. Sorozatcím: Magyar néprajzi lexikon Borító tervezők: Székely Edit Kiadó: Akadémiai Kiadó Budapest Kiadás éve: 1980 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Akadémiai Nyomda ISBN: 9630512882 Kötés típusa: egészvászon kiadói borítóban Terjedelem: 751 + 20 oldal képmelléklet Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 17.
1977 tavaszán megjegyzés: javított változat
Az egyes cikkek arányaira ügyeltünk - amennyire ügyelhettünk - s az utalóknak is lehető bőséggel teret adtunk, hogy a keresést megkönnyítsük, a nyelvjárási, helyi megnevezések változatait is megőrizzük. Így közel 9000 kisebb-nagyobb cikk készült el, s vannak olyan cikkek, amelyek nagyobb egységet fognak össze, mint teszem azt az állattartás, földművelés, népköltészet, népmese stb., stb., amelyek megfogalmazása enciklopédikus igényű és terjedelmű; számuk 35-40-re tehető. Magyar néprajzi lexikon kötetei. Minden egyes munkatársamra hálával gondolok és a Kutató Csoport s a magam nevében is köszönöm munkájukat, de engedtessék meg, hogy a munkatársak közül név szerint is külön köszönetet mondjak szerkesztőtársaimnak, akik közül többen a cikkek jelentős részét nemcsak szerkesztették, hanem írták is: Bodrogi Tibor, Diószegi Vilmos, Fél Edit, Gunda Béla, Kósa László, Martin György, Pócs Éva, Rajeczky Benjamin, Tálasi István, Vincze István. A szerzők közül is hadd emeljek ki néhányat, akik kiemelkedőt alkottak mind a cikkek számában, mind minőségében is, nélkülük lexikonunk meg sem valósulhatott volna.