9 pont Iter Germanicum Német nyelvű tanulmánykötet kiváló hazai egyháztörténészek tollából. 7 pont 13 990 Ft - 14 700 Ft A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) HERNÁD KIADÓ, 2004 Nemzet, egyház, művelődés... A kiadó és a sorozatszerkesztő meggyőződése szerint elválaszthatatlanok ezek a fogalmak. Szabó András: "Téged Isten dicsérünk" | bookline. Nem magyarázzuk, ho... 19 pont Téged Isten dicsérünk Méliusz Antikvárium Kálvin Kiadó, 2006 Ki volt Bocskai István? Hogyan lett a lázadó bihari uraságból Erdély első fejedelme, s általa az Erdélyi Fejedelemség a magyar államiság... 6 - 8 munkanap
A csecsemőt szeptemberben a rákosmezei országgyűlésen királlyá is választották (de soha nem koronázták meg). Az özvegy királyné és tanácsadója, Fráter György Ferdinánd ellen Szulejmán török szultánhoz fordult védelemért, aki ezt meg is adta, csakhogy a saját szája íze szerint értelmezve. A szultán 1541. augusztus 29-én csellel elfoglalta Buda várát, és azt ígérte, II. János nagykorúságáig "megőrzi" azt. DUOL - Elhunyt Báthory István erdélyi fejedelem, litván nagyfejedelem és lengyel király. Szulejmán a kis királyra, illetve annak anyjára és Fráter Györgyre Erdély, a Tiszántúl és a Temesköz kormányzását bízta, évi tízezer forint adó fejében. Izabella és Fráter György között állandósultak az ellentétek, s utóbbi 1549-ben titkos megállapodást kötött Ferdinánddal, amely szerint Izabella és fia a sziléziai Oppeln és Ratibor hercegségek fejében lemondanak Erdélyről, amelynek kormányzója a barát marad. Az özvegy királyné az erőszaknak engedve 1551-ben aláírta lemondását és fiával Lengyelországba távozott. Ferdinánd erdélyi uralkodását azzal kezdte, hogy meggyilkoltatta a megbízhatatlannak minősített Fráter Györgyöt, s gyorsan kiderült, hogy Erdélyt megvédeni nem, csak kizsákmányolni képes.
János Zsigmond a Habsburgokkal folytatott tárgyalások lebonyolítására Báthory Istvánt kérte föl, akit viszont az új bécsi uralkodó, I. Miksa császár egyszerűen börtönbe vetett. 1570-ben a speyeri egyezmény úgy rendezte a viszonyokat, hogy János Zsigmond lemondott magyar királyi címéről, Miksa pedig elismerte őt erdélyi fejedelemnek, azzal a feltétellel, hogy amennyiben nincs utódja a fejedelemnek, Erdély is a Habsburgoké lesz. János Zsigmond halála után a speyeri egyezmény értelmében Erdélynek Miksa uralma alá kellett volna kerülnie, ugyanakkor II. Szelim török szultán is megnevezte az új fejedelmet. * Erdélyi Fejedelemség (Magyar történelem) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Ebben a kritikus helyzetben az erdélyi rendek egyhangúlag Báthory Istvánt választották meg fejedelemnek. A portát csak az érdekelte, hogy a királyi Magyarország és Erdély ne kerüljön egy kézbe, így támogatták Báthory kinevezését. Báthory István így Erdély fejedelme lett, a bécsi udvar ugyan szívesen elfoglalta volna Erdélyt, de három évvel a drinápolyi béke után ez végett nem kockáztatott meg egy törökellenes háborút, így elfogadta a kialakult helyzetet.
2020. július 7. 17:58 Múlt-kor 480 éve, 1540. július 7-én született Budán Szapolyai János Zsigmond István, ismertebb nevén János Zsigmond erdélyi fejedelem, vitatott jogállással II. János néven Magyarország megválasztott királya. Egész életét a Habsburgok és a törökök Magyarország és Erdély feletti hatalmi harca határozta meg, amelyben édesapja, Szapolyai János politikáját folytatva igyekezett saját, szilárd pozíciót kivívni. Ezt végül a magyar koronáról lemondva sikerült elérnie, az 1570-es speyeri szerződést követően – élete utolsó néhány napjában – ő használta elsőként az Erdély fejedelme címet. Ezzel, valamint toleráns valláspolitikájával több szempontból is kijelölte az Erdélyi Fejedelemség további útját. Szapolyai szorult helyzete Az 1526-ban a Habsburg I. Ferdinánd ellenében megkoronázott I. (Szapolyai) János uralkodása kezdetétől egyre jobban elszigetelődött külpolitikailag, miután a szintén Habsburg V. Károly spanyol király és német-római császár által támogatott I. Ferdinánd a halott II.
Az új király itt is gyorsan megszilárdította hatalmát, amihez Miksa császár 1576-ban bekövetkezett halála is hozzájárult. Báthory Erdély trónjáról sem mondott le, előbb vajdaként bátyja, Báthory Kristóf kormányozta a fejedelemséget, majd annak halála után fia, Zsigmond lett a vajda. Lengyelországban is igyekezett erősíteni a központi hatalmat, a fogyasztási adók révén rendbe tette a gazdaságot, majd a rendektől függetlenül létrehozott zsoldos hadseregében pedig szívesen alkalmazott erdélyieket is. A lengyel rendek azt kívánták tőle, hogy szerezze vissza Rettegett Iván orosz cárral szemben elvesztett területeket, de közben ők maguk nem akarták a háború terheit viselni. Báthory így maga állított fel egy zsoldos hadsereget. A magyar hajdúkból és könnyűlovasokból, székelyekből, lengyel zsoldosokból, németekből és részben csehekből és románokból álló seregével 1579–81. közötti három hadjáratban is legyőzte az oroszokat. Lengyelország így visszaszerezte az elvesztett területeket, sőt jelentős fehérorosz részeket is királyságához csatolt, ezzel Báthory nagyon komoly előnyre tett szert a Balti-tengeri uralomért vívott hatalmi vetélkedésben.
1561-ben, amikor kulcsfontosságú várak kerültek árulás miatt Ferdinánd kezére, kénytelen volt Szulejmán segítségét kérni. A helyzetet kihasználva lázadtak fel 1562-ben a feudális kötöttségeik szigorítása ellen tiltakozó székelyek, a felkelést János Zsigmond erős kézzel verte le. 1566-ban a Magyarországra hatalmas sereggel érkező Szulejmán évi tízezer forint adó ellenében athnáméban (ünnepélyes okiratban) erősítette meg fejedelemségében, védelmet és támogatást ígérve neki. Erdély határait és szabad fejedelemválasztási jogát az 1568-ban a Habsburgok és a törökök közti drinápolyi béke is megerősítette. A Habsburgokkal váltakozó szerencsével folyó harcok, béketárgyalások 1570-ben zárultak le. A Speyerben megkötött egyezményben János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről, cserében I. Miksa elismerte uralmát Erdély és Partium felett, és engedélyezte neki a fejedelem (princeps) cím használatát, kijelölték a közös határt, és segítséget ígértek egymásnak török támadás ellen. Az egyezmény biztosította János Zsigmond fiúutódai számára Erdélyt, de előírta, hogy ezek kihalta után Erdély Miksára és utódaira száll.
A trónon – legalábbis névleg – fia, II. Apafi Mihály követte, de Lipót ezzel egy időben, 1690 októberében kibocsátotta az Erdély helyzetét másfél évszázadig meghatározó Diploma Leopoldinumot. A dokumentum Erdélyt önálló tartományként tagolta be a Habsburg Birodalomba, nagyfokú önkormányzatot biztosítva számára. A diplomát az erdélyi országgyűlés 1691 januárjában fogadta el, a kiskorú II. Apafi Mihály mellé Bánffy Györgyöt tették meg kormányzónak. A szelíd lelkű ifjút 1696-ban, amikor már nem volt szükség bábfejedelemségének fenntartására, Bécsbe parancsolták, ahol hercegi címet és évdíjat kapott 1713-ban bekövetkezett haláláig. A fejedelmi címről 1701-ben az erdélyi diéta megkérdezése nélkül mondott le, a császár javára. Apafi gyengekezű uralkodóként él a köztudatban, de Erdély hanyatlása nem az ő hibája volt, lévén mozgástere meglehetősen korlátozott volt. Javára írható, hogy próbálta konszolidálni Erdélyt, enyhíteni az elődei alatt elszenvedett károkon. Fellendítette az ipart, az elpusztult Bethlen-kollégiumot Gyulafehérvárról Nagyenyedre helyezte át, befogadta a sárospataki kollégium elüldözött tanárait, számos tehetséges diáknak biztosított külföldi tanulási lehetőséget.
Van bank, amelyik, több mint 3 éve nem nyúlt a forint betéti kamatokhoz, és a devizabetétek kamatait sem változtatta már 5 éve. Egyelőre semmi nincs, ami erre ösztönözné őket. A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja. Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát! Egyéves Magyar Állampapír - www.takarekbank.hu. Top ajánlatok 5 millió forintra Bank 3 hónapra Bank 4 hónapra Bank 6 hónapra Bank 12 hónapra Budapest 0, 20% Budapest* 0, 90% Budapest 0, 10% Budapest 0, 50% MKB 0, 10% Budapest 0, 10% MKB 0, 10% MKB 0, 10% Unicredit 0, 10% CIB 0, 03% CIB 0, 03% *A bankba érkező új pénzre Forrás: Azénpé kalkulátor a banki hirdetmények alapján. A lakossági állampapírok kamata Állampapír neve Futamidő Éves kamat Éves kamat számítása Prémium Euró Magyar Állampapír 202 4 /X 3 év 1, 55% Prémium Euró Magyar Állampapír 202 6 /X 5 év 2, 05% Egyéves Magyar Állampapír 2 év 2, 50% EHM* 2, 47% Prémium Magyar Állampapír 2024/K 3 év 4, 05% Infláció + 0, 75% Prémium Magyar Állampapír 2026/I 5 év 4, 55% Infláció + 1, 25% Kincstári Takarékjegy 1 év 2, 25% Kincstári Takarékjegy II.
Az OTP tavaly decemberben járt a csúcson, akkor 15850 forintos tetőzött az árfolyama, az idén áprilisban volt, hogy ennek a felén forgott a papír. Emelkedik az állampapírok kamata - jó befektetés?. Magyarország leggazdagabbjai nem sokat buktak Kiválóan vizsgáztak az elmúlt hónapok befektetési viharaiban a magyar privátbanki szolgáltatók - állítja az ágazat adatait elemző Blochamps Capital ügyvezető igazgatója, Karagich István. Miközben a nemzetközi tőkepiacokon hatalmas vagyonok égtek el koronavírus járvány miatt - a mélyponton a Dow Jones közel 40, az S&P 35, Nasdaq 30 százalékos mínuszban volt a február közepi értékekhez képest -, addig a magyar privátbanki ügyfelek esetében mérsékelt volt a vagyonvesztés annak köszönhetően, hogy az ügyfélportfóliókban minimális, 10 százalék alatt volt a direkt részvényhányad. A magyar gazdagok megfogadták a szolgáltatók javaslatait és az elmúlt hónapokban irányt kereső piacok helyett a vagyon jelentős részét likvid, biztonságos formában tartották. Ebben komoly segítségükre volt a tavaly nyár óta elérhető Magyar Állampapír Plusz konstrukció, amelynek köszönhetően a Blochamps felmérése szerint tavaly év végén a privátbanki ügyfélvagyon 44 százaléka volt (állam)kötvényben.
2 év 2, 75% EHM* 2, 71% Magyar Állampapír Plusz 5 év 3, 50-6, 00% EHM* 4, 95% (nyomdai is) első félévben 3, 50% második félévben 4, 00% 2. évben 4, 50% 3. évben 5, 00% 4. évben 5, 50% 5. évben 6, 00% Babakötvény 2033-40/S 6, 30% Infláció + 3, 00% Babakötvény 2032/S** 6, 40% Infláció + 3, 00% Forrás: *EHM: egységesített értékpapír hozam mutató; Lejáratig számított éves hozam **kamatforduló december 2-án Címkék: kamat, állampapír, szuperállampapír, megtakarítás, betét, bank, készpénz, MNB, lakossági pénzügyi vagyon, háztartások Kapcsolódó anyagok 2022. 01. 20 - Mától többet fizet az állam a pénzünkre 2022. 07 - Megeszi az infláció a megtakarításunkat 2021. 12. 14 - Trükkösen emeltek kamatot az euró állampapírnál További kapcsolódó anyagok
A háztartások 141, 2 milliárd forintnyi befektetési jegytől szabadultak meg márciusban. Ez hatalmas mennyiség, még a MÁP+ miatt sem mozdult meg egyik hónapban sem ekkora állomány, tavaly júniusban is csak 138, 8 milliárd forint volt a visszaváltás. Ennek és a több mint 120 milliárd forintos árfolyamveszteségnek köszönhetően a hónap végén alig 3500 milliárd forintnyi befektetési jegy maradt a számláikon, ami hatéves mélypontot jelent. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai már hetekkel ezelőtt megjelentek, így a hatalmas mértékű visszaváltás nem meglepő. A durva mértékű tőkekivonás azoknak az alapoknak okozhat gondot, amelyeknek a portfóliójában kevésbé likvid elemek is vannak, például tőzsdén nem forgó cégek részvényei vagy ingatlanok. A jegybank is érzékelte a problémát, és lehetővé tette, hogy az alapok hitelt vegyenek fel likviditásuk biztosítása érdekében. Magyarországon a Lehman-válság idején az ingatlanalapok kerültek nehéz helyzetbe a fokozott tőkekivonás miatt, az MNB legfrissebb kereskedelmi ingatlanpiaci jelentése szerint azonban jelenleg a nagy lakossági alapok még rendelkeznek elengedő likvid állománnyal ahhoz, hogy teljesíteni tudják a visszaváltásokat.