Ezt az előadóapparátust pedig rendkívül változatosan használja fel Orff, a kamarahangzástól a teljes együttes tobzódásáig számtalan variációban. Carmina burana eredetileg egy középkori versgyűjtemény általánosan használt latin neve. 11-12. századi európai vándordiákok, vándormuzsikusok repertoárjából elsősorban latin, valamint ónémet és ófrancia nyelven a 13. században lejegyzett verseket tartalmazó kódexet 1803-ban fedezték fel a bajorországi Benediktbeuren kolostorban. Feltalálási helyének latin névalakja szerepel a címben, hozzátéve az "ének", azaz carmina szót. Maga a felbecsülhetetlen értékű kódex azóta a Bajor Állami Könyvtár kincse. Mi viszont az internet csodájaként itthoni karosszékünkből fel is lapozhatjuk ITT! Elképesztő, nem? Orffnak 1934-ben került a kezébe ez az először nyomtatásban 1847-ben kiadott gyűjtemény s aztán hamarosan neki is látott a válogatásnak és a komponálásnak. Művét 1937. június 8-án szcenírozott formában, díszletekben, jelmezekben, mozgásokkal mutatták be Frankfurtban.
Ez volt az akkor negyvenes évei legelején járó szerzőjének első igazi nagy sikere. Később írt még két hasonló hangvételű művet, s ezek így együtt mintegy trilógiát alkotnak, amit Orff Trionfi-nak nevezett el - talán nem követünk el nagy hibát, ha ezt a címet diadal-ként értelmezzük. Az utókor ítélete szerint közülük a legelső darab a legjobb... Azért a másik kettőt is érdemes meghallgatni: közülük időben első a Catulli Carmina (kantáta Catullus verseire) a második pedig a Trionfo di Afrodite (Afrodite diadala - ez voltaképpen egy görög-római lakodalom zenei ábrázolása). Hosszasan lehetne mesélni, miről is szól a Carmina burana - én egy szóban tudnám összefoglalni: az Életről. Szerintem Orff zeneileg tökéletesen "elkapta" benne az emberiség európai történelmének azt a varázslatos pillanatát, amikor a "sötét" középkort felváltja az újjászületés, a reneszánsz... Erre a gondolatra és érzésre alapozta a zenemű zseniális filmes megelevenítését Jean-Pierre Ponnelle. Szerencsére kedvenc videomegosztó portálunkról meg is nézhetjük.
Arról szól, hogy egy orvos be szeretné bizonyítani hogy van élet a halál után, aztán pár orvossal direkt végez magával. A végén úgy sikerült bebizonyítani, hogy valaki a tetőre írt valamit és azt kellett vissza olvasnia. Nem emlékszem a pontos feliratra de úgy emlékszem, hogy kacsáról szólt. Nem az Egyenesen át filmről van szó! Ha esetleg ezek alapján kitaláljátok, hogy melyik filmről van szó, akkor kérlek dobjatok egy választ ide:
Log in or sign up to leave a comment level 1 Teljesen értetlenül állok a zászló ilyen ábrázolása előtt. Ennek van valami jelentése, amit nem értek? level 1 · 3 mo. ago földtől a fényes égig Nekem nem erről szól a választás, hanem három dologról elsősorban: Rendszeralternatíva: hogy van-e értelmes, reális, vállalható, választható alternatívája a jelenlegi kormánynak, rendszernek, illetve ha nincs is kész alternatíva, akkor van-e rá reális esély, hogy kialakuljon. Kormányzásképesség: hogy a hatalomra kerülő ellenzék tud-e majd kormányozni. Ennek minimumát abban határozom meg, hogy nem rontanak-e a dolgokon. Népképviselet: Ez a legtrükkösebb, és érdekes módon úgy látom, hogy a legkevesebb embert érdekli, pedig erről szólna demokrácia: a pártok nem focicsapatok, amiknek szurkolni kell; a politikusok nem vezérek, akiknek a hatalomvágyát kell kielégítenünk. Ők a nép szolgálói, és a pártoknak a nép különböző rétegeinek, csoportjainak az érdekeit kellene képviselniük. Én jelenleg nem érzem képviselve magam; nem tudom, ti hogy vagytok vele.
Itt belepillanthatunk, milyen is az Orff-Schulwerk: Pedagógiai rendszerében maga a zene a legegyszerűbb dallamoktól, a népi gyerekdaloktól indul, elgondolásai ennyiben rokonok Kodállyal. Orffnál is nagy szerepet játszik a pentatónia, hiszen öt hangból egyszerűbb dallamok hozhatók létre... Mindezt azért mondtam el, mert ugyanezek az elvek figyelhetők meg a zeneszerző Orff alkotásaiban. A ritmikusság mellett a Carmina burana fő jellemzője az egyszerű, könnyen megjegyezhető dallamvilág, sok ismétléssel, hogy minél könnyebben belemenjen az ember fülébe... Benne Orff tudatosan törekedett primitívségre és trivialitásra - legalábbis ezen a téren. Zenéjének harmóniavilága is egyszerű. Amiben viszont tobzódik ez a zene, az a hangszerelés változatossága: Orff a modern nagyzenekar szinte minden eszközét felhasználja; a ritmikus fogantatás következményeként ráadásul igen nagyméretű ütőhangszer-csoportot alkalmaz. Az orgonával, cselesztával és zongorával kiegészített nagyzenekarhoz nagy vegyeskar és gyermekkar, illetve szoprán-, tenor- és baritonszóló járul.
- éneklik. Ha jól figyelünk, még a zsír fröcsögését is meghallhatjuk:) A humor azért sokszor keserű és szarkasztikus, mint például az Ego sum abbas tételben (33' 56"-től): Perjel vagyok a kicsapottak rendjében... A záró dal (35' 42"-től) szövegének egyszeri szegény költője pedig a minden rendű és rangú italozókat karikírozza s levonja a tanulságot: Aki pedig nem lett részeg, nem is nyer majd üdvösséget... A tavasz és a kocsma után a harmadik rész (38' 50"-től) nem is lehet más, mint a Szerelem, így, nagybetűvel, bemutatva a szerelemnek számtalan arcát a mennyeitől a pajzánig, sőt, még tovább. Ebben a nagy egységben, hallhatjuk az egész mű egyik legszebb és leglendületesebb, kicsattanó örömű tételét (52' 20"-től), melynek címe: Tempus est iocundum (Itt a boldog óra). Ellentétként egy szinte lélegzetelállítóan gyönyörű (és nehéz) szoprán kadencia következik (54' 40"-től): Dulcissime (Én édesem)... Mindezt megkoronázza a himnusz Vénuszhoz (55' 22"-től): Ave Formosissima (Ave, kedves szép virág), amelyben a középkori világi költészetnek minden öröme és lendülete megszólal.
1937-ben ezen a napon, június 8-án volt az ősbemutatója Carl Orff szcenikus kantátájának, ami aztán azóta a világ zeneirodalmának egyik legnépszerűbb, legtöbbet hallgatott művévé vált. Orff 1942-ben Nem mindennapi népszerűségének egyik - vagy legfőbb? - oka szerintem a ritmus felfokozott szerepe a műben. Ami természetesen nem véletlen. Az 1895-ben született Carl Orff ugyanis zenei pályáját egy balettiskola zenetanáraként kezdte el, s a balettben, táncban alapvető fontosságú a ritmus. Ez a pályakezdés, mint Várnai Péter is írja az Oratóriumok könyvé ben, a zeneszerző egész munkásságára rányomta bélyegét. Talán nem közismert, hogy Orff - mint nálunk Kodály - szintén létrehozott egy világszerte elismert zenei nevelési rendszert, amely a ritmusra, a ritmikai improvizációra helyezi a fő hangsúlyt. Az Orff-Schulwerk során kezdetben a gyerekek saját testüket használják hangszerként: tapssal, csettintéssel és más, változatosabb módon keltett zajokból hoznak létre saját kompozíciókat. Ehhez dallamok és beszéd is társulnak - mindezekből egyfajta összművészeti rendszer keletkezik, amely a gyerekeket nyitottságra is neveli.
A kürtőskalács az őszi-téli gasztronómiai fesztiválok slágere. Erdélyben nagyobb ünnepek kedvence volt. Ha ettél már Vitéz Kürtőst, akkor biztosan még mindig a szádban érzed az ízét. A Holnemvolt Parkban található Mézes Mackóban egész évben megkóstolhatod. Sőt, a hagyományos kalács mellett sütikülönlegességek is megtalálhatók az ország első kürtőskalács-cukrászdájában, így a többi között Madártej kürtőskaláccsal, Tejbegríz kürtősdarabokkal vagy Kürtős Guba. Ezekkel a finomságokkal a 7. Kürtőskalács Fesztiválon is találkozhatsz október 11-13. között a Városligetben. Otthon is bátran próbálkozhatsz az édességgel. A legfinomabb diétás vacsora: a proteines madártej! | Peak girl. Ha nincs profi berendezésed, nagyobb grillen vagy akár faszénparázson süsd a kalácsot. Fontos, hogy a tésztát jól dolgozd ki. Kürtőskalács recept: Hozzávalók 4 főre: A tésztához: 1 kg liszt 15 dkg cukor 15 dkg vaj 1 csomag vaníliás cukor 1 kávéskanál só 0, 5 liter tej 2 tojás A kovászhoz: 2, 5 dkg élesztő cukor tej liszt Elkészítés: Az élesztőt morzsold el kevés langyos, cukros tejjel és egy marék liszttel készíts jól kidolgozott kovászt.
(1-et érdemes beletenni, mert "jó" zsír, és nincs plusz szénhidrát a vacsiban…illetve finom, krémesebb lesz az állaga! ) Hogy ez miért jó hír nekünk? Így sokkal később érezzük magunkat újra éhesnek, hosszú órákra biztosítja a teltségérzetet, vagyis nem fogunk felesleges kalóriákat lapátolni magunkba csak azért, mert állandóan gyötör az éhség, például egy koplalós fogyókúra során… Egy kis extra info még a termékről, hogy a nyugodt alvásod is segíti – manapság a sok stressz, pörgés, nyüzsgés miatt nehezen pihenjük ki magunkat! Madártej – Desszertek – Nagyon Süti. Nem véletlen "Keep Calm" kazeinről beszélünk; triptofán aminosavban is bővelkedik, ami támogat abban, hogy mélyebben tudj aludni és gyorsan álomba szenderülj! No stressz, csak nyugalom! Szóval este a plusz kalóriák helyett élvezkedj a desszert kazein mámorban! Elkészítés Miután a tojásokat szétválasztottuk, a tojásfehérjéket kemény habbá verjük és közben hozzáadjuk az eritritet. A tejet a kazeinnel összekeverjük (akár egy shakerben), kiüntjük egy lábasba és belekeverjük az 1 tojássárgát.
A monoton mozdulatok pedig nagyon megnyugtatóan tudnak hatni az emberre. Az egyetlen, amire nagyon kell vigyázni, hogy ne menjünk túl azon a bűvös pillanaton, mikor a tej már kissé besűrűsödött, megváltozott az állaga, de még nem rándult össze híg rántottává. Szerintem a madártej reggelire a legjobb, ami azért is logikus, mert kell neki egy éjszakányi hűlés a hűtőben. Így lesz tökéletes a nyár kedvenc desszertje: a madártej! Erről a titkos trükkről biztosan nem tudtál eddig!. Madártej Hozzávalók 4 adaghoz 7 darab tojás 1 liter tej 7 evőkanál cukor 1 darab vaníliarúd Előkészítési idő: 10 perc Elkészítési idő: 30 perc Elkészítés: A tojásokat szétválasztjuk, a sárgáihoz keverünk a cukorból 5 evőkanálnyit. A tejet a vaníliával felmelegítjük, ha szeretnénk, ekkor teszünk bele mazsolát is. Amikor felmelegedett a tej, vékony sugárban, folyamatos keverés mellett a tojásokhoz öntjük, majd az egészet vissza a lábosba. A vaníliát kihalásszuk, hosszában felmetsszük és kikaparjuk belőle a magokat. A rudat is visszadobjuk. Nagyon alacsony lángon, folyamatosan kevergetve addig melegítjük, míg kissé be nem sűrűsödik, de semmiképp sem hagyjuk felforrni.