Ennek apropóján szervez egy minden eddiginél átfogóbb és teljesebb kiállítást a Móra Ferenc Múzeum és a Vasúttörténeti Alapítvány a szegedi Fekete Házban. Az Ívek… Csongrád és Temes megye: híd a két ország között 2008. október 15. szerda 2008. október 16. csütörtök Fotók: Gémes Sándor Közös díszközgyűlést tartott szerdán a megyeházán Csongrád megye és romániai testvérmegyéje, Temes. A két képviselő-testület tagjai együttműködést, valamint közös fejlesztéseket kezdeményeztek a közlekedés, a turizmus, illetve az árvíz elleni… 64 éve pusztult el a vasúti híd 2008. szeptember 3. szerda 2009. augusztus 9. vasárnap Szeptember 3-a a szegedi vasúti híd elpusztulásának 64. évfordulója: 1944-ben ezen a napon amerikai Liberator gépek bombázták a Tiszába akkor már csaknem 100 esztendeje álló szép vasúti hidat. … Szupervonatot a zsákutcába? 2008. július 3. csütörtök 2008. csütörtök Ha állami vasúttársaságunk állapotát vizsgáljuk, a helyzet egyelőre kísértetiesen emlékeztet arra, mikor egy vállalat vezetője nagyszabású fejlesztésekkel, fizetésemelésekkel hitegeti munkásait, miközben lassan összeomlik alattuk a gyár, pénzt pedig hónapok óta nem láttak.
század közepére elkerülhetetlenné tette. A Szeged és Temesvár közti árufuvarozás gördülékeny lebonyolítását valahogyan meg kellett oldani, a hajó és pontonhíd pedig erre nem volt alkalmas. (Az első állandó közúti híd csak 1883-ban készült el Szegednél. ) 1856 novemberében az Osztrák Államvasút szerződést kötött a francia M. M. Ernest vállalattal vasúti híd kivitelezésére. A szerződésben a cég végleges átadási határidőként 1859. július 1-jét vállalta, a munka azonban több mint fél évvel korábban elkészült. 1858. december 2-án megindult a vasúti forgalom a hídon. A híd hazánk első keszonos technológiával készült hídja volt. Eleinte két vasúti pálya futott rajta, de később a híd szerkezetének megóvása céljából felszámolták a két pályát, és középre helyeztek egyet. Így kiküszöbölték az asszimetrikus terhelések okozta lehetséges pillérkárosodást. A második világháború idején a Szegedi vasúti híd kiemelt hadászati jelentőséget nyert. Ezen a vonalon szállították a német csapatok utánpótlását a balkáni frontok irányába, illetve a román olajat a Harmadik Birodalom felé.
Hemmert János már azóta sírba szállt. Így eggyel kevesebb – emlékezetével is – élő motorja maradt vasúti emlékeink hagyományőrzésének. Már csak e film emlékezik méltatlanul mellőzött terveire… Szögedi Vasúti Híd-emlékhely (film) 2008 Föld (szept) havából… A Szegedi Vasúti Hídnak helye lenne városunkban ma is! Természetesen a(z ó-)szegedi oldalon történt beépítés miatt az eredeti vonaltól délre, egyenesen, a Királynérétjén (rácossan: Királicán át) Szőregre menet egy új, korszerű, dél-újszegedi megálló is kialakítandó. Az új épület a Nagyállomást is tervező Pfaff Ferenc valamely illő hasonló épületét idézendő a békebeli magyar állomások stílusában építendő… A magyar állomások képe a terrorbombázások előttig stílusában is egységes, harmonikus elrendezésben állt az egész Kárpát-medecében. Lássunk csak egyetlen fönnmaradt és egy elpusztított állomás-párt: Szeged Nagyállomás ma is áll… Míg… Debrecen Nagyállomása – elpusztíttatott… A mai újszegedi vasúti töltés meg Szőregig egy hangulatos kerékpárúttá alakítandó, mely rávezet az egyenlőre még csak (általam) tervezett kerékpáros hidunkra is, hogy végre kerékpárral is biztonságosan közlekedhessen a Városban a szegedi, meg az újszegedi polgár!
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Szeged Tisza -hídjai. A(z) "Szeged hídjai" kategóriába tartozó lapok A következő 4 lap található a kategóriában, összesen 4 lapból. B Belvárosi híd (Szeged) Bertalan híd (Szeged) M Móra Ferenc híd Sz Szegedi vasúti Tisza-híd A lap eredeti címe: " ria:Szeged_hídjai&oldid=11307771 " Kategória: Szeged építményei Magyarország hídjai
Második helyen végzett klasszikus balett kategóriában Bobvos Oliva 4. évfolyamos növendék, aki a Gajanéből és a Párizs lángjaiból táncolt szólót, míg a dobogó harmadik fokáig jutott ugyanebben a kategóriában, és próbatáncra kapott meghívást a Holland Nemzeti Balett Akadémiájára Porkoláb Cecília 6. évfolyamos növendék, aki A hattyúk tavából Odette variációját és a Paquita egy részletét mutatta be a rangos megmérettetésen. Tisztességes helytállásról tett tanúbizonyságot Bonecz Franciska Yuki 3. évfolyamos és Varga Lilla Emese 4. Már hajón is lehet érkezni a Müpába és a Nemzeti Színházba. évfolyamos növendék is, akik komoly felkészülés mellett szintén bejutottak a döntőbe. Bobvos Oliva, valamint Chernakova Olga és Kirjeko Dmitrij Taraszovics balettmesterek – fotó: Radina Dace "Nagyon nagy most az érdeklődés irántunk, mindenki azt kérdezi tőlünk, hogy értünk el ilyen rövid idő alatt ilyen komoly eredményeket" – mondta a díjátadást követően Radina Dace a Magyar Nemzeti Balettintézet művészeti vezetője, Ruip Katica és Porkoláb Cecília felkészítő balettmestere.
Bekapcsolódik a dunai közlekedésbe a Müpa és a Nemzeti Színház: a menetrend szerinti hajójáratok utasai mostantól már vízen is eljuthatnak mindkét intézménybe. A Müpa-Nemzeti Színház hajóállomás létrejöttének érdekében Budapest Főváros, a Művészetek Palotája, a Nemzeti Színház, a BKV Zrt. és a BKK fogott össze. Az együttműködés résztvevői nemcsak praktikus okokból ajánlják a dunai közlekedést, hanem azért is, hogy a városban élőknek is legyen alkalmuk minél jobban megcsodálni a hajóúton a panorámát. Budapest állandó mozgásban, folyamatos fejlődésben lévő város – mondta a hajóállomás ünnepélyes megnyitója előtti, egy közlekedő hajó fedélzetén tartott sajtóeseményen Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes. Példaként említette, milyen mértékben befolyásolta a Soroksári út és a Rákóczi híd környékének egész életét az, hogy két fontos kulturális intézmény, a Müpa és a Nemzeti Színház is itt kapott helyet. Azonban, tette hozzá a főpolgármester-helyettes, infrastrukturális feltételek is kellenek ahhoz, hogy a kulturális élet szereplői megmutatkozhassanak – tehát az épületek megközelíthetősége igen lényeges szempont.
Müpa Korábbi nevek: Művészetek Palotája Település Budapest IX. kerülete Cím 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1. Építési adatok Építés éve 2002 – 2005 Megnyitás 2005. március 14. Tervező Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda Építész(ek) Zoboki Gábor Kivitelező Trigránit, Arcadom Építőipari Zrt. Építési költség kb. 73, 54 milliárd forint Hasznosítása Felhasználási terület előadóművészeti központ, múzeum Bérlő Müpa Budapest Nonprofit Kft. Alapadatok Teljes terület kb. 64 000 m² Elhelyezkedése Müpa Pozíció Budapest IX. kerülete térképén é. sz. 47° 28′ 10″, k. h. 19° 04′ 18″ Koordináták: é. 19° 04′ 18″ Müpa weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Müpa témájú médiaállományokat. A Müpa (más nyelveken Müpa Budapest, korábbi nevén Művészetek Palotája [1]) Budapest legfiatalabb, a 21. század eleji igényeknek maradéktalanul megfelelő, többfunkciós kulturális létesítménye. Jellemzője, hogy egyszerre három különböző művészeti ág: a zene -, a vizuális és a színházművészet művelőinek és kedvelőinek ad állandó otthont, a legmagasabb színvonalon.