Érdekességek. 1903. Neumann jános élete és munkássága. dec. 28-án született Budapesten édesanyja: Kann Margit - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Presentation Transcript Neumann János • Érdekességek • Iskolái • Ténykedése Amerikában 2/1 • Ténykedése Amerikában 2/2 • Munkássága • Kvantummechanika • A számítógép tervezése 2/1 • A számítógép tervezése 2/2 • Numerikus analízis • Halála • Emlékezete Érdekességek • 1903. 28-án született Budapesten • édesanyja: Kann Margit • édesapja: Neumann Miksa • 2 öccse volt: Mihály és Miklós • János már korán kortársait jóval meghaladó képességekről tett tanúbizonyságot • beszélt magyarul, németül, franciául, latinul, ógörögül • kitűnően számolt fejben Iskolái • Ágostai Hitvallású Evangélikus Főgimnázium • Budapesti Tudományegyetem – matematika szak (Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol Fritz Habertnél kémiát, Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát és Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott. )
1903. december 28. Szerző: Tarján M. Tamás "A matematikában az ember a dolgokat nem megérti, hanem megszokja. " (Neumann János) 1903. Neumann jános munkássága. december 28-án, Budapesten született Neumann János, a világ talán leghíresebb magyar matematikusa, aki pályafutása során nem csak a matematika, de a fizika, a kémia és az informatika tudományát is számos felfedezéssel gazdagította. Neumann három évtizedes munkássága alatt a halmazelmélet, a játékelmélet és a kvantummechanika terén is korszakalkotó felismerésekre jutott, miközben lerakta az informatika elvi és gyakorlati alapjait. Neumann zsidó felmenőkkel rendelkezett, azonban édesapja, Neumann Miksa a Magyar Jelzálog- és Hitelbank igazgatójaként nemesi címet nyert I. Ferenc Józseftől (ur. 1867-1916), így a tudóst a nyugati világ később John von Neumannként ismerhette meg. A fiatalember 1913-tól a korszak egyik legszínvonalasabb oktatási intézményében, a Fasori Evangélikus Gimnáziumban – a Nobel-díjas Wigner Jenő, illetve Kandó Kálmán alma materében – tanult, ahol Rátz László és Mikola Sándor keze alatt gyarapíthatta tudását, és készülhetett későbbi nagyszerű pályájára.
02. 20. 17:28 Utolsó módosítás: 2022. 04. 06. 09:36
A Bódi család is biztosan ismeri, igaz ugyan, hogy a zenei múltjukhoz vajmi kevés köze van. A bájos, élénk színű kis virág azonban sokak kedvence, ezért hasznos lehet, ha több dolgot is tudunk róla. Például, hogy nem kell kidobni, mert át lehet teleltetni. Lássuk a részleteket! Ha gyorsan szeretnénk nagy felületet eltakarni és nyáron egy kis színt adni a szobának, a Thunbergia kitűnő választás. Muskátli szaporítása tavasszal. A kora tavasszal elvetett néhány magból elegendő hajtás fejlődik egy térelválasztó vagy rács befuttatásához. Hosszú, kúszó szárain csokoládébarna közepű, sárga vagy narancssárga virágok tömkelege nyílik. Ha kúszónövény nek neveljük, akkor feltétlenül meg kell támasztani, de ámpolnanövénynek is tarthatjuk egy függő kosárban. A fiatal növénnyel hajtáscsúcsait csípjük le, és a hervadt virágokat távolítsuk el, még mielőtt magot hoznának. Ezt a növényt át lehet teleltetni, bár általában kidobják. A feketeszem gondozása: Hőigény: Átlagos meleg, télen, ha megtartjuk, legalább 10 °C. Fényigény: Világos hely, kevés közvetlen napsütéssel.
Az augusztusban gyökereztetett dugványoknak van idejük megerősödni a fagyokig. A friss hajtásnövények a muskátli teleltetése után elég nagyok ahhoz, hogy tavasszal korán virágba boruljanak. Tavasszal szintén sikerrel járhatunk a muskátli gyökereztetésével, ha a kifejlett muskátlik hajtásait földbe dugjuk. Ezek ugyan kicsit később hozzák a virágokat, mint az augusztusban gyökereztetettek, de nyár végére szép erős tövekké fejlődnek. Az év többi időszakában nem érdemes próbálkozni a szaporítással, mert biztos kudarc lesz a végeredménye. Megfelelő dugvány Csak is a teljesen egészséges, friss és erőteljes dugványok alkalmasak a gyökereztetésre. Kertészkedés mindenkinek: A muskátli tápoldatozása. Fertőzött vagy gyengélkedő növényből csak ritkán menthetünk meg egészséges hajtásokat. Érdemes tehát tápoldatozással például az élesztős lötyivel csúcsformába hozni a muskálit a szaporítás előtt. Dugványozáshoz a 10-12 cm-es, erős hajtásvégre van szükség, amiről az alsó leveleket le kell választani. A virágos vagy bimbós hajtások nem alkalmasak a szaporításra.
Szárdugvány: Levágunk egy 10-15 cm hosszú hajtást, a fölső néhány levelet hagyjuk meg. A bimbót vagy a virágot is eltávolítjuk, ha van rajta. A földbe dugjuk, úgy, hogy minél több levélcsomó (természetesen a levelek helye) kerüljön a föld alá, mert ott fog meggyökeresedni. Ezzel a módszerrel is gyorsan szerzünk gyökeres növényeket, és még a gyökerezés évében virágozhat is. Természetesen még a júniusi dugványok talán virágoznak ősszel, de az augusztusiak nem. Fő fajok: Álló muskátli: Az ágai felfelé törnek, a levelei szőrösek. Lehetőleg olyat válasszunk, aminek erősebb a barna ív a levelében, mert az szebben tud virágozni. Minél bokrosabb töveket válasszunk, jobb egy bokrosabb, mint egy magas. Színek: piros, lila, lazac, fehér... rengeteg színben van. Futó muskátli: Az ágak csüngenek, a levelek simák. Nyáron naponta akár többször is meg kell locsolni. Alpesi muskátlit így kell készíteni: több ládányi muskátlit teszünk egymás alá, kb fél méternyire egymástól. amint megnőnek a muskátlik szép lesz.