A természet, a nyugalom, a növekedés, a harmónia és a kényelem színe a zöld. A zöld a legkönnyebben érzékelhető szín az emberi szem számára. A zöld a természetben gyakran látható szín. Igen sok növény zöld, amit a bennük található bonyolult vegyi anyag, a klorofill okoz. A zöldet sokan keverékszínnek tekintik, két alapszín keveréke, a sárgáé és a kéké, s a bíbor (magenta) komplementer színe. Sok művész azonban inkább a hagyományos színelméletet vallja, miszerint a zöld komplementer színe a vörös. Tehát fények szerint a lila egészíti ki, festék esetén a vörös. Nyugtató hatású, enyhíti a depresszió és a szorongás tüneteit, a megújulás, harmónia érzését adja. Valamint az egészséget és nyugalmat szimbolizálja. A zöld a természet színe, a kék után a legkedveltebb szín! A sötétzöld férfias, konzervatív és jólétet sugároz, ezért tárgyalókba, dolgozó szobákba ajánljuk! Híd a vízililiomok tava felett, akril festmény Hortenzia labdák egyedi, akril festmény A fekete a színek egyike, bár a színelmélet nem tekinti színnek, hanem – a fehérrel és a szürke összes árnyalatával együtt – akromatikusnak, semleges színűnek tartja.
Görög Lívia) "A komplementer színek megismerése nagyon fontos részét képezi a színelméletnek" () "Hogyha a színek a fényből származtathatók, akkor miért látunk időnként színes utóképeket és a színes árnyékok vizsgálatakor felfedezhető komplementer színek rendszere mivel magyarázható? " (Zemplén Gábor, 2000) Link: Languages: komplementer színek: [en] complementary colors
Ilyen "végzetes kombináció" a kék és a piros. A megfelelő színek kiválasztásához ad segítséget a következő néhány weboldal: Ez pedig egy különösen hasznos portál grafikusoknak, webdizájnereknek: Általában harmónikus kombinációkat adnak azok a színek, amelyek a természetben is megtalálhatók egymás mellett. A nyomdatechnikában a színeket az un. Pantone-skála segítségével azonosítják. pantone skála Kiegészítő (komplementer) színek Tudományos szempontból a komplementer színek azok, amelyeknek keverésével semleges szín jön létre (szürke vagy fehér – festékek vagy színes fények esetén). Gyakorlati szempontból a komplementer színek használata is pont olyan "végletes", ahogy a színkör két szemben lévő pontját foglalják el, vagyis egy szín komplementer színe a vele szemben lévő. Ugyanis a grafikai gyakorlatban háttérszín-betűszín kombinációban a komplementer színeket nem szabad együtt használni, mert látványuk vibráló hatást kelt, ezáltal olvashatatlanná válhat a szöveg, de semmiképpen sem bíztat olvasásra.
Esetében örömre, napfényre, pálmafákra gondolunk. Élénkít és szellemi aktivitást idéz elő. Feltűnő szín, ezért a designerek is előszeretettel használják. Felrázza, sőt ébren tartja az embert. Olyan helyiségekben használjuk, ahol fontos, hogy energikusak legyünk, és nem pihenni, kikapcsolódni szeretnénk. Lelkesedés, boldogság, elragadtatás, kreativitás, siker, bátorítás jelenti. A narancssárga szín növeli az agyban az oxigén mennyiségét. A lila: A másodlagos színek egyike. A kék és a vörös közé esik, e két alapszín kombinációjából alakul ki. Ez a szín fejedelmi és pazar; a merész dekoratőrök számára végtelen lehetőséget nyújt. Fedezzük fel e hallatlanul izgalmas szín titkait! Meleg spektruma romantikát csempész a szobába, míg hideg változata megnyugtató eleganciát kölcsönöz, magabiztosságot, mégis finomságot sugall. Idealista, nagyra törő, gyógyító, védelmező, bensőséges, tiszteletre méltó, igazságkereső, mágikus lakberendező ajánló: Bérczes Réka | további cikkek praktikus lakberendezési ötletekkel | forrás részben: Caroline Atkins: a színes otthon c. könyve Témák dekoráció, faldekoráció, kék, lakásdekoráció, lakberendezési kiegészítők, lakberendezési ötletek, lila, narancssárga, pasztell színek, piros, praktikus tippek ötletek, sárga, színek, tippek, zöld
az ősszel szüretelt alma piros, zöld vagy sárga is lehet), a párhuzam mégis figyelemreméltó. A színek régen – és ma A színek szerepe a mai ember életében más, mint néhány száz éve: egyszerűen azért, mert a festékek gyártása ma már lehetővé teszi, hogy viszonylag olcsón átszínezzük lakásunkat, környezetünket, ruháinkat. A festékgyártás a múltban csak azokból az anyagokból indulhatott ki, amelyeket a természetben megtaláltak és felhasználásukkal festékeket tudtak előállítani. Ezek a festékanyagok sokszor csillagászati árban voltak kaphatóak: pl. bíbor színt a bíborcsigából tudtak kivonni, a kék festéket pedig a lapis lazuli féldrágakőből készítettek. (Egyes források szerint pl. Rembrandt képein emiatt nincsenek élénk kék színek) Honlapkészítés és színek A honlapkészítés során különösen kell ügyelni a színek egymással való összhangjára! A rosszul megválasztott háttér és betűszín ugyanis olvashatatlanságot eredményez, amit a monitor fénye, vibrálása csak még jobban felerősít, és a honlap látogatója máris kattint tovább!
» Transzparencia A balaton-parti nyaralónál a kő mellett nem hiányozhattak a faburkolatok sem, részint burkolatk...
Ebben a témában a semleges típusok járnak a legjobban. Azokon belül is a Lágy Nyár, és a Sötét Tél, hiszen ők összhatásukban is át-átkacsintanak az őszi színek felé. (Ami egyben nem jelenti azt is, hogy Ősz típusként kellene öltözködniük! ) Nem véletlen, hogy számukra találunk a legkönnyebben fémesebb, kékesebb fényű khakit. Fontos megértenünk, hogy ezek az árnyalatok SOSEM sárgásak! Sokkal inkább ezüstös csillogásúak, valahol a khaki és a fenyőszínek peremvidékén helyezkednek el. Igazán különlegesek, nagyszerűen kiemelik az olívás-hűvös-bézses arcszínt. A próba most is kiemelten fontos, nézzünk az arcunkhoz minél több árnyalatot, hogy megfigyelhessük a (sárgító) különbségeket! Ha nem látjuk a "Wow" faktort egy zöldben, inkább tegyük vissza a többi szín közé. "Mindig a legrosszabbul öltözött emberek a legérdekesebbek. " Jean Paul Gaultier
Az ETH professzora, Motohito Murakami különleges módszert dolgozott ki a Föld belsejére jellemző viszonyok modellezésére. A bridgmanit kristályt 80 gigapascal nyomás alá helyezték és 2440 kelvinre hevítették. Az új fejlesztésű rendszer optikai úton mérte a gyémántok között nagy nyomás alá helyezett és pulzáló lézerekkel hevített bridgmanit hővezetését. A mérőrendszer kimutatta, hogy a bridgmanit hővezető képessége másfélszerese annak, amit gondoltunk – tájékoztatott Murakami professzor. Ez azt jelenti, hogy a jóval több hőt ad le a Föld magja, és ennek következtében sokkal gyorsabban hűl, mint azt feltételeztük. A köpeny magasabb rétegeiben a bridgmanit átmegy posztperovszkitba, és ez az anyag még jobb hővezető, ami ugyancsak gyorsíthatja a hűlést. Az eredményeink új perspektívába helyezik a Föld dinamikájának evolúcióját. Afelé mutatnak, hogy a Föld a többi kőzetbolygóhoz, a Merkúrhoz és a Marshoz hasonlóan jóval hamarabb inaktívvá válik, mint képzeltük – mutatott rá Murakami. Azt, hogy mikor hűl ki a bolygó magja, egyelőre nem tudjuk, mert nem ismerjük, hogy a köpeny térben és időben hogyan vezeti a hőt.
A gigantikus üstökös a Szaturnusz felé tart Forrás: NASA/JPL-CALTECH/SPACE SCIENCE INSTITUTE Az objektumról készített felvételek részletes analízise alapján sikerült viszonylagos pontossággal meghatározni a C/2014 UN271-es magjának átmérőjét, amire 150 kilométert kaptak. Összehasonlításként: a kréta időszak legvégén, nagyjából 65, 5 millió éve a mai Mexikói-öböl térségében becsapódott és tömeges kihalást okozó aszteroida vagy üstökösmag átmérője ennek kevesebb mint a tizede volt. A kréta végén egy 12-15 kilométer átmérőjű aszteroida vagy üstökösmag csapódott a földbe, am a globális kihatású K-T kihalási eseményt okozta Forrás: NASA A kutatók az üstökösmag fényvisszaverő képességét, az úgynevezett albedo értékét 0, 04-re, tehát 4%-osra tették. Szükségessé vált, hogy az albedo értéket és az átmérőt más mérésekkel is megerősítsék. Ezt a perdöntőnek tekinthető mérést a Párizsi Obszervatórium csillagásza, Emmanuel Lellouch és kollégái végezték el a chilei Atacama-sivatagban mintegy 5000 méter magasságban fekvő ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, vagyis Atacama Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat) 54 darab 12 m-es és 12 db 7 m-es átmérőjű mozgatható antennából álló rádiótávcső-rendszerének 12 méteres antennarendszerével.
A férfiak ábrázolása az acél világárólFejlett a 14. század közepétől. Később Rene Descartes, egy nagy matematikus azt javasolta, hogy a bolygónk olyan tömeges csomóból alakult ki, amely először fényes nap volt, de aztán lehűlt. Ezzel összefüggésben a "Föld magja" el van rejtve a belekben. Ez a feltételezés azonban abban az időben nem volt lehetséges. Ezt követően Newton megalapította, és a franciákata tudósok expedíciója megerősítette, hogy a bolygó némiképp lapos a pólusokon. Ebből következik, hogy a Föld nem a megfelelő forma gömbje. Buffon (francia naturalista), aki ezt az állítást alátámasztotta, arra a következtetésre jutott, hogy ez akkor lehetséges, ha a bél bélje olvadt szerkezettel rendelkezik. Buffon 1776-ban előadta a hipotézist, hogy az ókorban a Nap és egy bizonyos üstökös összecsapása volt. Ez az üstökös "kiütötte az anyag bizonyos anyagát a lámpatestből. Ez a tömeg, fokozatosan lehűlve, a Föld lett. Buffon hipotézist a fizikusok ellenőrizték. Termodinamikai törvények szerint egyetlen folyamat sem folytathatatlanul: attól a pillanattól kezdve, amikor az energia kimerül, megszűnik.
Felhasznált forrás: Tóth Imre: Az ALMA jelenti: valóban gigantikus méretű üstökös közeledik a Szaturnusz pályája felé, Csillagászati Hírportál, 2022. február 19.