Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető 1917: Cseka néven megalakul a KGB elődje, azaz a szovjet titkosrendőrség, minden idők egyik legpusztítóbb erőszakszervezete. A bosszúálló Lenintől kezdve tömeggyilkosok hosszú sora vonul fel ezen történet véres lapjain: Sztálin, Berija, Jagoda, Dzerzsinszkij, Szerov; de felsorakoznak a kettős ügynökök és a mesterkémek is. Sokak számára bizonyára újdonság lesz a Münzenberg-hálózat, a "cambridge-i ötök", a Vörös zenekar vagy a "Farewell"-ügy krimibe illően izgalmas története. Átfogó képet kapunk a Vatikánról mint kémek tanyájáról, megismerjük a II. A KGB története [eKönyv: epub, mobi]. János Pál pápa elleni merénylet hátterét, és még sok száz elképesztően izgalmas eset leírását: vagyis a 20. század történelmét. Nekünk, magyaroknak különösen tanulságos olvasni e könyvet, hiszen a szovjet politikai elit élet-halál harca évtizedeken át befolyásolta országunk történéseit, így áttételesen kihat a mai életünkre is.
Oroszország. A világ legnagyobb országa. Sokan félreértik, még többen rettegnek tőle. Az elmúlt évszázad során az orosz történelem egyet jelentett az orosz titkosszolgálatok történelmével. Ezeket a szovjet állam az ellentétes nézetek eltiprására használta fel. Milliók szenvedtek a kezeik között. Tömeges kivégzések, titkos háborúk, államcsínyek, az atombombát Amerikából ellopni képes kémek, hackertámadással és mérgezéssel kapcsolatos botrányok. A kgb története google. Ezek mind egyet jelentenek a világon valaha létezett legkülönlegesebb és legveszélyesebb biztonsági hálózattal, a KGB-vel. Válassz egy évadot 1. évad 2018 Játékidő 52 perc Rendező Szereplők Hozzászólások 0 db Még nem szólt hozzá senki ehhez a sorozathoz. Legyél te az első! Ez a funkció csak regisztrált felhasználók számára érhető el! A regisztráció ingyenes és csak 1 percet vesz igénybe. Ez a webhely a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ. Bővebb információ
Bolti ár: 1 400 Ft Megtakarítás: 0% Online ár: 1 400 Ft Leírás Nemere István szerző (Pécs, 1944. november 8. -) író, műfordító. * Az Állambiztonsági Bizottság, rövidítve KGB (oroszul: КГБ – Комитет государственной безопасности, magyar átírásban Komityet goszudarsztvennoj bezopasznosztyi) a Szovjetunió állambiztonsági feladatokat ellátó szerve volt 1954 és 1991 között. Formálisan a Szovjetunió Minisztertanácsa alárendeltségébe tartozott, vezetője miniszteri rangban volt, ténylegesen azonban a pártállami rendszer logikájának megfelelően a Szovjetunió Kommunista Pártja irányította. Ez a kötet a közelmúltig, vagy éppen a ma is működő titkosszolgálatok történetét tárja elénk. A szerző rengeteg, Magyarországon elérhetetlen dokumentumra, forrásra támaszkodik, és ezek révén olyan sztorikról rántja le a leplet, amelyek olvastán csak csodálkozhatunk. Nemere István: A KGB története (Puedlo Kiadó Kft.) - antikvarium.hu. A bizalmas forrásokból is származó anyagaik megismertetnek bennünket a félelmetes szovjet titkosszolgálat hatalmas erejével, belső felépítésével, változásaival és hagyományos kegyetlenkedéseivel.
Gulyás László szegedi történész, egyetemi oktató hiánypótló könyvében mintegy negyven belső térképpel is illusztrálva ismerteti azokat az 1690 és 1914 közötti nemzetiségi törekvéseket, amelyek végül Trianonhoz vezettek. A szerző szakít a marxista történetírás toposzaival, és új megvilágításba helyezi a Kárpát-medence történetét.
(Ma éjfélig még megteheti). Nem szeretném, ha a Szegedi Tudományegyetem, néhány hallgató miatt ideológiai csatatérré változna. Az egyetemi autonómia következtében számos kommunista és liberális oktató tanít egyetemünkön, így ezen hallgatóknak van lehetőségük saját világnézeti meggyőződésének megfelelő kurzust hallgatniuk. Üdvözlettel: Prof. Dr. Gulyás László egyetemi tanár" A Felsőoktatása Törvény szerint egy oktatót megilleti a világnézet és az értékrend szerint az oktatás joga, azzal a korláttal, hogy az ismerteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, a hallgatók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartva. A Szegedi Tudományegyetem Etikai Szabályzata szerint pedig az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás, egyház vagy világnézet mellett sem, és ezen kérdésekben semleges és toleráns. A szabályzat továbbá megfogalmazza, hogy az oktatók, kutatók és tanárok ragaszkodjanak a tényekhez, a tudományos igazsághoz és a tudományos módszerekkel kapott adatokhoz, és az azokból levont következtetéseket szakmai tisztességgel képviseljék.
Az elmúlt egy-két évtizedben alighanem ő volt, aki legalaposabban dokumentálta az ÉS-ben megjelent írásaiban az Akadémia és a hazai felsőoktatás átalakulását. Az Élet és Irodalom idézett cikkében a Gulyás-ügy kapcsán Kenesei István ezt írta: "Kezdjük a jó hírekkel. Elárulom: nagy kő esett le a szívemről, amikor kiderült, hogy a hajdan a szegedi mérnöki karról a tanárképző karra átigazolt professzort, aki a regionális tudomány után Pécsett történelemből is szerzett egy PhD-fokozatot, majd csúfosan elbukott a szegedi rektori pályázatával, aki továbbá azokat a minősíthetetlen rasszista, nőgyűlölő stb. beszólásokat engedte meg magának a kurzusain, nem a Szegedi Tudományegyetem terjesztette fel a március 15-i kitüntetésre, hanem a másik munkahelye, a Magyarságkutató Intézet. Az SZTE-t hibáztatóknak tehát meg kell nyugodniuk, hogy az egyetemnek nem állt módjában visszavonatni a javaslatot, hiszen nem is tudtak róla. " Az idézethez szükséges hozzátenni, hogy az üggyel kapcsolatban kérdésként az merült fel a sajtóban: Gulyás László melyik munkahelyének köszönheti a kitüntetését.
Kósza információk jutottak el hozzám, miszerint néhány hallgatónak nem tetszik az a világnézeti alap, amelyről a migrációs órát tartom. Sőt, állítólag feljelentést írtak ellenem!!! Ez a sunyi magatartás mélységesen felháborított. Az oktató feljelentése világnézeti alapon a legrosszabb kommunista időkre emlékeztet. Ilyet Sztálin és Rákosi alatt csináltak az ifjú kommunisták. Ez a magatartás méltatlan az egyetemi léthez, ez méltatlan az oktató-hallgató viszonyhoz. Az egyetemi autonómia leszögezi, hogy az oktatónak a tanítás során alapvető joga a saját értékrendjének megfelelően tanítani. Nemzeti, polgári, konzervatív értékrendet valló oktatóként visszautasítom, hogy bármely hallgató megkérdőjelezze az értékrendemet. A hallgatónak nem kötelező Velem egyetérteni! A hallottakat a hallgató a saját értékrendje szerint elfogadhatja, illetve elutasíthatja. Mivel a migrációs kurzusom szabadon választható tantárgy, azt javaslom, hogy a) akinek nem tetszik előadásom világnézeti alapja b) nem ért egyet a nemzeti, polgári, konzervatív értékrenddel c) akit ennek hallgatása is zavar az AZONNAL ADJA LE ÓRÁMAT!!!
Ilyet Sztálin és Rákosi alap csináltak az ifjú kommunisták. Ez a magatartás méltatlan az egyetemi léthez, ez méltatlan az oktató-hallgató viszonyhoz. Az egyetemi autonómia leszögezi, hogy az oktatónak a tanítás során alapvető joga a saját értékrendjének megfelelően tanítani. Nemzeti, polgári, konzervatív értékrendet valló oktatóként visszautasítom, hogy bármely hallgató megkérdőjelezze értékrendemet. A hallgatónak nem kötelező Velem egyetérteni! A hallottak a hallgató a saját értékrendje szerint elfogadhatja, illetve elutasíthatja. Mivel a migrációs kurzusom szabadon választható tantárgy, azt javaslom, hogy a) akinek nem tetszik előadásom világnézeti alapja b) nem ért egyet a nemzeti, polgári, konzervatív értékrenddel c) akit ennek hallgatása is zavar az AZONNAL ADJA LE ÓRÁMAT!!! (Ma éjfélig még megteheti). Nem szeretném, ha a Szegedi Tudományegyetem, néhány hallgató miatt ideológiai csatatérré változna. Az egyetemi autonómia következtében számos kommunista és liberális oktató tanít egyetemünkön, így ezen hallgatóknak van lehetősége saját világnézeti meggyőződésének megfelelő kurzust hallgatnia.
(Reprodukció: Dömötör Mihály) E számunk illusztrációit a Szegedért Alapítványnak felajánlott művekből válogattuk. A reprodukciókat Somogyi Károlyné készítette. Állapotfotók A borító enyhén foltos.