Előrehozott nyugdíjba szeretnék menni, a munkáltatómtól szeretném kérni a felmentésemet, a felmentési idő igénybevételével, de a nyugdíjaztatási kérelmemet csak a felmondási idő letelte után adhatom be. Mit kell tudnom ezzel kapcsolatban? Nyugdíj mellett dolgozom, mennyit kell adóznom? Olvasóink kérdéseire az Adózóna nyugdíjszakártője, Molnár László válaszol. 1951-ben született köztisztviselő(nő) vagyok, szeretném kérni az előrehozott öregségi nyugdíjazásomat. A munkáltatómtól szeretném kérni a felmentésemet, a felmentési idő igénybevételével (ami nekem 8 hónap lenne), de a nyugdíjaztatási kérelmemet csak a felmondási idő letelte után adhatom be. Köztisztviselő felmondási idole. Ha a tövényt a 8 hónap alatt módosítják az előrehozott öregségi nyugdíjra vonatkozóan, akkor nem mehetek nyugdíjba? Nem kaptam egértelmű felvilágosítást az ügyben sem, hogy végkielégítés vagy jubileumi jutalom (a 40 éves, 38 év ledolgozott munkaviszony mellett) jár-e. Ön, mivel 1951-ben született, már 2008-ban, 57 éves korában megszerezhette az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságát, amennyiben rendelkezett az előírt (38-33 év) szolgálati idővel.
Tisztelt Kérdezők! Köszönjük, hogy megtisztelik portálunkat kérdéseikkel, viszont felhívjuk szíves figyelmüket, hogy mielőtt feltenné kérdését, nézze át eddig megjelent cikkeinket és a leggyakoribb kérdéseket a témával kapcsolatban, ehhez használják az oldalon található kereső funkciót, mert számos kérdést többször is megválaszoltunk. A jövőben szerkesztőségünk az azonos témában született kérdésekre a válaszadást szűri. Kérdezze Ön is szakértőinket, írjon nekünk a [email protected] címre! Kérjük tömören fogalmazza meg kérdését, (max. 500-600 karakterben), mert kapacitáshiány miatt hosszabb kérdésekre nem tudunk válaszolni. Köztisztviselő felmondási idő. A tanácsadás általános jellegű, bért, szabadságot, nyugdíjat nem számítunk ki. Az információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek jogi tanácsnak. Privát emailben nem áll módunkban tanácsot adni, válaszadásra csak cikk formájában kerülhet sor. A kérdezők személyes adatait, nevét, emailcímét nem jelentetjük meg, és a szerkesztés jogát fenntartjuk. Szakértőink szabadidejükben válaszolnak a feltett kérdésekre, így a válaszadás időbe telhet.
Ez tehát a felmentési idő. A fent említett, szabadságra jogosító távollétek között a törvény külön nem nevesíti a felmentési időt. Ebből pedig az következne, hogy erre az időszakra szabadság nem is jár. Ehhez képest a Kúria abból indult ki, hogy a törvény a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy a felmentési időre mentesítse a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól (a konkrét esetben a felperes közalkalmazott volt, de az érvelés azonos munkavállaló esetén is). Ez a mentesítés tehát jogszabályon alapul. Márpedig, a Munka Törvénykönyve a szabadságra jogosító távollétek körébe sorolja azt az esetet is, amikor a munkavállaló munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Köztisztviselő felmondási idf.fr. Munkaviszonyra vonatkozó szabály a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottság kötelező határozata. Mivel tehát a jelen esetben jogszabályon alapul a mentesülés (magán a Munka Törvénykönyvén), a felmentési idő a szabadságra való jogosultság szempontjából munkában töltött időnek minősül.
[htmlbox mt_kommentar] A Kúria fenti levezetése okán tehát a felmentési idő teljes egészében szabadságra jogosító idő. Az erre az időre járó szabadságot vagy még a felmondási idő ledolgozandó része alatt természetben ki kell adni a munkavállalónak, vagy – ha ez nem lehetséges –, akkor a munkaviszony megszűnésekor pénzben megváltani. Figyelmet érdemel ugyanakkor, hogy a fenti logika alapján minden olyan távollétre jár a szabadság, amelyet a Munka Törvénykönyve, vagy valamely más jogszabály nevesít. Felmondási idő módosítása a felek akarata szerint. A munkaviszonyt szabályozó jogszabályok ugyanis munkaviszonyra vonatkozó szabálynak minősülnek. Például, a Munka Törvénykönyve szerinti hozzátartozó ápolása céljából igényelt fizetés nélküli szabadság, vagy a 10 éven aluli gyermek személyes gondozása érdekében, a gyes folyósításának idejére adott fizetés nélküli szabadság is teljes egészében szabadságra jogosító idő. Míg tehát az eddigi vélekedés az volt, hogy a 115. § (2) bekezdésében felsorolt távollétek priorizáltak, hiszen ha ezeket külön nem említené a törvény, akkor egyáltalán nem járna rájuk szabadság, a Kúria ítélete óta ezek felesleges, vagy kifejezetten megszorító szabályokká váltak.
Az ugyanis természetes, hogy minden egyoldalú munkáltatói döntés jogszabályon (munkaviszonyra vonatkozó szabályon) alapul, ellenkező esetben ugyanis jogellenes lenne. A döntésből viszont így az következik, hogy ha a munkáltató a törvénynél hosszabb időre, vagy a törvényben nem nevesített jogcímen biztosít fizetés nélküli szabadságot, akkor a bíróság azt is szabadságra jogosító időnek minősítené. A Munka Törvénykönyve ugyanis megengedi az általa szabályozott távollétektől való eltérést, a munkavállaló javára. A Kúria ítélete rávilágított a 115. Köztisztviselőknél mennyi a felmondási idő?. § (2) bekezdés nem szerencsés szövegezésére, amelyet – az ítélet fényében – a jogalkotónak érdemes lenne pontosítania. Kapcsolódó cikkek 2022. március 30. Az EU folyósította a munkahelyeket és munkavállalókat segítő hiteleket Az Európai Bizottság 2, 17 milliárd euró hitelt (mintegy 82 milliárd forint) folyósított három uniós tagállamnak, köztük 147 millió eurót (mintegy 55, 8 milliárd forint) Magyarországnak a koronavírus-járvány miatt megnövekedett munkanélküliség mérséklését célzó uniós program (SURE) keretében; az EU ezzel a hitel teljes összegét átutalta Magyarországnak.
Kapcsolódó kérdések:
Amikor ezt felhozták Webernek, azt mondta: ő nem német jelölt a Bizottság élére, hanem az Európai Néppárt jelöltje, Európa pedig 28 tagállamból áll – ha pedig erre gondolunk, akkor az Oroszországtól való függetlenségre kell koncentrálni. Az Északi Áramlat 2-t építő cég épp nekiment az Európai Bizottságnak Az 1200 kilométeres vezeték egyébként is komoly viták tárgya volt az elmúlt években, úgy kezdték el építeni például, hogy Dánia nem okézta le a tervet, tehát arról még mindig nincs döntés, hogy Dániához tartozó vizeken hogyan halad át gázvezeték, ami egyébként nagyjából párhuzamosan fut a 2012 óta működő első Északi Áramlattal, ami Ukrajnát elkerülve, az oroszországi Vyborgon keresztül egy tenger alatti vezetéken szállítja a szibériai földgázt a németországi Lubminba. Az új vezeték a Narva-öbölből indul. Weber ígérete nem nagyon tér el a még hivatalban lévő Juncker-bizottság, illetve az Európai Tanács és az Európai Parlament politikájától: az idén év elején páratlanul gyorsan módosított EU-s Földgázirányelv egyik hozadéka, hogy annak szabályai vonatkoznak az EU-n kívülről érkező gázvezetékekre is.
Hiszen náluk a gáz monopólium, az EU-nak ahhoz semmi köze, hogy Oroszországban mi a helyzet. Ezért a vezeték használatvételi engedélykérelmét az unióhoz eleinte be sem akarták adni, hiszen a befektetési döntés előbb született, mint az európai gázdirektíva. Máskor pedig azt mondják, hogy igényeljük a száz százalékot. Egy biztos, az oroszok különösebben nem rugalmasak ebben a kérdésben – összegzi az orosz álláspontot a szakértő. Ezek után jó kérdés, hogy ez mind megakadályozza, megakadályozhatja, hogy a gáz haladhasson a most megépült vezetékben? Deák András György szerint részben igen. Mert a nemzetállamok és az EU bürokratái teljes stopot sem hirdetnek, például ötven százalékban engedélyt adnak a használatra, majd a másik ötven százalékot eladatják az oroszokkal. A lényeg, hogy ez az egész szabályozási és uniós bürokratikus, pereskedős hacacáré alapvetően meg tudja határozni a vezeték használatát. Minden jel szerint maga a gázvezeték, az Északi Áramlat-2 megépítése volt a történet egyszerűbb része, a szabályozásért és ennek mentén a használat jogaiért, illetve a gázeladásból származó profit megszerzésért folytatott harc viszont nagyon durva lesz.
A brit kormány sem hagyta válasz nélkül a történéseket: öt orosz bank és három befolyásos, vagyonos magánszemély ellen rendelt el vagyonbefagyasztást, miközben az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén a tagállamok többsége is elítélte Oroszországot, többek között Írország, Franciaország, India, és az Egyesült Államok. Joe Biden amerikai elnök kedden jelentette be, hogy súlyos pénzügyi szankciókat rendelt el orosz bankok és oligarchák ellen, szankciókat vezettek be az orosz szuverén államadóssággal szemben, de az orosz elitet és családtagjaikat is szankciókkal sújtják majd. Emellett a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggesztette az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát.
Az amerikai hatóságok már tárgyalnak a közel-keleti és észak-afrikai beszállítókkal az Európába irányuló LNG-szállítások növeléséről. Az LNG kényelmes alternatívája a klasszikus gáznak, amely csak csővezetéken keresztül szállítható energiaforrás. Az Egyesült Államokból származó LNG-t a tengeren szállítanák az újragázosítási terminálokba. Az LNG szállítás Dél-Európából és Ázsiából is lehetséges, bár az magasabb költségekkel jár. Az Északi Áramlat-2 jövője mindaddig bizonytalan marad, amíg a Moszkva és a Nyugat közötti csatározások folytatódnak. Kiemelt kép forrása: Forrás: BBC