Utóbbinak immár művészeti vezetője is a nyugdíjba vonult Krámer György helyén. A hangversenysorozat további koncertjein az Auer Triót, a Korossy Kvartettet, az Oláh Kálmán Quartet és a Mendelssohn Kamarazenekar közös műsorát, a norvég Bjarte Eike hegedűművész által alapított, nem csak muzsikájában, de látványában is remek szórakozást ígérő Barokksolistene-t, Baráti Kristófot és Würtz Klárát, a gálakoncerten pedig a Mendelssohn Kamarazenekarral fellépő, fergeteges hegedűsként ismert Gilles Apap-ot hallhatják a veszprémiek és a fesztiválra látogatók. A részletes program itt megtekinthető. Auer fesztivál 2021 usa. Fotó: a szerző [fbcomments]
Nemzetközi zenei fesztivállal tiszteleg Veszprém városa és a Mendelssohn Kamarazenekar Auer Lipót (1845-1930) hegedűművész, a város világhírű szülöttének emléke előtt augusztus 3-8. között. Az idei fesztivál nyitónapja – a 140 évvel ezelőtt született Bartók Bélára emlékezve – két Bartók tematikájú hangversenyt is tartogat. Auer fesztivál 2011 relatif. Délután a veszprémi székhelyű, többszörös versenygyőztes Gárdonyi Zoltán Ifjúsági Kamarazenekar előadásában Bartók gyermekek számára komponált darabjai szólalnak meg. Az ezt követő eseményen – igazi kuriózumként – Bartók Béla és Ady Endre műveinek hatására született táncelőadást láthat a közönség a Forte Társulat tolmácsolásában, a Mendelssohn Kamarazenekar és a Lukács Miklós Cimbiózis Trió közreműködésével – közölték a szervezők. A kamarazene műfajában lép színpadra a Fülei Balázs, Kováts Péter és Varga István alkotta Auer Trió, valamint a fiatal zeneakadémistákból alakult Korossy Kvartett. A Modern reneszánsz címet viselő, Oláh Kálmán saját műveit bemutató koncerten az Oláh Kálmán Kvartett és a házigazda Mendelssohn Kamarazenekar ad hangversenyt.
A különlegesnek ígérkező estén hallhatunk többféle jazzformációra és vonós-, illetve szimfonikus zenekarra készült saját szerzeményeket, emellett Oláh Kálmán "Vázlatait" Bach csellószvitjeiből, de Michel Legrand-átdolgozásait is.
Több kiállítás is látható majd: Milorad Krtstić, Menyhei Szabolcs, Cakó Ferenc, Szoboszlay Eszter képeit a Hírös Agórában, míg Orosz István képeit a Bozsó Gyűjteményben lehet megtekinteni, továbbá könyvbemutatókra, előadásokra és szakmai konferenciára is sor kerül a KAFF négy napja alatt. Mikulás Ferenc a magyar animációs kultúra egyik legjelentősebb alakja, 1971. június 1-jétől vette át a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetését, több film és filmsorozat producere. Auer fesztivál 2021 2. 1993-tól a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál igazgatója. 1997-től 2000-ig az ASIFA (Nemzetközi Animációs Filmművész Szövetség) igazgatótanácsának tagja, emellett számos nemzetközi fesztivál zsűrijének munkájában vett részt. Mikulás Ferenctől azt is kérdezzük, mire a legbüszkébb a Kecskemétfilm elmúlt 50 évéből és a Fesztivál 15 évéből; mit képvisel szakmailag a Kecskemétfilm; mi az, amit a nemzetközi színtér leginkább értékel a magyar alkotók munkájában; illetve kikre emlékeznek az idei KAFF-on? Debreceni Ünnepi Játékok Idén nyáron egy nagyszabású fesztivál, a Debreceni Ünnepi Játékok indul útjára a Coopera szervezésében, ahol a zene, a színház és az opera lesz a főszereplő a város olyan ikonikus helyszínein, mint a Nagyerdei Szabadtéri Nagyszínpada, a Városháza udvara vagy a Debreceni Református Nagytemplom előtti tér.
VeszprémFest kapcsán és miért döntöttek úgy, hogy idén alapvetően magyar fellépőket kérnek fel? Kecskeméti Animációs Filmfesztivál 30 ország 370 alkotása látható a 15. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon augusztus 11–15. között. A kétévente megrendezett nemzetközi seregszemlén idén öt alkotás jutott be az egész estés animációk versenyébe, melyek között Annecy-ban és Bucheonban díjat nyert, Oscar-díjra, BAFTA-ra és Európai Filmdíjra jelölt alkotások is szerepelnek. A fesztivál megemlékezik Richly Zsoltról, Gyulai Líviuszról és Jankovics Marcellről, akiknek munkáiból válogatást láthat majd a közönség. Az idei KAFF-on sok születésnapost is ünnepelnek: 50 éves a Kecskemétfilm, 70 éves Orosz István és Cakó Ferenc és 90 éves Dr. Matolcsy H. Auer Fesztivál Veszprém - Rólunk. György, a Pannónia Filmstúdió egykori stúdióvezetője. Három moziban és két szabadtéri helyszínen ingyenesen nézheti meg a közönség a legfrissebb magyar és európai animációs filmtermés legjavát, de szakmai programok, kiállítások, könyvbemutatók, közönségtalálkozók, fényfestés, a gyerekek számára animációs játszóház és Kaláka koncert is színesíti a fesztivál programját.
A feleségem története és Az utolsó vadászat után itt a Post Mortem, egy szintén felejthető magyar filmes alkotás, ami több sebből vérzik, mint az előbbi két film együtt véve. Hogy mi állt annak hátterében, hogy pont ezt a filmet küldjük jelöltként az Oscar-díj átadóra, pontosan nem lehet tudni. Persze hallani róla, hogy politikai kapcsolatok mozgósítása is megbújt a háttérben; engem ez teljesen őszintén szólva hidegen hagy, hiszen ezek a díjátadók már nagyon rég óta a karrierista filmesek lobbizásáról szól. Az viszont tagadhatatlan, hogy az Akik maradtak után ez a film hatalmas visszalépésnek érződik. De miért rossz film a Post Mortem? Röviden és egyszerűen: nem működik, mint horrorfilm. Több kritikámban is kitértem arra, hogy sok film menti meg magát azzal a hibáitól, hogy a nézők minimális elvárásaival szemben képesek könnyed kikapcsolódásként megélhető mozis élményeket nyújtani. A Post Mortemet sajnos még zéró elvárásokkal végignézve is unalmas filmként éljük meg, amely mellőzi a konzisztens dramaturgiát, miközben túl sok bárgyú horrorklisét használ.
A képekért Nagy András, a vágásért Király István, a hangért Balázs Gábor felel, a díszleteket Hujber Balázs, a jelmezeket Breckl János, a speciális maszkokat Hámori Dániel tervezte, a zenét Pacsay Attila szerezte, a vizuális trükkök készítését Benyó Zoltán irányította. A forgatókönyvíró Zánkay Piros, a történet Bergendy Péter rendező és Hellebrandt Gábor kreatív producer munkája. A Post Mortem október 28-án kerül a hazai mozikba az InterCom forgalmazásában. Filmfesztivál díj Nyert tarolt post mortem
A Post Mortemet egyébként beválogatták az A-kategóriás Varsói Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjába is, ott lesz a film világpremierje is. Nagyon nagy szó, hogy egy horrorfilm bejut egy A-kategóriás fesztivál fő versenyprogramjába! A film készítése előtt megfogalmazott egyik fontos célunk valósult meg ezzel – nyilatkozta a rendezője. Klem Viktor mellett Hais Fruzsina, Schell Judit, Anger Zsolt, Reviczky Gábor, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna és Ladányi Andrea szerepel a filmben, a forgatókönyv Zankay Piros munkája, a film a jelenlegi tervek szerint 2021 januárjában kerül mozikba. A Post Mortem előzetesét nálunk láthatja először a közönség, íme. Kiemelt kép: Intercom
Az őrangyal-sorstárs vonal, ami még szóba jöhetne a két főszereplő összekovácsolódásának okaként, viszont nem elég hihető, a Trónok harca Hodorjának sorsát idéző időhurok pedig zavaros. Hogy emellett olyan kérdések is maradnak bennünk, hogy mi a jelentősége Tomás állítólagos német voltának a perfekt magyartudása mellett, hogy az után, hogy a világháború elvileg megtizedelte a férfiakat, hogyhogy ilyen sokan vannak a faluban, vagy hogy miért pont a padlásokhoz vonzódnak, és miért vízzel jelzik jelenlétüket a szellemek, az már tényleg csak apróság. A Skanzennek van ugyan egy óhatatlanul kísérteties hangulata, ám ekkora mennyiségben kilóg a lóláb, és amit hiteles díszletnek szánnak, az erőltetetten népiesch lesz végül. Hasonló sorsra jut a könnyű kézzel szórt CGI: túlszalad, izzadságszagú lesz, egységes vizuális stílus hiányában pedig leginkább az a benyomásunk, főleg a film csúcspontjának szánt apokalipszis-jelenetben, mintha egy komputeranimációs program demonstrációs anyagát néznénk. Amikor a Post Mortem nek először hírét vettük, azonnali lelkesedés lett rajtunk úrrá, már csak a zsáner ritkasága miatt is, ám az érzelmi sekélyesség és a forgatókönyv általános hiányosságai miatt dugába dől a büszkeségünknek szánt skanzenhorrorunk.
Ami igazán zavaró, hogy a film alapkoncepciója teljesen működőképes lenne. A falusi környezetben játszódó misztikus horror bár korántsem eredeti, mégsem elcsépelt, így sablonosnak sem érezzük. Az, hogy a főszereplő lehet kívülálló vagy a közösség tagja, és a háttérben megbúvó gonosz erők lehetnek természetfelettiek vagy csupán emberi ármánykodások, biztosítják a minimális változatosság lehetőségét is. Innen már csak egy teáskanálnyi kreativitás kell hozzá, hogy a film kellően eredetinek érződjön. A Post Mortem ezekből semmit sem tud jól felhasználni. Thomas, vagyis Tamás, mint kívülálló egy abszolút inkonzisztens jelenség: az hogy német, nem csak teljesen jelentéktelen a történet szempontjából, de hiteltelen is, hiszen kétszer szólal meg németül egy "Danke schön" és egy "Ist jemand hier? " erejéig, miközben nyelvtanilag teljesen hibátlanul, akcentus nélkül beszéli a magyar nyelvet. A helybéliek is legtöbbször önellentmondóan viselkednek: hol az utca másik végéből fürkészik Tamást rosszat sejtő hunyorgással, öt perccel később abszolút megbízva benne, segítségét elfogadva minden múltbéli sötét erők munkálkodását megosztják vele, csak azért, hogy másnap minden rosszért őt okolják, miközben megsíratják (átmeneti) halálát.
A homály pedig nem balladai: a történet úgy marad inkoherens, hogy a saját maga által belebegtetett, fontosnak tűnő, gyakran előre sugalmazott és hangsúlyosan kiemelt információkat sem teszi relevánssá. Következzen egy spoileres lista a joggal felvetődő kérdésekről: SPOILER: Miért fontos kiemelni, hogy Tomás német? Mi volt a kísértetek motivációja? Miért éppen a halottfényképező lett a "révész", aki átviszi a holtakat a túlvilágra? Miért a sok vallási jelkép, ha aztán nem volt vallásos magyarázat? Sok-sok érdekesen induló elem, amik a falu szerencsétlenebbül járt népéhez hasonlóan lógnak, pörögnek a levegőben, majd beszopódnak a plafonba – magyarázat nélkül. SPOILER VÉGE A legfőbb karakterek hátteréről sem tudunk meg olyan információkat, amik érdemi többlettel ruháznák fel a történetet, esetleg kapcsolódási pontot teremtenének a szereplők között, vagy egyáltalán a történet szerves részeivé emelnék őket. Ezek hiányában nincs igazán miért vagy kiért izgulni, nincs feszültség, nincs igazi tétje a cselekménynek.