Ennek változatos (jogszabályi és gyakorlati) okai vannak. Néhány jellemző lakcím-bejelentési nehézség - Adott lakásban bérlőként, albérlőként, szívességi lakáshasználóként, családtagként beköltöző személyek csak a lakás tulajdonosának hozzájárulásával tudnak ott lakcímet létesíteni, ezt a hozzájárulást azonban sok esetben nem tudják megszerezni. Ideiglenes lakcim megszüntetése. - Közismert tény, hogy a magánlakás-tulajdonosok a lehető legritkább esetben járulnak hozzá a bérlők állandó lakcímként való bejelentkezéshez, legfeljebb tartózkodási hely (ideiglenes lakcím) létesítéséhez járulnak hozzá. A lakástulajdonosok jellemzően attól tartva nem járulnak hozzá a bérlők lakcím-létesítéséhez, mert félnek annak számukra hátrányos következményeitől. - Önkormányzati tulajdonú ingatlan esetében gyakori probléma, hogy az ott jogcímmel rendelkező bérlő a lakásban vele együtt életvitelszerűen lakó családtagját, ismerősét bejelentené, de azt zsúfoltságra, a befogadásra vonatkozó engedély hiányára, stb. hivatkozva a tulajdonos önkormányzat nem engedélyezi.
Figyelt kérdés Sziasztok! Ha a saját 1/1-es tulajdonú házamba van valaki bejelentve ideiglenes lakcímmel, akkor az illetőt hogyan tudom "kijelenteni"? Tehát a kérdés az, hogy az aki be van jelentve ideiglenessel kell-e személyesen ahhoz hogy kijelentsem őt? Illetve mennyire hosszadalmas dolog ez? Aki be volt jelentve megromlott a kapcsolat, én kiraknám, de szerintem ő maradna... Van állandó lakcíme! Köszönöm! 1/10 anonim válasza: Elmégy az okmányirodába, és ahol a lakcím bejelentést intézik, ott kijelentheted az illetőt egy nyomtatvány kitöltésével, de valamennyit fizetni kell érte, 2 évvel ezelőtt 2000 forint volt, szerintem most sem lehet több. 2014. máj. 16. 14:26 Hasznos számodra ez a válasz? Lakcím szolgáltatás. 2/10 A kérdező kommentje: Köszönöm a gyors választ! Azt hittem nehezebb lesz a történet. Megjegyzem felhívtam az okmányirodát, ott kapcsoltak egy ügyintézőt, aki azt mondta, hogy ezt a helyi önkormányzatnál külön kell kérvényezni. Furcsállottam a dolgot ezért is érdeklődtem itt. 3/10 anonim válasza: Hát lehet, hogy külön kell kérvényezni, mert lehet, hogy megvizsgálják, hogy nem-e egy másik tulajdonost akarsz kijelenteni, aki jogosan lakik ott.
Üdvözletem. Szeretnék kiadni egy lakást vidéken (saját tulajdon) szertném tudni miként működik a bérbe adás? Ha a bérlő nem fizet vagy nem megfelelően(tisztán, rendben karban tartva)használja, lakja a tulajdonomat milyen jogaim vannak? milyen módon tudom ki rakni? van-e belőle hátrányom ha állandóra vagy ideiglegesre jelentem be, köteles vagyok be jelenteni? Igazán azért szeretném ki adni elsősorban hogy ne menjen tönkre álló helyében ne lopják szét, és nem hátrány az sem hogy kapok érte pénzt. Milyen szerződés lenne a legalkalmasabb mi kell hogy szerepeljen benne és mi ami még javasolt? Válaszokat köszönöm előre is. Állandó lakcím megszüntetése | www.jogomvan.hu. Tisztelettel: Jegesné köszönöm, most már tisztábban látok. Alapvetően szerintem akkor nem lehet nagy akadálya ennek. albérlő meg miért tenné? saját magával nem fog kitolni. Az, hogy mikor lép be az apeh az ügybe, nem az okmányirodától függ hanem az emberi gonoszságtól, hiszen csak az albérlő és a főbérlő tud a szerződés részleteiről. A főbérlő nyílván nem jelenti fel magát, igy ki marad??
Tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – a lakóhely-változtatás szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik. Lakcím adat: A polgár bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe. Lakcímigazolvány célja: A lakcímigazolvány célja a polgár tájékoztatása személyi azonosítójáról és bejelentett lakcíméről annak érdekében, hogy azokat törvényben előírt kötelezettsége teljesítéséhez közhitelűen igazolhassa. Vonatkozó jogszabályok A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-a, (5a) bekezdés, 7. § (1) bekezdés a) pont, 8. § (1) bekezdés a) pont, 26. § (1), (2), (5) bekezdés; A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. törvény végrehajtásáról szóló 1 46/1993. (X. 26. ) Korm. rendelet 13. §-14. §, 16. § (1) bekezdés, 33. § (1), (2) bekezdés, 34. § (3), (4), (5) bekezdés, 35. § (3)-(3a), (4) bekezdés; Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 10.
Interjú a szerzővel: Hogyan került kapcsolatba a Malév ügyével? Minden munkahelyemen előbb vagy utóbb én tudósíthattam a repülés, a légiközlekedés ügyeiről. Így volt ez a Vasárnapi Blikkben, később a Népszabadságban is, ahol a főnökeim azt is támogatták, hogy a témával kapcsolatban szakmai blogot indítsak. Így született meg az Egek Ura Blog. Mint a Népszabadság gazdasági rovatának munkatársa, természetesen folytatnom kellett elődöm gyakorlatát: a Malévvel kapcsolatos hírekben elsőnek kellett lennem. Ha alig néhány mondatban kellene megfogalmaznia, hogy mi vezetett a Malév csődjéhez, mit mondana? Ebből a cégből nagyon sok haszonélvezője volt anélkül, hogy bármit is hozzáadtak volna: több szinten rengeteg embernek biztosította a kényelmes jólétet, ezért elnézték a vezetőknek, hogy hagyják szétlopni a céget. Az egyszerű dolgozók pedig? Az ő sorsuk senkit nem érdekelt. A Malév teljesen életképtelen volt az elmúlt tíz évben, a folyamatosan rárakódó pénzügyi terhek és a vezetők tehetetlensége miatt: senki nem volt képes megszabadítani a céget az egykori szocialista nagyvállalat nehéz örökségétől.
Folytatjuk a MALÉV-sztorik sorozatunkat, a negyedik részben egy új interújalannyal járjuk körbe a Malév történetét – annak szomorúbb, végső éveit. Mostani vendégünk, Varga G. Gábor, az Egek Ura blog alapítója, újságíróként rendkívül sokat foglalkozott a légitársaság helyzetével. Tudósításai és exkluzív sztorijai rendszeresen kerültek a megboldogult Népszabadság címlapjára. Valamint, a Malév csődjét követően könyvet írt a légitársaságról és annak bukásáról – mindezt A Malév-sztori címmel, ami a mi sorozatunk címét is inspirálta. Gábor nem az a tipikus repülésrajongó, akit gyerekkorában "csapott meg a kerozingőz". Újságíróként kvázi egy szerencsés véletlennek köszönhetően kezdett el foglalkozni a hazai légiközlekedéssel – méghozzá a Malév bejrúti járatának titokzatos katasztrófájával. Amikor a Népszabadság gazdasági rovatához szegődött, feladatáúl kapta a Malévról való tudósítást és a légitársasággal való jó és értékes kapcsolat kialakítását. Ennek köszönhetően nemhogy elsők között értesült a cég körüli fejleményekről, de egy-egy exkluzív hír az ő nevével fémjelezve lett "hot topic" a hazai közbeszédben.
Nevetségessé vált a márciusi hír, miszerint a Magyar Vagyonkezelő Zrt. lehívta az orosz állami banktól a 32 millió eurós bankgaranciát, mert nem teljesültek a Malévval kapcsolatos privatizációs feltételek. Ugyanis ugyanennyi jár a Malévtől az orosz állami banknak. Az információt a Bajnai-kormány nem titkolta, csak nem is beszélt róla eddig. Tragikomikus fordulatot vett szerdán a Malév privatizációs története, amikor a szélesebb nyilvánosság számára is kiderült a leköszönő pénzügyminiszter bizottsági meghallgatásán szerdán, hogy privatizációs vállalások teljesítésére szolgáló bankgaranciát egy "viszontgarancia" fedezte. A magyar légitársaságot még 2007 elején adták el 200 millió forintért a a Borisz Abramovicshoz köthető AirBridge Zrt. -nek, a bankgarancia az AirBridge privatizációs vállalásainak teljesítésére nyújtott garanciát – elviekben. A gyakorlatban viszont ez csak annyit jelentett végül, hogy ha az állam – mert az új tulajdonos nem teljesíti a privatizációs feltételeket – lehívja a bankgaranciát, akkor az új tulajdonos is lehívja azt a Malévtől.