A pénzforgalmi elszámolás nagy előnye tehát, hogy csak akkor kell megállapítani és befizetni az áfát, amikor már a számla teljes ( bruttó) ellenértékét megkaptuk. Fontos és logikus, hogy mindez csak abban az adómegállapítási időszakban gyakorolható, amelyben a kibocsátott számlánk ellenértéket megkapjuk. Van azonban pár apróság, amit ebben az esetben be kell tartanunk. Egyrészt kiállított számláinkon kötelező a "pénzforgalmi elszámolás" kiírás feltüntetése. Másrészt – és cégünk működése szempontjából ez a lényegesebb – választásunk érinti partnereinket is, mivel az általunk kiállított számlában a rájuk áthárított áfát a főszabálytól eltérően csak akkor igényelhetik vissza, amikor a számla ellenértékét részünkre megtérítették. Oda kell figyelnünk a 125 milliós nettó árbevételi határra is, ugyanis ha ezt egy évben meghaladjuk, akkor a pénzforgalmi elszámolás szabályait már arra az ügyletre sem alkalmazhatjuk, amelynek ellenértékével túllépjük az előírt értékhatárt. Ekkor 15 napon belül ezt a tényt be kell jelentenünk az adóhatóságnak is.
Mint tudjuk ebben az esetben is oda kell figyelnünk a bejövő számláinknál, hogy olyan ügyféltől kaptuk e aki pénzforgalmi elszámolást választott (számla kötelező adattartalma), ugyanis ebben az esetben nekünk is pénzforgalmi elszámolásúnak kell tekintenünk azt a bizonylatot és csak akkor helyezhetjük levonásba a számlán szereplő áfa összeget, ha annak a bizonylatnak a pénzügyi teljesítése is megtörtént. Ahhoz, hogy ilyen típusú számláinkat könyvelni tudjuk, a következő beállításokat kell végrehajtani: A számlatükörben hozzunk létre egy átvezetési számot, melyen a pénzforgalmi elszámolású bejövő számláink áfa értékét szeretnénk nyilvántartani a pénzügyi teljesítés idejéig. A példánkban a pénzforgalmi levonható áfa átvezetési számunk 3683. Átvezetési számnak javasolt olyan főkönyvi számot megadni, amit még nem használtunk más áfa átvezetési számnak, ugyanis a későbbi adategyeztetésekben ez nehézségeket jelenthet. A Beállítások/Alapbeállítások/Pénzforgalmi elszámolás menüpontban állíthatjuk be, hogy a pénzforgalmi elszámolású bejövő számlánk áfa tartalma az általunk létrehozott átvezetési főkönyvi számra kerüljön rögzítésre.
Ha a vállalkozás árbevétele átlépi a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt. Ekkor az értékhatár átlépését követő nappal szűnik meg a pénzforgalmi elszámolás és a megszűnés évét követő 2. év végéig nem választható újra. A naptári év utolsó napjával, ha az adóalany az adott naptári évet követő naptári év első napján nem minősül kisvállalkozásnak. Ha a vállalkozás ellen csőd-, felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás indul, az eljárás jogerőssé válását megelőző nappal.
142. § (1) bekezdése szerinti belföldi fordított adózásos szolgáltatások, valamint a külföldi adóalanytól vásárolt fel, összeszerelés tárgyául szolgáló, vagy vezetékhálózaton keresztül szállított energiatermék értékesítés beszerzőjeként) Mint ahogy a cikk elején írtam, a pénzforgalmi elszámolás nem csak az adóalany által fizetendő adónál jelent kedvező lehetőséget, de ugyanúgy vonatkozik az adóalany beszerzései után rá áthárított adó elszámolására is, vagyis adólevonási jogát csak abban az esetben gyakorolhatja, amennyiben a bruttó vételárat a vevő részére megfizeti. Az Áfa tv. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzésre ez a halasztás nem vonatkozik (részletvétel, zártvégű lízing). Ezekben az esetekben az adóalany az adólevonási jogot a termék birtokbavételekor gyakorolhatja. Nem kell pénzforgalmi elszámolást alkalmazni az olyan levonható adó tekintetében, amely az adóalanyt az általa beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás után keletkező, általa fizetendő adó tekintetében illeti meg.
§ a) pontja és 89. § szerinti értékesítését, valamint azon termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat, amelyekre az adóalany a törvény Második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza – az általa fizetendő adót, az adót is tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor állapítja meg; – másrészt pedig a termék beszerzéséhez – ide nem értve a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésnek megfelelő beszerzést –, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó levonásának jogát a pénzforgalmi elszámolás időszakában, legkorábban, abban az adó-megállapítási időszakban gyakorolja, amelyben az adót is tartalmazó ellenértéket a részére terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó számára megfizeti. Ebből látható, hogy vannak kivételek is, melyekre nem alkalmazható a pénzforgalmi szemlélet (például: árrés-adózás, zárt végű pénzügyi lízing, kompenzációs felár, stb. ). Az az adóalany jogosult a pénzforgalmi adó-elszámolást választani, ( kivéve, ha alanyi adómentességet választott) aki a) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
186. § (2)–(4) bekezdései tartalmazták az ún. megfizetettségi szabályt, amely a jelzett időponttól kezdődően nem hatályos, így azt a továbbiakban alkalmazni nem kell. Ez azt jelenti, hogy a havi bevallók a 2011. szeptember hónapról beadásra kerülő, a negyedéves bevallók a 2011. harmadik negyedévről beadásra kerülő, az éves bevallók pedig a 2011. évről beadásra kerülő áfabevallásuk kitöltésénél, illetve az ezen időszakokra vonatkozó elszámolandó áfa számolásakor már nem kötelesek a megfizetettségi szabályt alkalmazni. Amint látjuk, 2011-ben változott a helyzet. Ettől az időponttól kezdve ugyanis a pénzforgalmi szemlélet és az áfa különvált. A levonási jog független a pénzügyi rendezettségtől! A helyes eljárás a következő: A bevételt legkésőbb a 46. napon be kell állítani az áfa bevallásba, ha addig nem került kiegyenlítésre. Ha előbb kifizették, akkor természetesen már előbb bele kell tenni, a kifizetés időpontjában válik esedékessé az áfa fizetés is! A kiadás pedig a számlán szereplő teljesítés időpontjában szerepel az áfa bevallásban, mert alapesetben az áfa-levonási jog a z általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
Később az Agrárvilág című műsor pécsi felelős szerkesztője, a Körzeti Híradó szerkesztője, illetve a Sétatér társműsorvezetője is volt. Ezt követően Budapesten a hírháttér műsorok szerkesztőjeként dolgozott, majd részt vett az M1 aktuális csatorna létrehozásában, ahol az elmúlt években műsorvezetői, szerkesztői feladatokat is ellátott hírigazgató-helyettesként. Gyukity István nagy műveltségű, hatalmas munkabírású, tisztességes ember és kolléga volt Gyukity Istvánt az MTVA saját halottjának tekinti. Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi hetente három alkalommal elküldjük Önnek a legjobb írásokat! Feliratkozom a hírlevélre
© Technológia: Negyvenhét éves korában meghalt Gyukity István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírigazgató-helyettese − közölte az MTVA az MTI-vel. Gyukity István 1974-ben, Baján született. 1998-ban végzett a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem–politológia szakán, de már előtte, 1995 és 1997 között demonstrátorként dolgozott az egyetemen, és két tanulmánykötetet is szerkesztett. Történelem szakdolgozatát a XXIV. Országos Diákköri Konferencia humán tudományok szekciójában 1999-ben a tudományos bizottság elnökének különdíjával jutalmazták. © Fotó Máthé Zoltán / MTI Újságírással egyetemista korában, a Pécsi Campus egyetemi újságnál kezdett foglalkozni 1995-től. Több éven át volt a közéleti, majd a sportrovat vezetője, eközben pedig a Bajai Rádió munkájában is részt vett. 1999-ben elvégezte az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, a Pécs TV, valamint a TIT által indított riporter tanfolyamot. Ezután kezdett a Körzeti Stúdióban, a Híradónál és a Sétatér című magazinműsornál dolgozni, valamint többször volt gyakorlaton az MTV Híradójánál is.
Később az Agrárvilág című műsor pécsi felelős szerkesztője, a Körzeti Híradó szerkesztője, illetve a Sétatér társműsorvezetője is volt. Ezt követően Budapesten a hírháttérműsorok szerkesztőjeként dolgozott, majd részt vett az M1 aktuális csatorna létrehozásában, ahol az elmúlt években műsorvezetői és szerkesztői feladatokat is ellátott hírigazgató-helyettesként. Gyukity Istvánt az MTVA saját halottjának tekinti.
Negyvenhét éves korában meghalt Gyukity István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) hírigazgató-helyettese − közölte az MTVA az MTI-vel. Gyukity István 1974-ben, Baján született. 1998-ban végzett a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem–politológia szakán, de már előtte, 1995 és 1997 között demonstrátorként dolgozott az egyetemen, és két tanulmánykötetet is szerkesztett. Történelem szakdolgozatát a XXIV. Országos Diákköri Konferencia humán tudományok szekciójában 1999-ben a tudományos bizottság elnökének különdíjával jutalmazták. Újságírással egyetemista korában, a Pécsi Campus egyetemi újságnál kezdett foglalkozni 1995-től. Több éven át volt a közéleti, majd a sportrovat vezetője, eközben pedig a Bajai Rádió munkájában is részt vett. 1999-ben elvégezte az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, a Pécs TV, valamint a TIT által indított riporter tanfolyamot. Ezután kezdett a Körzeti Stúdióban, a Híradónál és a Sétatér című magazinműsornál dolgozni, valamint többször volt gyakorlaton az MTV Híradójánál is.