Kedves Látogató! Sütiket (cookie) azért használunk, hogy weboldalunkat még jobban az Ön személyes igényeire szabhassuk. Szolgáltatásaink használatával Ön beleegyezik a sütik (cookie) alkalmazásába.
Fásszárú növényeknél, mint például szőlő, díszcserjék közvetlenül a növény szárához is kerülhet a granulátum. Lágyszárú növényeknél alaptrágyaként az ültetés, vetés előtt 2 héttel kiszórjuk a talaj felszínére a granulátumot, majd mikor a nedvesség és csapadék hatására ez a kemény granulátum feloldódott, bemunkálhatjuk a talajba, és ezt követően vethetünk, palántázhatunk. Biosol forte kaphato 5. Fejtrágyázás esetén a lágyszárú növényektől 5 cm távolságra jutassuk ki a Biososol Fortet. Azért lényeges, hogy a granulátum ne érjen a növény lágy részéhez, mert a Biososol Forte nem perzsel, de nagy vízmegkötő képessége miatt vízhiány esetén a növénytől veszi el a nedvességet és ez által károsítja azt. A felhasználási mennyiség szőlőben 400-600 kg/hektár, gabona féléknél, kukoricánál, napraforgónál, paradicsomnál, paprikánál és burgonyánál 700-800 kg/hektár. A szolácé családhoz tartozó növények, paprika, paradicsom, uborka stb. tápanyag éhesek, ezért, ha alaptrágyaként használtuk a 800 kg/hektár mennyiséget, az első termés kötődés után további 500 kg/hektár Biososol Forte fejtrágyaként a növény szárától 5 cm távolságra történő kiszórásával a termés mennyiséget megháromszorozhatjuk.
Ezt a munkát kezdte meg korábban az IVSZ és a HTTTP Alapítvány is, és ezt támogatja jelentős szakmai munícióval az Infotanár Mentor Program. Horváth Ádám a Felnőttképzési rendszerek finanszírozási című előadásában kiemelte, hogy jelenleg a tartalmi szabályozás nem találkozik a munkaerőpiac követelményeivel. Az ipar 4. 0-ra kell felkészíteni a diákokat, a jövő munkavállalóit. Jelenlegi környezetben eljutottunk odáig, hogy megjelentek azok a piaci szereplők, akik a hagyományos, államilag finanszírozott képzések és a piaci elvárások között állnak. A felnőttképzés jelenlegi finanszírozási rendszerére a megfelelő módon kell reagálni. Jelenleg a fő finanszírozási források az állam, a vállalat, az egyén és az EU. Szinte kizárólag a munkaügyi központok által megajánlott képzéseket hajlandó finanszírozni a rendszer. Szűk a kínálati portfólió és nem a munkaerőpiaci képzések vannak többségben. BGE Főoldal. A felnőttképzésbe bevontak 60%-át a munkaadó képzi és finanszírozza támogatások nélkül. Ez az arány egyedülálló az EU-ban és egyik következménye a felnőttképzésben résztvevők alacsony száma.
A szakképzési hozzájárulás visszavezetése segítené a már több fórumon is elhangzott célok megvalósulását. Korábban a szakképzési hozzájárulás által nyújtott lehetőségek a jelenleginél sokkal jobban támogatták a vállalkozások és a felnőttképző intézmények együttműködését és a munkavállalók képzését. A felnőttképző intézmények bevonásával innovatív módon, a valós igényekre a valós időben tudtak reagálni a cégek a munkaerő továbbképzésével. Az ilyen jellegű együttműködések során kialakult szakmai, partneri viszony visszaállítása a szakképzési hozzájárulás újbóli megnyitásával (frissítéseket és ráncfelvarrásokat követően) jelentős mértékben járulna hozzá a Kormány által is kitűzött célok eléréséhez, miszerint a hazai munkaerő a gyors, rövid, hatékony képzéseknek köszönhetően villámgyorsan reagáljon a változó munkaerőpiaci kihívásokra és technológiai változásokra. Számunkra, felnőttképző intézményként a nagy kérdés az, hogy mi lesz a nem iskolarendszerben tanult és szakmai képesítést adó végzettségek állami elismertségével.