Egyes elemek minden külső beavatkozás nélkül, radioaktív sugárzás kibocsátása közben elbomlanak, és más elemekké alakulnak. A természetes radioaktivitás a természetben előforduló néhány elemnek és izotópjainak tulajdonsága. A 80-nál nagyobb rendszámú elemek és néhány könnyebb elem izotópjai radioaktívak. Radioactive sugárzás fajtái . Mesterségesen radioaktívak azok az elemek és elemek izotópjai, amelyek a természetben nem fordulnak elő, és mesterségesen, atommáglyában, gyorsító berendezésekben atom robbanásakor, radioaktív besugárzás hatására lezajló magreakciókban keletkeznek. A radioaktív bomlás sebességét a felezési idővel, illetve a bomlási állandóval jellemezzük. A bomlás sebessége független a külső tényezőktől. A radioaktív bomlásnál fellépő radioaktív sugárzás 3 fajtáját ismerjük: Az alfa sugarak kétszeresen ionizált héliumatomok, a bomlás után kettővel kisebb rendszámú, néggyel kisebb atomsúlyú elemet kapunk. A béta bomlásnál egy neutrínó is kilép az anyagból. A mag atomsúlya az elektron kis tömege miatt nem változik, rendszáma viszont növekszik.
A radioaktív anyagok egyik fő jellemzője a felezési idő. Ez az az időtartam, amely alatt a sugárzó anyag atommagjainak fele elbomlik. A felezési idő egy-egy elemtől függően a másodperc tört részétől akár több milliárd évig terjedhet. A jód-131 izotóp felezési ideje például nyolc nap, az egész világon különböző mennyiségben jelen lévő urán-238-é viszont 4, 5 milliárd év. Radioaktív sugárzás | Rák ellen | dr. Tihanyi. A testünk radioaktivitásának fő forrását alkotó kálium-40 izotóp felezési ideje például 1, 42 milliárd év. A sugárzások fajtái A "sugárzás" nagyon tág fogalom, és sok mindent magában foglal a fénytől és a rádióhullámoktól kezdve az ionizáló sugárzásig. Bennünket most csak ez utóbbi érdekel. Az ionizáló sugárzás onnan kapta a nevét, hogy amikor áthalad az anyagon, akkor annak részecskéi elektromosan töltötté, azaz ionizálttá válnak. Az élő szövetekben a sugárzás hatására létrejött elektromos töltésű ionok befolyásolhatják a normális biológiai folyamatokat. A radioaktív sugárzásnak is több típusa van, és ezek mind eltérő jellemzőkkel rendelkeznek.
A gamma sugarakat több centiméternyi ólom állítja meg. Egészség – Radioaktív Sugárzás Mérés – Mentesítési Műszaki Szaktanácsadás. A neutronsugárzás hasadási reakciók eredményeként jön létre, és mesterségesen atomreaktorokban fordul elő. A neutronok rendkívül nagy energiájúak, ezért megállításukhoz vastag, sűrű anyagra, például vízre vagy betonra van szükség. A neutronsugárzás más anyagokat radioaktívvá tehet, és az orvosi kezelésekben használt radioizotópok előállítására használják. Az építőanyagokban alfa, béta és gamma sugárzással találkozunk.
Statikusra azért van szükség, mert a gázbeton falazatok nyomószilárdsága, terhelhetősége lényegesen kevesebb a téglafalazatokénál és ez tervezés során sokszor nem lett figyelembe véve. Erre utalhatnak a falazaton található nagyobb függőleges repedések. Az esetleges felújításból adódó többletterhelés is súlyos épületkárokat okozhat. Ugyanilyen következményekkel jár a vizesedés, a nem megfelelő szigetelés, vagy helytelen rétegrendek alkalmazása. Az utóbbi hibák elkerülésében építész tud segíteni. Bármilyen tájékozottak is vagyunk, előfordulhat, hogy megvétel előtt nem veszünk észre valamit, amit egy szakember meglátna. Dr. Jánossy Lajos: Fizika IV/III. (Tankönyvkiadó, 1977) - antikvarium.hu. A gázbeton igen porózus anyag, nedvességre érzékeny, ez további szilárdságvesztéshez vezethet, így külön gondot kell fordítani a vizes helyiségek szigetelésére, a falazat páratechnikai felépítésére, a légáteresztésre pl. hungarocell homlokzati hőszigetelésként tilos, helyette kőzetgyapotot érdemes alkalmazni a hozzá tartozó légáteresztő szilikátos homlokzatvakolattal. Alkalmazhatunk két héjú szigetelést is amiben egy kiszellőztetett légréteg található és kerüljük a műanyag nyílászárót is.
A legkisebb bizonyítottan rákkeltő érték a 100 mSv/év. Az akut (egy napon belüli) sugárdózis tünetei: - 0-0, 25 Sv (0 – 250 mSv): nincs tünet - 0, 25 – 1 Sv (250 – 1000 mSv): hányinger, étvágytalanság, csontvelő-, nyirokcsomó- és lépkárosodás - 1 – 3 Sv (1000 – 3000 mSv): közepes vagy erős hányinger, étvágytalanság, fertőzés, súlyosabb csontvelő-, nyirokcsomó- és lépkárosodás - 3 – 6 Sv (3000 – 6000 mSv): erős hányinger, étvágytalanság, vérzés, fertőzés, hasmenés, hámló bőr, nemzőképtelenség (sterilitás), kezelés nélkül halált okoz - 6 – 10 Sv (6000 – 10000 mSv): a fenti tünetek és a központi idegrendszeri károsodás, elhalálozás várható. - 10 Sv fölött (10000 mSv): bénulás és halál Eddigi információink szerint Fukushima környékén eddig a legmagasabb sugárzás 400 mSv/óra volt, ami azóta a töredékére esett le. Csernobillel ellentétben itt a reaktor magja nem robbant szét, csak az illékony radioaktív gázok kerültek a légkörbe: leginkább a jód radioaktív izotópjai. Ezek hamar elbomlanak, rövid a felezési idejük, mindössze nyolc nap, tehát ránk akkor sem lehetnek veszélyesek, ha mindig Japán felől fújna a szél, mert nyolc nap alatt nem érne ide a radioaktív felhő.
Ez az mpt-status program képes a hardver raid tömböt és a tömböt alkotó lemezek aktuális állapotát is lekérdezni. Az mpt-status Ubuntu/Debian -nál elérhető a "gyári" repo-ból, így telepítése egyszerű: apt-get install mpt-status CentOS/RedHat esetén ha nem található a repo-ban, akkor például innen is le lehet tölteni a szükséges rpm csomagokat: Ezesetben a telepítése pl. : rpm -i rpm -i # vegul be kell tolteni a kernel modul-t is modprobe mptctl A program használata röviden Elérhető eszközök listázása mpt-status -p Példa eredmény Checking for SCSI ID:0 Checking for SCSI ID:1 Found SCSI id=1, use ''mpt-status -i 1`` to get more information.
Miután kényszerítette az / dev / sdb partíciós tábla újraolvasását a hdparm -z / dev / sdb paranccsal, hozzáadhatja az új meghajtót a raidhez az mdadm / dev / mdX --add / dev / sdbX Gyors és újraindítás nélkül.
LSI MegaRaid SAS Raid Controller Felállítottam a RAID1 szoftvert a legújabb Ubuntu verzióval - 11. 04 két 250 GB-os merevlemez segítségével, amelyek kezdetben remekül működtek. Megpróbálta kihúzni mindkettőt, és a számítógép még mindig romlott raid állapotban indult - az újracsatlakozás és az újraindítás hatására az újraszinkron automatikusan végrehajtódik. Minden jó eddig. Sajnos ma reggel az egyik merevlemez meghalt, és amikor a Disk eszközöket vagy a gnome-disk-segédprogramot úgy hívták meg, hogy a fő RAID lánc romlott. Ha elmenekülök a boltba, és kapok egy új merevlemez-meghajtót, és bedugom a számítógépbe, akkor minden rendben működik, vagy particionálnom kell a cuccokat, ahogy az Ubuntu telepítéséhez az Alternate telepítővel? A válasz: "Igen, de... How can I use a PC to recover data when my Synology NAS malfunctions? - Synology Tudásközpont. " - Valószínűleg el kell mondania a szoftveres RAID rendszernek (mdadm), hogy a meghajtót kicserélték, az ezekhez hasonló lépéseket követve (nem tudtam ubuntu- sajátos módja ennek, de lehetséges, hogy a gnome-disk-utility-n keresztül is megteheti).
2 A gnome-disk-utility az mdadm kezelőfelülete? Vagy valami más? Úgy gondolom, hogy a legtöbb esetben el kell mondania, mi irányítja a RAID-t, hogy hozzáadja az új lemezt a RAID tömbhöz. Ezt követően azonnal elkezdi a tömb újjáépítését az új lemezzel (ami az mdadm esetében is van). @Ryan - A gnome-disk-utility (főleg) egy partíciókezelő, de a Linux segédprogramokkal van mód arra, hogy polipokká váljanak (megragadva az extra funkcionalitást, amíg csaknem használhatatlanná válnak), így lehetséges, hogy valaki belekötött az mdadm funkciót. BSD fickó vagyok, és egyébként is ragaszkodom a parancssorhoz, így nem sokat tudok a Linux GUI eszközeiről... A 18.04 nem látja a RAID kártyát - ubuntu.hu. +50 A válasz: "Igen, minden rendben fog menni ha megosztod a cuccot Msgstr "" "Ezt kézzel is megteheti fdisk vagy parted utána mdadm, de a csomag gnome-disk-utility tartalmazza (van) az eszközt palimpsest amely az egész munkát elvégezheti a GUI-val pointy-clicky: Válassza ki a RAID-t Összetevők szerkesztése Add tartalék és varázslat történik. Az újjáépítés nem jelentéktelen időt vesz igénybe.
(Ne kérdezd, honnan tudom. ) Lemeztömb művelet Megjegyzés: Felveheti, eltávolíthatja a lemezeket, vagy hibásként állíthatja be tömb leállítása nélkül. Egy tömb leállításához írja be: $ sudo mdadm --stop /dev/md0 Ahol / dev / md0 a tömb eszköz. Távolítson el egy lemezt egy tömbből $ sudo mdadm --remove /dev/md0 /dev/sda1 Ahol / dev / md0 a tömb eszköz és / dev / sda a hibás lemez. Adjon hozzá egy lemezt egy tömbhöz $ sudo mdadm --add /dev/md0 /dev/sda1 Ahol / dev / md0 a tömb eszköz és / dev / sda az új lemez. Megjegyzés: Ez nem azonos a tömb "növelésével"! 4. Ubuntu raid status test. Indítson el egy tömböt egy korábban létrehozott tömb újraszereléséhez (indításához): $ mdadm --assemble --scan Az mdadm megkeresi a meghatározott tömböket, és elkezdi összeszerelni. Ezzel kövesse nyomon az állapotát: $ cat /proc/mdstat 2 A tömb leállításával kapcsolatos megjegyzés félrevezető lehet. Az mdadm használatával nem kell leállítani a tömböt a lemezek hozzáadása / eltávolítása előtt. Igaz, ez a jegyzetben szerepel, de ezt egyértelművé kellett volna tennem Van egy trükk a partíciós tábla (és a grub) visszaállítására az új meghajtóra a régiből: dd if=/dev/sda of=/dev/sdb count=1 bs=512 ahol a / dev / sda a működő RAID meghajtó, a / dev / sdb pedig az új cserélt meghajtó.