A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült október 1-4. között. TEOL - Az erdélyi magyarok körében 90 százalékos a Fidesz-KDNP támogatottsága. A Medián szeptember 29-e és október 4-e között elvégzett 1000 fős országos reprezentatív felmérése is arra jutott, hogy az előválasztási kampány javított az ellenzéki összefogás esélyein. A megjelent írásból viszont az derül ki, hogy a listás voksokat tekintve a Fidesz–KDNP és az ellenzék fej-fej mellett áll. A felmérés szerint Dobrev Klára jelöltsége inkább a kormánypártok javára mozgósítaná a szavazókat, míg Márki-Zay Péter jelöltsége esetén megfordulna az állás: az ellenzéki szavazókat jobban, a kormánypártiakat kevésbé mozgósítaná az ő jelöltsége, így az ellenzék 3 százalékpontnyi előnyhöz jutna. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Tudatták: a kisebb pártok támogatottsága is visszaesett, a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt is távolabb került az 5 százalékos parlamenti küszöbtől, ahogy Gattyán György és Szanyi Tibor pártja is veszített a támogatottságából. Az idősebbek, a falusiak, az alacsonyabb végzettségűek és a kis jövedelműek között biztosan vezet a Fidesz-KDNP, a fiatalok, a nagyvárosokban élők, a diplomások és a tehetősebbek között az ellenzéknek van nagyobb támogatottsága. Ugyanakkor február végén többen voltak, akik szerint az ország rossz irányba megy (47 százalék), mint akik jó irányt érzékeltek (44 százalék) - olvasható a portálon. Median pártok támogatottsága . (hetek/MTI)
Közben az ellenzék sikerében még a saját szavazóinak is csak a 45 százaléka bízik. A bizonytalanok a Fidesznél és az ellenzéki pártoknál is 4-5 százaléknyi tartalékot jelenthetnek a Medián szerint. Medián: A Jobbikot támogatják a legtöbben az ellenzéki pártok közül, a Fidesz továbbra sem képes megszólítani a fiatalokat | Alfahír. Az idősebbek, a falusiak, az alacsonyabb végzettségűek és a kis jövedelműek között biztosan vezet a Fidesz–KDNP, a fiatalok, a nagyvárosokban élők, a diplomások és a tehetősebbek között az ellenzéknek van nagyobb tartaléka. Az ukrán háborúval kapcsolatos híreket ezen a linken olvashatja.
Ez azonban egyáltalán nem hoz annak a pártnak, amelynek Karácsony a társelnöke: a Párbeszéd támogatottsága júniusban 1 százalék alatt maradt. Kevesebb, mint egy évvel a 2018-as országgyűlési választások várható időpontja előtt a szavazókorú közönség 48 százaléka mondja, hogy ha a közeljövőben lenne választás, biztosan elmenne szavazni (3. ábra). 3. ábra Ez nagyjából megegyezik azzal, amit ugyanennyivel a 2014-es voksolás előtt mért a Medián, és akkor végül is kerekítve 63 százalék járult az urnákhoz. Kérdés, hogy egy ilyen nem túl magas részvétel kinek kedvezne inkább – az ellenzék sok politikusa jelenleg abban bízik, hogy ha sikerülne megtörni az általános apátiát és növelni a szavazási kedvet, az a kormányváltó szándék erősödését hozhatná. Hetek Közéleti Hetilap - Felmérés: így hatott az ukrajnai háború a Fidesz támogatottságára. Kétségtelen, a teljes szavazókorú népesség körében továbbra is többségben vannak a változást igénylők: a 2018-as választás után kormányváltást szeretne a válaszadók 49 százaléka, és "csak" 42 százalékuk tartaná jobbnak, ha maradna a jelenlegi kormány (4. ábra).
Az idősebbek, a falusiak, az alacsonyabb végzettségűek és a kis jövedelműek között biztosan vezet a Fidesz-KDNP, a fiatalok, a nagyvárosokban élők, a diplomások és a tehetősebbek között az ellenzék támogatottsága nagyobb. Már február végén is többen voltak azok, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok (47 százalék), mint akik jó irányt érzékeltek (44 százalék) – derül ki a felmérés eredményeiből. Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A felmérés szerint a magasabb iskolai végzettségűek körében több a biztos szavazó és meghatározó az életkor is: a középkorúak - 40-50 éves szavazópolgárok - mozgósíthatók leginkább. A kor szerinti csoportosítással kapcsolatban az elemzés kitér arra, hogy a Jobbik népszerűsége a huszonévesek körében a legmagasabb. A Medián ezt azzal indokolta, hogy egyrészt ez az a generáció, amelyiknek nem alakulhattak ki erős kötődései a parlamenti pártokhoz, és sokan éppen abban az időszakban kezdtek érdeklődni a politika iránt, amikorra a régi pártok imázsa megkopott. Másrészt ennek a korosztálynak a politikai információszerzésében nagyon nagy szerepe van az internetnek, márpedig a média fő áramából korábban kiszorult Jobbik leginkább a saját netes szubkultúráján keresztül tudott hírt adni magáról. Harmadrészt több nemzetközi vizsgálat hívta fel a figyelmet arra, hogy a politikai radikalizmusra - legyen az jobb- vagy baloldali - a leginkább a fiatal választók vevők. Az elemzés kitér arra is, nincs szó arról, hogy a Jobbik az elesettek, a lecsúszottak pártja lenne, vagyon és jövedelem szempontjából a radikális párt szavazói nem különböznek az átlagtól.
Gyurcsány Ferenc pártja, a DK támogatottsága 6%-os a Medián legfrissebb kutatása alapján / Fotó: MTI Koszticsák Szilárd A nagy vita csak ezután jön, hogy milyen szempontok alapján osszák szét az országos listán a helyeket a pártok között, vagyis, hogy melyik párt mennyi és milyen helyet kap a közös listán. Információnk szerint erről legkorábban január végén születhet döntés. A Momentum azt javasolta, a választók dönthessenek erről. – Ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy az előválasztáson lenne plusz egy rubrika. Miniszterelnök-jelölt, helyi jelölt és egy párt. Ez a három szavazócédula lenne, ha úgy tetszik – magyarázta Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, aki szerint az, hogy a pártszimpátia alapján milyen arányban kerüljenek a pártok jelöltjei a listára, annak van egy metódusa, különböző módszerek, ezeket kell lefektetni. ( A legfrissebb hírek itt) Fekete-Győr András pártja, a Momentum támogatottsága 8%-os a Medián legfrissebb kutatása alapján / Fotó: Zsolnai Péter A választási szakértő szerint nem volt más választása az ellenzéki pártoknak, mint a közös lista, az egyetlen járható utat választották.
Letisztult és érzéki SUV dizájn Szuverén fellépés Egy domináns orr-rész és egy sportos far: a Mercedes-Benz GLC-t erőteljes, szuverén fellépés jellemzi. A modellfrissítés óta a GLC karaktere minden korábbinál SUV-szerűbb. Az orr-rész Az átdolgozott első lökhárító/kötény és az immár a szériafelszereltség részét képező LED High-Performance fényszórók alapvetően meghatározzák a modell arculatát. Szép dolog ez, mondhatom – Mercedes-Benz GLC 220 d 4Matic Coupé teszt – Autó-Motor. A hátsó rész A farrészt sportos SUV-kötény, valamint vékony LED-es lámpatestek határozzák meg. Exkluzív kerékkínálat A GLC elegáns megjelenése a formatervvel tökéletesen harmonizáló könnyűfém keréktárcsákkal tehető teljessé, amelyek 17-20 col közötti méretben állnak rendelkezésre. Luxushangulatú és kellemes: a GLC belső tere Tágas belső tér A tágas belső tér nem csupán bőséges helykínálatot biztosít, de a kiváló környezet révén a GLC a lehető legkellemesebbé varázsolja a benne töltött időt. A szériában járó 7 col képátlójú, magas felbontású Media kijelzőn keresztül a járművezető minden fontos információt pillanatok alatt áttekinthet.
Viszont a szteroidoktól nagyra nőtt GLE kupénál harmonikusabb, emészthetőbb, kevésbé agresszív, pedig a két kocsi formája szinte teljesen megegyezik, csak a méretekben van 4-5 százalékos eltérés. A magasak elöl üljenek Belül a GLC-ből és a C-osztályból ismert műszerfalat találjuk a látványos kerek légbeömlőkkel és a hatalmas, egybefüggő fabetéttel, a látványt csak a 300 ezer forintos, félgyári Garmin navigáció vastag keretes képernyője rontja le kissé. Kérhető vékonyabb kávájú, nagyobb képernyő is, de ehhez az 1, 18 milliós Comand Online rendszerbe kell beruházni. Kényelmesek az emelt oldaltartású ülések, az elektromos állíthatóság a hosszirányra nem vonatkozik Fotó: Gulyás Péter (Origo) A helykínálat elöl-hátul bőséges, persze a kupés tetőív miatt a magasabbak inkább előre üljenek, de hátul is csak 185 centis magasságtól fogja átrendezni a frizurákat a tetőkárpit. Itt annyi trükköt bevetett a Mercedes, hogy a lapos tető miatt a sima GLC-hez képest egy centivel mélyebbre tette a hátsó üléspadot, a háttámlákat pedig meredekebb szögbe állította, hogy ne csökkenjen nagyon a csomagtartó mérete.
A négyhengeres dízel szó nélkül teszi a dolgát, a kilencfokozatú automata észrevétlenül kapcsolgatja a fokozatokat, nagyon jó kombinációt alkot a kettő. A nagy homlokfelület és a magas tömeg mellett a fogyasztás is elfogadható. Prémium-divattermékről lévén szó az árakat sem lehet racionálisan megítélni. A normál, tehát kombis befejezésű GLC-hez képest bő 1, 4 millió a szebb Coupé karosszéria felára, a tesztautó esetén még nagyjából a vételár felét az extrákra költötték, így 20 millió feletti összeg szerepel az árcédulán. Nem kevés ez a pénz, de még mindig kb. 4 millióval beljebb vagyunk, mintha azonos motorral az eggyel nagyobb GLE Coupét választottuk volna. A 220 d jelzésű dízel egyébként alig 57 150 Ft-tal drágább a 211 lóerős benzines alapmotornál, ennyit mindenképpen megér. Csak álca a látványos légbeömlők jó része a kocsi orrán Tetszett • külső-belső megjelenés • minőségérzet • finom motor és hajtáslánc Nem tetszett • nincs hátsó ablaktörlő Összegzés Nem kombis, de legalább szép a GLC Coupé befejezése.