2013. 09. 11. Fuss – fussál, írd – írjál, edd – egyél, menj – menjél … Több ige felszólító alakjában néha fölösnek érzem a hosszabb alakot, illetve nem tudom mi a különbség – ha van – a jelentésükben (esetleg a másodikban nagyobb indulati töltet? ). Helyes-e mindkét alak? A felsorolt igealakok teljesen szabályosak, helyesek. A felszólító mód egyes szám második személyében két változat van. Az egyik az igék hosszabb alakja: fussál, írjál, egyél, menjél (az igetőn kívül a felszólító mód jele és a személyrag is megvan, ugyanúgy, mint a többi szám személyben, pl. fusson, írjon). A felszólító mód egyes szám második személynek van ún. Menj vagy menny 1. rövidebb alakja is. Mind a két változat használatos, de eltérő mértékben, céllal. Van, ahol udvariasabbnak tekintik a hosszabb alakot. Felmérések szerint az emberek gyakrabban használják a rövidebb alakot, emiatt tűnhet furcsának, "fölöslegesnek" (az Ön megfogalmazása szerint) a hosszabb alak. (MK) A válasz az 1984 és 2015 között érvényes 11. helyesírási szabályzat alapján készült.
Az a tény, hogy ezek a lexikai egységek a Szovjetunió összeomlása után az anyanyelvünkön maradtak. Például az ukrán "ride" kifejezés úgy hangzik, mint a "ìd", amelyből valójában az "enni" történt. Ezért gondolkodj azon, hogy hogyan kell helyesen: eszed vagy enni, emlékezzetek arra, hogy nincs ilyen szó az irodalmi beszédben, és nem lehet. Végtére is, az orosz nyelvben az igazi "menni" és "menni" igék úgy hangzik, mint "go", "come" vagy "call". Ami a népszerű "lovagolt" szót illeti hazánkban, még mindig használhatod előtag nélkül, de csak beszélgetés közben. Mi a különbség a szavak jelentéseiben? Nos, hogy mondja ki: "menj a városba" vagy "meghajtót", kiderítettük. De attól a ténytől eltekintve, hogy ezek a szavak teljesen más stílusokra utalnak, más értelemben is vannak. E-nyelv.hu. Tehát az előtagnak köszönhetően az adott kifejezés megszerzi a kérés jelentőségét. Ami a "lovaglás" szót illeti, amelynek nincs előtagja, akkor a nyugodt rend értelme. Adjunk néhány példát: Menj gyorsabban, mert a sötétség előtt el kell jutnunk a városba (puha motiváció a gyors mozgáshoz).
Beszédkeltő gépének élethű, működő mását Nikléczy Péter és Olaszy Gábor készítette el; a rekonstruált gépet a Budapesti Műszak és Gazdaságtudományi Egyetem Informatika épületének aulájában állították ki.
A Larsen-Nielsen, azaz dán típusú lakónegyed befogadóképessége hozzávetőlegesen 36 000 lakos, akik a kezdetekkor mind ugyanarról a rejtélyes eseménysorozatról beszéltek. A hazai Paranormal Pestivity Már a nagyszabású építkezés legelején meglepően sok malőr és furcsaság jött össze, kezdve azzal a bizarr felütéssel, hogy sorra kerültek elő az emberi csontvázak az alapok felhúzásánál. Először az építőmunkások körében terjedt el futótűzként az a pletyka, hogy nem véletlenül fordulnak elő sorozatos meghibásodások és balesetek, ugyanis túlvilági jelenlétről és emberi alakokról esküdöztek az üres, átadásra váró lakásokban. Magyar feltalálók: Kempelen Farkas és a sakkozógép - Kárpátalja.ma. Annyi bizonyos, hogy ez egyik tízemeletes házba azért nem lehetett beköltöztetni a lakókat, mert egy nyitva hagyott vízcsap öt szintet teljesen eláztatott. Majd utána pont az a lakás gyulladt ki – és terjedt át a tűz több másikra is –, amely előzőleg eláztatta a panelt. Az egyik tömbben a teljes tizedik emeletet le kellett zárni furcsa zajok, villogó fények és főleg egy különös, odaégett olajra emlékeztető penetráns bűz matt, amely akkor sem hagyott alább, amikor már keresztbe-kasul kiszellőztették az egész épületet.
Ekkor ötlött fel benne, hogy egy átalakított dudával talán modellezni lehetne a beszédképzést. Egy pozsonyi mestertől vásárolt egy fújtatós orgonát, darabokra szedte, hogy sípjaival és billentyűivel próbálja életre kelteni az emberi hangokat. A beszélőgép prototípusa végül 1773-ban készült el, és Kempelen később – kisebb módosításokkal – még több változatot épített belőle. Az 1782-ben bemutatott példányt billentyűkkel és nyílások (csövek) ujjal való befogásával, illetve egyéb mechanikus módokon kézileg lehetett vezérelni, a gép szótagokat és rövid szavakat tudott "kimondani" (bár a kezeléséhez így is sok gyakorlás kellett). Index - Kultúr - A kislányverő gép és egyéb találmányok. Több mint egy évszázadon át senki sem tudott Kempelenénél jobb hangszintetizátort építeni. A megmaradt példány másolatán a müncheni szakemberek be is szokták mutatni a beszélőgép tudományát: Az apparátust egy kis faláda rejtette, benne egy fújtató, a "tüdő" kapott helyet; a gépezet másik felében pedig egy gumitölcsért, a "szájat" helyezte el. Ha a fújtatót az ember a könyökével megmozgatta, a "szélládába" (a kifejezést az orgonaépítők használják) levegő került; ezt a légtömeget aztán különböző szelepek és billentyűk irányították.
Budán lóvontatású szivattyút épített és gőzturbinát fejlesztett, szabadalmat nyújtva be II. Józsefnek. Kempelen művészként is maradandót alkotott: a budai Vár egyes részei és a Várszínház az ő restauráló munkáját dicsérik, de keze nyomát őrzik a schönbrunni kastély szökőkútjai is. Androméda és Perzeusz címmel még egy daljátékot is készített, amelynek ősbemutatóját a bécsi Burgban tartották. Kempelen zsenijének leghíresebb alkotása azonban az 1769-ben készült, Török névvel illetett sakkozógép, amelynek rejtélye majdnem egy teljes évszázadig foglalkoztatta a világ közvéleményét. A Mária Terézia szórakoztatására készített Török egy ravaszul megtervezett, tükrök és fogaskerekek segítségével működtetett sakkozógép volt, amelynek belsejében tényleg egy ember rejtőzött, de olyan ügyesen, hogy a közönség sohasem láthatta. A sakkozógép túlélte feltalálóját, Európában és Amerikában turnézott egészen 1854-ig, amikor Philadelphiában elégett egy tűzeset során. A Török olyan híres ellenfeleket vert meg, mint például Napóleon vagy Benjamin Franklin.