Than Mór: A Mohácsi csata Fotó: Wikipédia Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor – tette hozzá. Pap Norbert szerint az elmúlt mintegy száz évben a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg a mohácsi síkon a falu helyét illetően. Elmondta: kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak és a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálták, hogy hol helyezkedhetett el a település, mivel foglalkoztak a lakói. A kutatók előbb négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el. Ezt igazolja a kutatás során elemzett, 1700-ra datálható térkép is.
Az eredmény szerint az eddig feltételezettnél néhány kilométerrel északabbra zajlott az ütközet, ott, ahol jelenleg a mohácsi emlékpark van. "A mi bizonyítékaink arról szólnak, hogy valóban itt zajlott az ütközet" - szögezte le Fodor Pál. A kutatás nemcsak a csata helyszínének felderítésére irányult, hanem a környék történetének időben közeli történetét is vizsgálták, tehát a Jagellók korától Buda elfoglalásáig terjedő időszakot kutatták. "Rehabilitáljuk a Jagelló-kort, erre azért van szükség, hogy igazságot szolgáltassunk" - mondta el Fodor, szerinte ugyanis messze nem volt annyira rossz az ország helyzete és működése, csak Moháccsal más "fénytörést" kaptak az események. Az 1526-os mohácsi csata helyszíneinek pontos meghatározását lehetővé tévő, mára már feltöltődött ősi Duna-medret fedeztek fel a környezetrekonstrukció módszerével a szigetvári Szulejmán-sírkomplexumot feltáró szakemberek. Régóta keresik a csata pontos helyét A távirati irodának nyilatkozó Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajzprofesszora, a kutatócsoport vezetője elmondta, 1889 óta keresik a mohácsi csata pontos helyszínét, a táborokat, az összeütközés centrumát és azt, hogy a Mohácson elpusztult jóval több mint 20 ezer katonát hova temették.
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora. Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését – mondta Pap Norbert.
Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása. Utalt rá: a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk. Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet – mondta a PTE kutatója. Az egykori falu feltárása mellett az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni. Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt – közölte Pap Norbert. A mohácsi csatatérrel kapcsolatos kutatások a jövőben is a Bölcsészettudományi Kutatóközponttal szoros együttműködésben folynak – mondta el a kutató.
Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása. A vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk – mondta a szakember. Szerinte az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni. Csak a nagy területi kiterjedésű, műszeres vizsgálatok hozhatnak eredményt – tette hozzá. (Borítókép: Székely Bertalan A mohácsi csata című festmény. Fotó: Wikipédia)
Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert. Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora. Elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését.
A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai Földrajzi Kutatási Centruma vezetője arról tájékoztatott, hogy a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. A kutatók között közel egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a Mohácsi-síkságon a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését – magyarázta Pap Norbert. Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor – mondta a kutató, hozzátéve, a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg korábban a mohácsi síkon a falu helyét illetően.
Cikkszám: SN-BTXAR4000FA Gyártó: SHIMANO Szállítás: 1-5 munkanap Orsó mérete: 4000 Csapágy(ak) száma: 4+1 52 490 Ft Szeretnél értesítést kapni, amikor termék újra rendelhetővé válik? Add meg e-mail címedet és értesítünk! A feltűntetett képek a gyártótól kapott anyagok, a valósághoz képesti eltérés esetén elnézést kérünk, folyamatosan javítjuk. Kérjük olvasd el a termék nevét és leírását. Termék értékelése Mások értékelése alapján: A Te értékelésed: Még nem értékelted a terméket Árfigyelő E-mail értesítést küldünk, ha csökkenne a termék ára... Termékismertető Shimano orsó BAITRUNNER X-AERO 4000 FA (BTXAR4000FA) nyeletőfékes orsó Shimano orsó BAITRUNNER X-AERO 4000 FA (BTXAR4000FA) nyeletőfékes orsóShimano BAITRUNNER X-AERO 4000 FA orsó egyike a ma kapható legfejlettebb kisméretű orsóknak. Egyesíti a mai kor ergonómiai követelményeit, kényelmét a hagyományos kisméretű orsók tulajdonságaival. Az Aero koncepció nagyobb dobásteljesítménnyel ruházta fel, mint elődjeit, így tökéletesen alkalmassá vált feeder horgászatra kis és közepes távolságokban egyaránt.
A Shimano Big Baitrunner nyeletőfékes orsó etalonnak számít a távdobó nyeletőfékes orsók között. Az 50-100 ezer forintos árkategóriában nincs ezektől az orsóktól jobb választás. 2009-ben jelent meg a Shimano Big Baitrunner Long Cast. Ez volt az első távdobó dobos, elsőfékes, nyeletőfékkel ellátott Shimano orsó. 2012-ben váltotta le Shimano Big Baitrunner XT-A nyeletőfékes orsó az elődjét. A megjelenésekor ez jelentette a kategória csúcsát. A súlya jelentette egyedül a hátulütőjét, hiszen 790 gramm volt. Ez a súly még mindig soknak számít, hiszen majd 1 kilogramm. Elnehezíti a bojlis horgászbotot. 2013-ban dobta piacra a Shimano a legújabb távdobó nyeletőfékes orsóját: Big Baitrunner XTR-A Long Cast. Ebben az orsóban jelent meg első alkalommal a CI4 névre keresztelt orsóház. A megjelenésekor csúcstechnológiának számított, hiszen 640 gramm lett mindössze a Big Baitrunner XTR-A orsó súlya. E könnyű súly mellé párosult a megbízható technika. Örök élet +1 nap. Mi sem bizonyítja jobban, mint a harcsa horgászok is előszeretettel használják a mai napig őket.
Aktiválja az értesítéseket.
Ez a korszerű technológia garantálja az egyes orsók hosszú távú zavartalan működését, szilárdságát, könnyedségét és teljesítményét X-Ship - erős, nagy sebességű hajtókerék, rendkívül hatékony erőátvitel, szuper-sima fogaskerék-működtetés mindkét oldalon, SA RB csapágyakban Hidegen kovácsolt orsó - hidegen kovácsolt alumínium tekercsek.
A webáruházban a számodra is hatékony működéséhez kétféle sütit használunk. Szükséges cookie-k Ezek a cookie-k segítenek abban, hogy a webáruház használható és működőképes legyen, ezért ezeket nem lehet letiltani. Marketing cookie-k Ezek a cookie-k segítenek abban, hogy a Te érdeklődési körödnek megfelelő reklámokat és termékeket jelenítsünk meg a webáruházban. Ezeket a cookie-kat le tudod tiltani, de kár lenne, mert egy csomó jó dologról maradnál le. Részletesebb információ az Adatkezelési tájékoztatónkban. Kérjük ha egyetértesz, kattints az ELFOGADOM gombra, ha változtatni szeretnél ezen, akkor a Beállítások módosítása gombra. Köszönjük!
Ráadásul ehhez olyan kedvező áron juthat hozzá, amilyenre még nem volt példa a Big Baitrunner orsók történetében! A SHIMANO Big Baitrunner XTB LC 14000 főbb technikai jellemzői: Hidegen sajtolt alumínium AR-C dob dob Masszív fém hajtókar Könnyű és szuper erős XT-7 carbon ház és rotor 2 sebességes Aero Wrap II dobemelés X-Ship meghajtó rendszer Alumínium hajtókar 4+1 db porvédett (A-RB) rozsdamentes acél csapágy Precíziós első- és nyeletőfék rendszer Fékerő: 20 kg 1 teljes tekerésre 110 cm behúzás! Zsinórtároló kapacitás: 0, 30 mm / 600 m, 0, 35 mm / 550 m, 0, 40 mm / 400 m, 0, 45 mm / 300 m Tartozék dobszűkítők (1 db 10000 és 1 db 3500 méretek) Nem csupán ígéret, hanem valós kiemelt garancia! A Shimano a 2017-es évtől minden botjára és orsójára extra időtartamú, 1+1 évre vállal garanciát! Eredetileg 1 év jár alapból a termékekhez, ám azok minősége és tartóssága alapján ezt megtoldotta további+1 év garancia kiterjesztéssel, mely a garancia jegyen leírtak alapján a regisztráció után jár a vásárlóknak.
SHIMANO Medium Baitrunner CI4 5500 XTB LC - Haldorádó horgász áruház Végre megérkezett az igazi tavasz, ilyenkor minden természetszerető ember a szabadba vágyik. Így vannak ezzel a horgászok is, és míg télen, a fagyoskodásban szinte létkérdés volt, hogy legyen kapás, ha már kimerészkedik a pecás, addig tavasszal a spicc megrezdülése már csak amolyan hab a tortán. Nyilván mindenki a lehetőségekhez mérten a legtöbbet teszi azért, hogy eredményes legyen a peca, sőt, ha kell, akkor kérdeznek is, én pedig megpróbálok segíteni. Ezekből a kérdésekből állítottam össze az alábbi írást. Egy horgászathoz nem feltétlenül szükséges sok felszerelés. Ha a Zala folyóra látogatok és csak egy botot viszek magammal, minden cuccot el tudok vinni egy kerékpáron. Egy tavaszi reggelen is felpakoltam a biciklimre és útnak indultam, hogy megfogjak néhány vadvízi keszeget. Nem a kapitális méretű halakra pályáztam, az volt a célom, hogy jól érezzem magam és a téli pihenő után végre eltölthessek egy kellemes napot a kedvenc vizemen.