Ellepték a szongáriai cselőpókok a győrieket Ijesztő látványt nyújthat első ránézésre a szongáriai cselőpók, mely most ellepte Győr városát. Védett állatnak számít, eltaposni nem szabad, de megfogni sem, hiszen komoly allergiás reakciót vált ki a csípése. Tudja-e, melyik Magyarország legnagyobb, hideglelést okozó pókfaja? Egy-egy gyorsan szaladó pókszabású rovar látványa - főleg a hölgyek körében- gyakran pánikszerű pókiszonyt vált ki. Vannak, akik még az apróbb és ártalmatlan kaszáspókoktól is viszolyognak, egy-egy madárpók méretű ízeltlábú sokak számára pedig egyenesen a horrorisztikus lázálmok világát idézi. Noha Magyarország nem élőhelye a gyakran tenyérnyi méretű trópusi pókfajoknak, azonban hazánkban is honos egy, már-már a trópusi rokonok világát idéző ritka és méretes faj.
Ez bizony egy rohadt nagy pók, fájdalmas a csípése, mérge is van, és MAGYARORSZÁGON ÉL!! Az elején kezdem a sztorit, bár igazából tökmindegy a felvezetés, mindenképpen horror lesz a vége. Elégedetten relaxálok a szüleim Hajdúnánáson lévő házában, amikor odarobog hozzám a hugi, és kétségbeesett arccal közli; egy akkora pók van a kertben, hogy az már pauk. Kimegyek, és a nyakamba szakad a terror. Ez történik épp: Várj, mutatom ojrópás gyufásdobozzal is, mert így érzékletesebb: Az első gondolat, ami ilyenkor az ember fejébe kéredzkedik, nagyjából valami ilyesmi: Nálam a pókiszony arra a gyermekkori traumára vezethető vissza, amikor ovis fejjel sikerült elcsipnem az MTV-n a The Cure-nak azt a klipjét, amelyikben egy baszom nagy tarantula grasszál egy hálóval beszőtt csajnak az arcán. E mozgóképes szadizmusnak köszönhetően a közepes méretű keresztespóktól nagyobb nyolclábúak a mai napig a frászt hozzák rám, mint herevasalós Berkire az IQ-teszt. Épp ezért nagyon nem nyugodtam meg, amikor megtudtam, hogy a fenti szörnyűséget szongáriai cselőpóknak hívják - a barátainak csak Lycosa singoriensis -, és a kertben talált példány nem valami elvetemült pókszerelmes terráriumából szökött meg, hanem Magyarországon őshonos... és ja, ennek tudatában az életünk már egy fabatkát sem ér.
A Velencei-hegység túra oldala ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy egyre több rovar ébred, hamarosan kijönnek majd vadászni, és sok közülük védett, kezdjünk el velük megbarátkozni!
A városi közkórházba 342 beteget vettek föl. A bábaképezdében 112 szülő és 10 nőbeteg vétetett föl. " A megfelelő tájékozódás járvány idején − kivált, ha valamiféle addig ismeretlen kórság ütötte föl a fejét − mindig is bajos volt. 2020. április 1., szerda Ma bementem a belvárosba (bár ez a megfogalmazás esetemben, aki a belváros és Alsóváros határán lakom, kérdéses; mindenesetre némi séta árán közelebb kerültem a város centrumához), mert a Szeged folyóirat áprilisi számát szállította a nyomda. A belváros szokatlanul kihalt, kivált a külsőbb városrészekhez képest. A maszkokat a legkülönbözőbb ábrákkal díszítik. A divat járvány idején is él és virul. Ma is találkoztam hajléktalanokkal, mint mindig, ha a belvárosban járok. De hová bújjanak a hajléktalanok? Nem tudom, eszébe jutottak-e valakinek is. Csak bennem merül föl láttukra a Radnóti-vers? Radnóti Miklós versei: JÁRKÁLJ CSAK, HALÁLRAÍTÉLT!. Járkálj csak, halálraítélt. 2020. április 2., csütörtök Kutyasétáltatás közben arra gondoltam, hogy tegnap bolondok napja volt. Jó lenne, ha áprilisi tréfa lenne ez az egész.
Olyan játék ez, melynek során a befogadónak kevés vizuális jelből (például a képkivágat egyik szélén lemeztelenített holttesteket vonszolnak, ám a folyamatosan a főszereplőre fókuszáló kamera miatt ennek csak a körvonalait láthatjuk) és több, a káoszt megelevenítő auditív ingerből (az előbbi példánál maradva ilyen a testek súrlódásának hangja, illetve a munkát végző Sonderkommandós zihálása) kell kikövetkeztetnie, hogy az általa követett Saul épp hol jár, és mi történik körülötte. Nemes Jeles tehát nem ítélkezik (nem is tehetné, hiszen túlnyomórészt a befogadó kognitív képességeire bízza filmjét), nem fogalmaz meg pátoszokkal és sablonokkal teli üzenetet vagy épp bírálatot a holokauszttal kapcsolatban, egyszerűen csak egy pokoli sétára invitálja nézőjét, melynek keretében a haláltáborok legbelső bugyrait tárja fel a főszereplő menetelésén keresztül. "Jöjj és lásd" – akár ez is lehetne a Saul fia mottója, nem véletlen, hogy Nemes Jelest saját bevallása szerint is nagymértékben inspirálta Elem Klimov azonos című, 1985-ben készült remekműve.
Pedig még csak 1935-öt írunk. A szorongást a szerelem érzésével próbálja oldani. '36-ban megjelenik a Járkálj csak halálraítélt című kötete, melyben a legmeghatározóbb motívum a halálközelség érzete. A Meredek út című kötet alkotásaiban a rossz iszonyata már mindenütt jelen van. A béke is, a természet is nyugtalan. A költő a klasszikus hagyományokhoz, a letisztult költői formákhoz tér vissza. Utolsó, posztumusz kötete, a Tajtékos ég csak 1946-ban jelent meg. Ez tartalmazza a lágerekben írt verseit is, melyekből az embertelen világ borzalmai, a halállal való szembenézés és az embernek maradás erkölcsi követelménye tükröződik. A legborzalmasabb körülmények között Radnóti számára a szerelem, a szeretet jelentette az egyetlen kapaszkodót. Első köteteiben, a '30-as évek első felében jelentkező költeményeiben az újklasszicizmus és az avantgárd irányzatok hatása figyelhető meg. Jarkalj csak halalra tielt magyar. Radnóti verseire jellemző, hogy egyszerre van jelen az idill és a tragikum. Az idillt sokszor a versek felépítése, szerkezete, formája tükrözi, de tartalmilag mégis a tragikus emberi lét jelenik meg bennük.
És még valami, amit most szükséges kimondani. Jól tették a szocialisták, hogy helyet szorítottak neked. Az első demokratikus parlamentben már tettek hasonló gesztust; Demény Pál, a valódi munkásmozgalom hajdani vezetője, Rákosiék első számú közellensége ült közöttük, addig a rövid ideig, ami életéből maradt. Az ő képviselősége egészen mást jelképezett, mint most a tiéd, de aki ismerte múltját megértette a jelzést. Az első szabadon választott parlamentben még többen voltatok, mára a hajdani ötvenhatosok közül egyedül maradtál, hivatásos politikusként. Ezért könnyű előrelátni, hogy következő mandátumod sem jelképes lesz, ahogy eddig, ezután is aktív tagja leszel a parlamentnek. Ágy tekintve majdnem lényegtelen melyik párt soraiban, kormánypárti vagy ellenzéki oldalon. Jarkalj csak halalra tielt ne. Tizenöt év után, éppen kezdeményesed nyomán, úgy tűnik a politikai ellenfelek végre megértették: 1956 nem lehet konc, amelyen évente marakodnak. De mivel egyedül maradtál az ötvenedik évfordulóra a szimbolikus szerep pátoszát is vállalni kényszerülsz.
Megdöbbenten veszek újra meg újra a kezembe egy verseskötetet. Címe: Járkálj csak, halálraítélt! szerzője: Radnóti Miklós. Nem tudok szabadulni ettől a verskötettől – de nem esztétikai okokból vagy legalábbis nemcsak ilyenekből. Ez a könyv többet ad nekem az irodalmi örömnél – talán nem is örömöt, hanem valami nyugtalan, bonyolult érzést, amiben öröm is van, de egyben kín is. Az a kínos érzés, amit akkor érez az ember, amikor valakitől nyíltan meghallja a saját titkos érzéseit és gondolatait. Én nem mertem határozottan bevallani magamnak – ő világosan és kegyetlenül kimondja. Reméltem, hogy talán nem is igaz, talán csak képzelődtem, egyre sokasodó lelki vereségeim hatása alatt: most aztán jött ez a verskötet, és kertelés nélkül megállapította a diagnózist. Igen, mondta, valamennyien halálraítéltek vagyunk. Visegrad Literature :: Radnóti Miklós: Járkálj csak, halálraítélt!. Az ítéletet már régen kihirdették, jogerős, csak még a végrehajtás időpontja bizonytalan. Mit tehetünk addig? Járkálj csak, halálraítélt. Más költő is írt már a halálról, mindegyik írt róla.