Nagycenk. Egry József tájképeit bemutató kiállítás nyílt szerdán a nagycenki múzeumban; az egy hónapon át látogatható tárlat a győri Radnai-gyűjtemény anyagából válogat. A tárlattal "a Balaton festője " halálának hatvanadik évfordulójára is emlékeznek, ugyanakkor a több mint ezer festményt, kisplasztikát, rajzot és szobrot felvonultató kollekció mintegy három tucat darabját is új együttesben mutatják be – hangsúlyozta az MTI-nek Grászli Bernadett, a győr i Városi Művészeti Múzeum igazgatója. Emlékeztetett arra, hogy a magyar gyorsírást forradalmasító (és ezzel jelentős vagyonra szert tevő) Radnai Bélának, akivel a húszas-harmincas évek fordulóján került barátságba, Egry József különleges előjogot biztosított: ő nézhette meg először elkészült műveit, és – ha akart – ő lehetett vásárlója. Ez a különleges elővételi jog számos alkotással gyarapította a Radnai-gyűjteményt, amely tulajdonosa 1962-ben bekövetkezett halála után került a győr i Esterházy-palotába. Grászli Bernadett hozzátette, hogy a tárlat címét a mester egyik legismertebb, Fénytolódás című művétől kölcsönözték, anyagát pedig a harmincas években, már a Balatonnál festett, rendkívül expresszív, a tájat modernül ábrázoló, az ott élők mindennapi életét is bemutató Egry-olajpasztellekből válogatták.
"Ünnepi ruhát veszek a lelkemre, mikor festek" – vallja Egry József (Zalaújlak, 1883. március 15. – Badacsonytomaj, 1951. június 19. ) Kossuth-díjas magyar festő, a Balaton festője 70 évvel ezelőtt halt meg. Napszámos-paraszti családban született. Autodidakta módon kezdett festeni, majd Lyka Károly segítségével egy évet Párizsban töltött. Onnan került a Képzőművészeti Főiskolára Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly mellé. A müncheni és a párizsi Julian Akadémián töltött két év után 1906-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1911-ben Franciaországban és Belgiumban járt tanulmányúton. Az első világháború idején Badacsonytomajon lábadozott, ekkor érintette meg először a Balaton és környékének szépsége. 1918-ban itt is telepedett le, s a táj állandóan változó atmoszféráját egy általa kifejlesztett technikával, az olaj és a pasztell keverésével ragadta meg. A húszas években szoros kapcsolatban állt a Gresham kávéház művészcsoportjával, s egy-egy kiállítás erejéig részt vett Budapest művészeti életében.
Hiteles ahogy kiül a horgászmóló szélére, ahogy szemébe húzza a kalapját és nézi-nézi, nap nap után, az eget. (Illetve, hiszen egy panteisztikus természetrajongóról van szó: az Eget. ) A nap pedig ragyog, delejes párába vonva a horizontot. Ez volt Egry alapvető transzcendencia-élménye. Ahogy elmesélte egyszer: mikor kihajózott a balatoni halászokkal egy éjszaka, akkor fogadta magába ez a végtelenközepi kicsiny csónakban ringatózó életérzés. És ezt meg is festette, számtalan formában: a moccanatlan szélcsendben álló vitorlásban, a fehérlő semmibe menetelő szarvasmarhákban, a szivárvány (ősi teofánia metafora! ) körkörös íveiben, a halászok hálóvető mozdulatában, a nádasban imbolygó stégekben, a hegyek csúcsában, sőt még egy szépséges itáliai sziget (Isola Bella) látképében is. A magasztos fényfestészethez kikísérletezett egy jellegzetes stílusvilágot. Híg olajfestékkel dobott fel pár foltot a papíralapra, majd ráment a pasztellkrétával, íves, energikus, rézsútos vonalakkal. A kolorit felér egy branddel: halovány fehér, sienai vörös, okkerek és egy nem túl harsány középkék.
Hiába szeretnénk már őket művészettörténeti értékekként nézni, egyelőre még rendre nyomasztó hangulatot teremtenek, gáncsolva-gyilkolva a friss tekintet működését. Amire amúgy itt és most, a Kogartban, nincs is szükség. A műintézmény úgyis azon dolgozik, hogy valamiféle egységbe kapcsolja össze a Kádár-kor ízlésvilágát és a kortárs realista festőket. Egrynek se rendeztek kritikai kiállítást, nem írnak át művészettörténeti fejezeteket, nem dobnak be új szempontokat, még az obligát ezüst és fáradtarany kereteket is meghagyják. Nem volt szerencsénk a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években Egry-tárlatokra járni, de gyanítjuk, a képválasztásban és -rendezésben erősen hasonló szempontok érvényesültek, mint most, az érett korszakot bemutató első emeleten. Az anyag mégis működik. Egry működik még ma is. Hiába telepedett rá száz balatoni csónakfestő iparos Zalaegerszegtől Salgótarjánig. Egry – ez az inas, szikár tóparti aszkéta, aki egy dőlő falú badacsonyi parasztházba vonult vissza a pezsgő pesti Gresham-asztaltársaság elől – hiteles.
A forradalom áldozatait, bebörtönzöttjeit különféle statisztikai táblázatok életkoruk, iskolai végzettségük, területi megoszlásuk, esetleg foglalkozásuk szerint csoportosítják. Csak a sebesültek esetében találunk nem szerinti százalékos megoszlást, mely szerint a sebesültek 86, 2%-a férfi, 13, 8%-a nő volt. „Tettekkel mutatni példát” –1956-ra emlékeztek Csíkszeredában. (1956 Kézikönyve, Megtorlás és emlékezés) Az emlékezések, történeti tanulmányok, szakmunkák csupán a december 4-i nőtüntetés leírásakor emelik ki a nők szerepét a forradalomban, holott tudjuk, az ellenálló csoportokban, utcai harcokban sok helyen vettek részt nők. Nők a forradalomban: Havrilla Béláné Sticker Katalin és Wittner Mária Kik voltak ezek a lányok és asszonyok?
Ennek ellenére négy társával még két napig kitartott, hogy védje a színházat a fosztogatóktól. De az ellenállást még ezután sem adta fel. 1956. november 23-ára egyórás néma tüntetést szervezett társaival. Az éjszakai kijárási tilalom alatt röpcédulákkal megrakott hátizsákokkal mentek Csepelre, Kispestre, majd december 4-ére a híres nőtüntetést szervezték. Mikor 1957. január elsején elbocsájtották a színházból már körözés volt ellene, de csak március 17-én tudták letartóztatni. 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak térinformatikai adatbázisa | Hungaricana. "A népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben tevékeny részvétel által elkövetett bűntett" vádjával hat év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1961-ben részleges amnesztiával szabadult. Ahogy az Eörsi László történész kutatásaiból kiderül, Kóté Sörös Józsefet és Csányi Sándort is a legsúlyosabb ítélettel sújtották szabadságharcos tevékenységükért. Kóté Sörös budapesti kórházakba szállított élelmiszert, mikor a Vajdahunyad utcai csoporttal találkozott és csatlakozott hozzájuk. A harcokban sérülést szenvedett, majd Ausztriába menekült.
Az a közös, hogy papok, lelkészek voltak az áldozatok; esetükben talán az zavarta a hatalmat, hogy a fiatalokkal, a hívekkel megtalálták a közös hangot - tette hozzá. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 7 960 ft 6 490 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 9 990 Ft április 5. Mai évfordulók
Az Európai Parlament, – tekintettel eljárási szabályzata 103. cikkének (2) bekezdésére, A. mivel az Európai Unió a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása elvein alapul – olyan elveken, amelyeket minden tagállam elismer, B. mivel Európa II.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatainak térinformatikai adatbázisa az 1956. október 23-tól 1957 tavaszáig erőszakos halállal, nagy valószínűséggel a forradalmi eseményekkel összefüggésben elhunyt személyek adatait jeleníti meg térképen kereshető formában. A budapesti halotti anyakönyvekben szereplő információkat más rendelkezésre álló forrásokkal egybevetve a halottak száma 2500-3000 főre tehető. Körülbelül 2200 ismert áldozat adatai szerepeltek Horváth Miklós és Tulipán Éva In memoriam 1956 címmel a Zrínyi Kiadó gondozásában 2006-ban megjelent kötetében. A térinformatikai adatbázisban jelenleg a Budapesten elhunyt kb. 1700 nevesíthető áldozat adatai szerepelnek mai és közel egykorú térképre vetítve, kereshető formában. A térképen megjelenő körök nagysága és a bennük szereplő szám az adott városrészben a forradalom és szabadságharc küzdelmeiben vagy azokkal összefüggésben elhunyt áldozatok számát jelzi. A térképre nagyítva a körök a halálesetek helyszínei szerint elkülönülnek.
A plakátok két hétig láthatók a 4-6 villamos vonalán, a filmeket pedig tévécsatornák vetítik le.