A vonzás törvénye kimondja, hogy gondolatainknak teremtő ereje van, tehát bármit is gondolunk, érzünk, bármire is figyelünk, azt vonzani fogjuk, akár pozitív, akár negatív dologról legyen szó. A minket körülvevő világban ugyanis minden rezgésekből álló energia, így ha valamire figyelünk, akkor rezgéseket hozunk működésbe, ami által más dolgokhoz kapcsolódunk, akár tudatában vagyunk ennek, akár nem. Ennek alapján célszerűbb elménket pozitív gondolatokkal, érzésekkel megtölteni, hétköznapi kommunikációnkban kerülni a drámákat, a csúnya szavakat és a tagadó kifejezéseket. Jó példa erre a "Nincsen semmi baj! Pozitiv töltetű szavak . " kifejezés, mely három negatív rezgésű szóból áll, így elménk ezekre rákapcsolódva hasonló negatív tartalmú dolgokat fog vonzani, annak ellenére, hogy a mondat valójában pozitív tényközlés akar lenni. Ugyanezt a tartalmat azonban pozitív töltetű szavakkal is ki lehet fejezni: "Minden rendben van! ". A pozitív gondolkodás persze nem azt jelenti, hogy mindig mindent szépnek és jónak gondolunk, és nem foglalkozunk a problémákkal.
Német kutatók megfigyelték, milyen hatással vannak az emberekre a fájdalommal kapcsolatos szavak. A kutatásból kiderült, hogy a szavak tényleg fájnak, legalábbis az agy a fájdalommátrix aktiválásával reagál. A kísérlet során a jénai Friedrich Schiller Egyetem kutatói 16 kísérleti alany agyi aktivitását rögzítették fMRI készülékkel, miközben szavakat olvastak fel nekik (ilyen kis minta teljesen normális az fMRI-kutatásoknál). A kutatók olyan, fájdalomhoz köthető szavakat olvastak fel, mint a "gyötrő", a "kínzó" és a "fárasztó", és megkérték az alanyokat, hogy képzeljenek el a szavakhoz tartozó szituációkat. Pozitív töltetű szavak gyujtemenye. Ezután úgy olvasták fel a szavakat, hogy közben elvonták az alanyok figyelmét. Mint azt a kísérletben részt vevő Thomas Weiss és Maria Richter a Livescience-nek elmondták, mindkét esetben világosan láthatóan aktiválódott az agy fájdalommátrixa, függetlenül attól, hogy elvonták-e a kísérleti alanyok figyelmét. A fájdalommátrix olyan központ az agyban, ahol a fájdalmas élmények emlékei tárolódnak, és ezeket az emlékeket hívjuk elő, hogy elkerüljük a fájdalmas szituációkat.
A környezetünkben élő emberekkel való mindennapi kapcsolattartás alapvető eszköze a szóbeli és írásbeli kommunikáció. Minden beszélgetés és leírt gondolatsor kapcsán, szavaink életre kelnek és annak megfelelően milyen érzelmi töltettel ruházzuk fel őket, építenek vagy rombolnak. Ezért fontos, hogy törekedjünk a pontos megfogalmazásra, hogy a kiejtett vagy leírt szavaink, azt a jelentést hordozzák, amit valójában ki akarunk fejezni általuk. Szavak - ereje, hatása, pozitív szavak, motiváló szavak. Sose adjunk teret a félreértéseknek! Vajon, ha tudnák és éreznénk, kimondott vagy leírt szavainknak mekkora ereje és hatalma van másokra nézve, és mit okoznak valójában másoknak, őszinte szívvel útjukra bocsátanánk őket? Sokszor azért nem merjük nyílttá tenni gondolatainkat, mert félünk a másik reakciójától. Tartunk attól, hogy megsértődik, esetleg felháborodik vagy heves vita veszi kezdetét. Ám nincs olyan mondanivaló, amit ne lehetne olyan köntösbe bújtatni, hogy az ne legyen bántó, sértő vagy erőszakos. Előfordulhat, hogy a sok félreértés, pletyka, csalódás szófukarrá tesz bennünket és szép lassan bezárkózunk saját szavaink birodalmába és ott őrizgetjük őket, nehogy kiszabaduljanak és bánatot vagy megalázottságot okozzanak.
Szűk egy évvel vagyunk a 2022-es választás előtt, de az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek magabiztosan már arról nyilatkozgatnak, hova vezetne az első miniszterelnöki útjuk, hogyan építenének újjá demokráciaellenes (! ) intézményeket (igen, Dobrev Klára posztjában tényleg ezt írta valaki a DK-nál), a magyar főbíró az ellenzék által tervezett alkotmányos puccsról értekezik (egyáltalán nem alaptalanul), az orbáni közalapítványokba való államivagyon-kiszervezést pedig a Fidesz választási bukásának előszeleként, mintegy előremenekülésként tálalja a sajtó egy része. Azaz már most mindenki arról beszél: mi lesz itt, ha kormányváltás lesz? Tóth Bernadett versírásban is jeleskedik - Soproni Téma. Az Azonnali felkérésére a Böcskei Balázs vezette IDEA Intézet és a 5-Words ezért egy olyan közös kutatást végzett, amiben azt mérték fel, hogy a különböző politikai táborokhoz tartozó személyeknek egyáltalán mi jut eszébe a kormányváltás szóról. Két csoportba sorolták a válaszadókat: – az egyik oldalon vannak a kormányváltást akarók, – a másik oldalon a status quo hívei, akik azt szeretnék, hogy 2022 után is maradjon az Orbán Viktor vezette kormány.
Másképpen szólva idegesítheti őket a kialakult helyzet, korlátozva érzik magukat, lehetőségeikre nézve túlgondoltnak vélik az intézkedéseket. Ezen kívül erre a korosztályra jellemzőek a neutrális, érzelemmentes, a helyzetet leíró és nem az arra reagáló szavak: "maszk", "karantén", "iskola", "kórház", "halál", "járvány". Szinte meg sem jelennek a bizonytalanságról vagy a félelemről árulkodó szavak, amelyeket a 30 év felettiek a leggyakrabban használtak. Ps.: I love you - beszélgetés Csetvei Krisztina, móri borásszal. Különbség a két idősebb korosztály között, hogy a középkorúak véleménye tűnik a leginkább átpolitizáltnak ("korrupció", "gáncsoskodó ellenzék"), míg a legidősebbek az "egészségügy állapotát" emelik ki, a "rossz kormányzást" és a felelős viselkedés fontosságát. A felmérés során a legveszélyeztetettebb korosztály bizonyult a legpesszimistábbnak: ők egyszerre aggódnak az ellátórendszerért és embertársaikért. Korosztályok közötti harc nincs, de némi piszkálódás van Az alábbi ábra esetében azt mutatjuk be, mi jutott a válaszolók eszébe a nyilvánvaló kifejezéseken, az első és ösztönös reakciókon túl?
A film egy szicíliai család emelkedésének, és csaknem bekövetkező bukásának izgalmas krónikája a 40-es évek Amerikájában. A rendező mesterien egyensúlyoz a családi élet és a bűn világának bemutatása között. A Mario Puzo bestselleréből készült filmet hét Oscar-díjra jelölték, és ebből hármat meg is kapott: a legjobb film, a legjobb színész (Marlon Brando) és a legjobb forgatókönyv (Francis Ford Coppola és Mario Puzo) kategóriájában. A Keresztapa II. (1974) A Keresztapa első részének e briliáns párja folytatja aCorleone család egymást követő generációinak történetét. A Keresztapa II. - magyar meghatározás, nyelvtan, kiejtés, szinonimák és példák | Glosbe. Coppola két történetet mesél el a második részben: a fiatal Don Vito gyökerei és felemelkedése Robert De Niro szédületes alakításában, a másik Michael, az örökös alakja (Al Pacino) az új Keresztapa szerepében. Coppola összegyűjtötte ugyanazt a tehetséges csapatot, mely A Keresztapa elkészítésében segített neki, s létrehozott egy olyan meghökkentő terjedelmű és látványvilágú filmet, mely tagadhatatlanul a legjobb folytatás, amit valaha is elkészítettek.
A Keresztapa című regény írója Mario Puzo. A könyv alapján készült filmtrilógiát Francis Ford Coppola rendezte. Idézetek a filmből Szerkesztés Pentangeli Michaelnak: A te apád üzletelt Hyman Roth-tal, a te apád tisztelte Hyman Roth-ot, de a te apád sosem bízott meg Hyman Roth-ban! Fredo: Anya mindig viccelődött velem. Azt mondta: úgy hagytak a cigányok a küszöbön. Néha azt hiszem, így is volt. Michael: Nem vagy te cigány, Fredo! Sonny: Apropó, mit szóltok a japcsikhoz? Sunyi, ferdeszemű gazemberek; pont apa születésnapján bombázzák a szigeteinket. Fredo: Honnan tudták volna, hogy ma van apa születésnapja? Sonny: (Michaelhoz) Ez komolyan vette, amit mondtam... Don Fanucci (miközben egy bábfilmet néz): Ó, ez túl erőszakos nekem. Kay Corleone: Azon gondolkodtam, amit egyszer mondtál, hogy a Corleone család öt éven belül teljesen legális lesz. Ez hét éve volt. A keresztapa ii 18. Don Michael Corleone: Tudom kedves. Próbálkozok. Don Michael Corleone:.. van valami, amire a történelem megtanított, az az, hogy bárkit meg lehet ölni.
Kedvencelte 84 Várólistára tette 124 Kiemelt értékelések Szeszj 2020. április 16., 15:19 Ez a film nem annyira tetszett mint az első rész, egy kicsit unalmas volt nekem, persze azért jó volt csak egy kicsit erőltette volt. A visszaemlékezések tetszetek, jól voltak megoldva és érdekesek is voltak. Vito szála sokkal érdekesebb volt mint Michael-é. Ez volt a legnagyobb bajom a filmmel hogy sajnos nem sikerült a két történet szálat hasonlóan jóra csinálni. A szereplők jók voltak, kedvencem Robert De Niro volt, remek színész. De Al Pacino is remekelt. De azért még imádom, mert érdekes, izgalmas és remek színészgárda. Biztos hogy még máskor is megnézem. A keresztapa ii b. ^-^ krlany 2015. december 21., 06:07 Míg az első rész csont nélkül átment nálam, itt azért már fel-felhördült bennem valami… Már nem igazságszolgáltatásról beszélünk, hanem legtöbbször öncélú gyilkolásról, mely köré képmutatást szövünk… Vito Corleone-val valami elveszett… Épp ezért volt jó látni a fiatalkori éveit. Persze, még mindig rendben van ez a film, de kopott egy kicsit a varázsa… és egy normális végét is csinálhattak volna… Popovicsp87 2021. december 30., 18:08 Tényleg hangulat kell ezekhez a filmekhez.
Mesés megérkezésének Szerb Antal Utas és holdvilág című regényében állított emléket: "A szobrász gyalog jött Drezdából Rómába, a Via Flaminán jött be, azon az úton, amelyről gimnazista korában megtanulta, hogy ott vonultak be mindig észak felől a győztes idegenek". Az olasz fővárosban egy ideig portré- és szobafestésből élt, hajléktalanszállón lakott. Idővel sikerült ösztöndíjat szereznie a Római Magyar Akadémián, felvette az Amerigo Tot nevet és szobrászattal kezdett foglalkozni. Alkotásain, főleg portrékon és reliefeken a reneszánsz, az antik római és etruszk művészet hatása érezhető, de az 1940-es évektől számos szobra már az absztrakt művészet jegyében született. A második világháború alatt részt vett az ellenállásban, ejtőernyősként teljesített futárszolgálatot, egyszer a Hortobágy fölött is ledobták. A háború után, 1946-ban a római Magyar Akadémia tanácsadója lett. A keresztapa ii hd. Hívták haza, de ő inkább itáliai munkákat keresett. Pályázott a vatikáni Szent Péter templom bronzkapujának megtervezésére, 1948-ban őt bízták meg a római Termini pályaudvar frízeinek elkészítésével, a munkát 1953-ban fejezte be.