Magyar vonatkozása [ szerkesztés] Cholnoky Jenő 1896 -ban Kínába utazott, hogy felderítse a Sárga-folyó és a Jangce ( Yangzi) mederváltozásainak okait, körülményeit. Kompolthy Jób a 20. század elején 11 évig élt a folyó mellett. Számos alkalommal hajózott rajta le, ezzel kapcsolatos élményeiről szól a "Tíz év Kínában" című könyve. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215 ↑ Polonyi: Polonyi Péter: Kína (nagyútikönyv). Field leghosszabb folyoja. Budapest: Panoráma. 1987. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963-243-256-8 További információk [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz Sétahajózás a Három szorosban témájú kategóriát. Czaya, Eberhard. A Föld folyói. Budapest: Gondolat Kiadó (1988). ISBN 963-282-068-1 Harper, Damian. Kína (National Geographic Traveler könyvek) (2009). ISBN 978-963-9810-21-1 szerk. : Palmer, John: Világjárók lexikona (Reader's Digest válogatás).
A Caprivi-sávot érintve Botswana földjén "torkollik" a Kalahári-sivatagba. Csodálatos deltája állatok millióinak, és nem kevesebb mint hét nemzeti parknak ad otthont. Becslések szerint évente mintegy 11 milliárd m³ vizet nyel el a Kalahári-sivatag, amit az Okavango szállít. Hossza 1600 km. Vízgyűjtő területe 154 000 km². Jelentősebb helységek a folyó mentén Rundu, Shakawe és Maun. Föld leghosszabb folija . Fő mellékfolyója a Cuito. Az Okavango folyó vizén Angola, Namíbia és Botswana vitázik. Tavak Afrika nemcsak folyókban, hanem tavakban is gazdag. A Kelet-Afrikai-árokrendszer keskeny, hosszú tavai közül a legmélyebb (és a második legnagyobbja) a Tanganyika-tó. A legnagyobb tava, valamint a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után a Föld harmadik legnagyobb tava a Viktória-tó, amelynek nagysága 68 870 km². Ezt követi a Föld második legmélyebb tava a Tanganyika-tó a 32 893 km²-es nagyságával és a Malawi-tó 29 600 km²-rel.
a vita 2007-ben a brazil tudósok kijelentették, hogy egy 14 napos expedíció során újra megmérték az Amazonast, és kiszámították, hogy a folyó hossza 4225 mérföld (6800 kilométer), ezért eredményeik szerint hosszabb, mint a Nílus., A Brazil földrajzi és Statisztikai Intézet által végzett publikálatlan tanulmányt szkeptikusak voltak a tudósok arról, hogy a brazil kutatók milyen módszereket alkalmaztak az Amazon folyó mérésére. "személy szerint egy kicsit többet szeretnék tudni arról, hogyan jöttek erre a számra, mielőtt kényelmesen mondtam:" Igen, ez hosszabb " – mondta Andrew Johnston, a washingtoni Smithsonian Nemzeti Légi és Űrmúzeum geográfusa., összességében a földrajzi Közösségen belüli jelenlegi konszenzus az, hogy a Nílus továbbra is a leghosszabb folyó címének birtokosa, az Amazon szoros második helyen áll az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szerint. Galéria: Föld, amint az űrből látható Amerika legfélelmetesebb természeti csodái mi a leghosszabb tó a világon?
Amazonas Az Amazonas Peru közelében Közigazgatás Országok Brazília (62, 4%), Peru (16, 3%), Bolívia (12, 0%), Kolumbia (6, 3%), Ecuador (2, 1%) Földrajzi adatok Hossz 6992, 6 [1] km Forrásszint 5 597 m Vízhozam 225 000 m³/s Vízgyűjtő terület 7 045 000 km² Forrás Andok, Peru Torkolat Atlanti-óceán d. sz. 4° 26′ 25″, ny. h. 73° 26′ 50″ Koordináták: d. 73° 26′ 50″ Elhelyezkedése Az Amazonas és mellékfolyói A Wikimédia Commons tartalmaz Amazonas témájú médiaállományokat. A dél-amerikai Amazonas folyó ( spanyolul: Río Amazonas, portugálul: Rio Amazonas) a legbővizűbb és egyben a második leghosszabb (más mérések alapján a leghosszabb) folyó a maga csaknem 7000 kilométeres hosszával (a legbátrabb becslések alapján hossza 6992 km). Tudja-e, hogy melyik a földkerekség legrövidebb folyója?. Az Amazonason több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyűjtő területe is ennek a folyónak a legnagyobb: 7 045 000 km² – ez Dél-Amerika területének 40%-a. Az Atlanti-óceánba ömlő édesvíz mennyisége átlagosan mintegy 225 000 m³/s, az esős évszakban 340 000 m³/s; a világ óceánjaiba ömlő édesvíz mennyiségének egyötöde.
A folyó mentén gazdag kulturális élet alakult ki az évszázadok során, templomok, műemlékek sorakoznak egymás mellett. Nem véletlen, hogy a nílusi hajókázások elképesztően népszerűek turisztikai szempontból. Luxus ez a végletekig: a hajókon nem csupán éttermek és szórakozóhelyek, de még úszómedencék is megtalálhatók. Az Amazonas vetekszik vele, amelyről azt biztosan el lehet mondani, hogy legbővizűbb folyó a világon. A folyamon több víz folyik le, mint a Mississippin, a Níluson és a Jangcén együttvéve. A vízgyűjtő területe is az Amazonasnak a legnagyobb: 7 180 000 km², hogy jobban értsük, ez Dél-Amerika területének csaknem 40%-a. Először Francisco de Orellana spanyol felfedező kísérelt meg végigjárni a folyót a 16. Africa-Online ● Tudj meg mindent Afrikáról ● - G-Portál. században. Expedícióját harcos nők támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nőire utaló Amazonas nevet. A folyam hét országot érint, ezek Brazília, Peru, Kolumbia, Ecuador, Bolívia, Venezuela és az apró Guyana. Brazíliában, az Egyenlítőnél ömlik az Atlanti-óceánba.
Vízgyűjtő területe 855 000 km². Hajózásra a nagy szintingadozás, homokzátonyok, kanyarok valamint a zuhogók és vízesések miatt teljes hosszán alkalmatlan. Csak 1760-ban fedezték fel az európaiak. Nevét a holland uralkodóházról, az Orániaiakról kapta. Jelentése narancssárga, a holland királyi család hivatalos színe. ● Limpopo A Limpopo folyó Afrika déli részén, a Dél-afrikai Köztársaságban, a Witwatersrand hátságon ered, Johannesburg közelében. Mozambikban Xai-xainál torkollik az Indiai-óceánba. Teljes hossza 1750 km, vízgyűjtő területe 413 000 km². Nevének jelentése sotho nyelven a "zuhatag folyója". A Zambézi után ez a folyó Afrikának az Indiai-óceánba ömlő második legnagyobb folyója. ● Okavango Az Okavango folyó Afrika délnyugati részén, amely abban különbözik sok más "társától", hogy nem vízbe torkollik. A Zambézi, az Oranje és a Limpopo után Afrika déli részének legnagyobb "vize". Angola területén, Huambo várostól 40 km-re keletre, a Bié-fennsíkon ered Cubango néven, majd határfolyó Angola és Namíbia között.
Torkolata impozáns jelenség; a tölcsér- és deltatorkolat több száz négyzetkilométeres hibridje. Különleges jelenség, hogy az Amazonas hordaléka még a szárazföldtől 100 kilométerre is sárgára festi a tenger vizét. Az Egyenlítő szinte "telibe találja" a deltában, az esőerdők övezetében épült Macapá városát. Tehát a folyó az óceánba ömlik, ám mielőtt ezt megteszi, életet visz Dél-Amerikai északi felébe. Érdekesség: egyszerre úszkálnak benne piranhák és delfinek. Először Francisco de Orellana spanyol kutató próbálta meg végigjárni a folyót a 16. Expedícióját harcos nők támadták meg, ezért kapta a folyó brazíliai szakaszán a görög mitológia harcos nőire utaló Amazonas nevet. Az Amazonas természeti kincsekben gazdag vidéke számos látnivalót rejt. Évről évre turisták ezrei választják a folyam térségét kikapcsolódásra. Páratlan szépségű hajótúrák által fedezhetjük fel a régió különlegességét. A folyó mellett húzódó trópusi esőerdők rengetege, kaucsukfa-ültetvények, pálmafák, óriás-tündérrózsák, illatozó gyógynövények és a színes állatvilág egy mesebeli világba repít minket.
Az impresszionizmus megteremtői Édouard Manet (1832 - 1883) festészete még átmenet a realizmusból az impresszionizmusba. Legfőbb célja modernizálni a klasszikusokat. 1870-es években festészete már inkább impresszionista. Monet bárkája, (1874) Claude Monet (1840 - 1926) Monet A napkelte impressziója c. Az impresszionizmus sodrában. Magyar festészet 1830–1920 | KOGART. képét a nagyobb hitelesség kedvéért a szabadban festette, ebből is adódik a kép vázlatszerű hatása - a változó időjárást, fényhatásokat gyorsan követte, ezért is jól kivehetők az ecsetvonások. A levegő színekre gyakorolt hatása és a különböző napszakok fényviszonyai foglalkoztatták a roueni székesegyház ról festett képein. Jól megfigyelhető rajtuk az az újfajta festészeti technika, hogy a színkör színeit egymás mellé húzott ecsetvonásokkal viszi fel a festő a vászonra. A roueni székesegyház (1893-1894) Impresszionista festők Az új festészeti stílusra jellemző, hogy a kopmpozíció helyett inkább a fények és a színek fontosak. Ez hatványozottan jelentkezik Renoirnál. Festményeinek középpontjában az ember áll, pl.
Alkotásainak van olyan nézőpontja, ahonnan a szobor a legkifejezőbb, pl. a Danaida (1885). Híres szobra, a Gondolkodó, már a szimbolizmushoz áll közel. Munkássága a 20. századi szobtászat alapja. Danaida (1885) Gondolkodó (1880)
Cézanne szerint a forma és a szín függ egymástól, és " csak ha a szín eléri teljes hangerejét, a forma is akkor teljesedik ki igazán. " A festő képein a szín arányától függ a formák térfogata és szilárdsága is. Hogy kiegészítse a konstrukciós igényét, a festő a tárgyakat mértani alakzatokra, kockára, gömbre és hengerre bontotta fel, és elég nagyra festette őket ahhoz, hogy a szín megkapja a maga teljes hangerejét, viszont elég kicsire ahhoz, hogy az építményben levő téglához vagy kőtömbhöz hasonlóan fejezze ki a formák teljességét és szilárdságát. Paul Gauguin és köre [ szerkesztés] Gauguin: Vízió mise után. Jákob harca az angyallal, 1888 Paul Gauguin francia festő azt vetette az impresszionisták szemére, hogy képeikből hiányzik a gondolat és a képzelőerő. Először a bretagne -i Pont-Avenban, majd a polinéz -szigeteken arra jutott, hogy a szín és a vonal önálló kifejezőeszköz. Az impresszionizmus festészete by Veronika Szitás on Prezi Next. Az általa teremtett festészetmódot Gauguin elnevezte szintetizmusnak. Fő kifejezőeszköze a szín, ebben találja meg a titokzatos és rejtélyes belső erőt, amely alkotásra készteti.
Manet 1883 áprilisában hunyt el. Összeállította: Révy Orsolya Források: Gombrich, E. H. : A művészet története Newall, Diana: Mit üzen a kép?
— Minden energiáját a pasztell nek és olajfestés nek szenteli. Későbbi alkotásai egyre színesebbé váltak, és főleg mitológiai jelenetek et, valamint virágok at ábrázoltak. Művei nagy hatást gyakoroltak a Nabis-csoport és a szürrealisták tagjaira. — A posztimpresszionisták csoportjához és a szimbolizmus áramlathoz is tartozott. Kalandos élete miatt sohasem telepedett le hosszabb időre. — Tahitin készített munkái a dekorativitás irányába mozdultak el. Gauguin művészete nagy hatással volt a misztikum iránt szintén fogékony Nabis-csoport tagjaira. Látomás mise után: Jákob viaskodása az angyallal Honnan jövünk? Posztimpresszionizmus – Wikipédia. Mik vagyunk? Hová megyünk? Gustawe Moreau (1826-1898)