A kockázatvállalási kedv hiánya miatt gyakran megmarad a középszerűség határain belül. Nem irányító típus, inkább mindent maga csinál. Szellemi téren ugyanakkor kiemelkedően kreatív, amit az életben sokszor sikerrel kamatoztat. ● A Janina név nyelvtana Szeretnéd megtudni milyen nyelvtani érdekességeket rejt a Janina név? Nina név jelentése, eredete :: naptárletöltés.hu. Jó helyen jársz! A Janina: 6 betűből álló női név / lány név A Janina név hangrendje: vegyes hangrendű női név / lány név A Janina név magánhangzói: A, I, A Janina név mássalhangzói: J, N, A Janina név szótagszáma: 3 szótagú női név / lány név A Janina névhez hasonló női nevek / lány nevek A Janina névhez hasonló hangzású női nevek / lány nevek Ezen az oldalon mindenféle hasznos és érdekes információt találhatsz meg a Janina névvel kapcsolatban. a Janina név névnapjai hasznosak lesznek a közelgő jeles napok meghatározásához ( hogy még időben felkészülhess rá), a Janina név jelentése / származása a név eredetéről árul el értékes információkat, a Janina név számmisztikai analízise pedig elárulja, hogy milyen misztikus jelentést tartogat a név maga ( ez akár születendő gyermeked névadásához is nagyszerű támpontot jelenthet).
[+] Megjegyzem Szeretné hogy emlékeztessük NINA névnapjára? női keresztnév Eredete: Anna, Johanna, Antonina, Jelentése: több női név rövidült becéző formája Névnapok: november 4 december 22 Hasonló kezdetű női keresztnevek: NIKÉ NIKODÉMIA NIKOLA NIKOLETT NIKOLETTA NILLA NINETTA
több női név (pl. : Anna, Johanna, Antonina, stb. ) rövidült becéző formája.
A XV. század végére az európai világ túljutott a XIV-XV. századi nagy válságon. "Hosszú XVI. századnak" nevezik az 1450-es évek végétől a XVII. század elejéig tartó időszakot, amely alatt átalakult az európai gazdaság és társadalom, megnövekedett a népesség, s új világgazdasági rendszer jött létre. Kolumbusz Kristóf 1492-ben felfedezi Amerikát, a portugálok Indiába hajóznak, és megindul a gyarmatosítás. A nagy felfedezőutak a XV. század végétől sokasodtak meg. A fejlődő európai gazdaságnak számos olyan árucikkre volt szüksége, amelyeket a hagyományos utakon-módokon nem tudtak megfelelő mennyiségben és kedvező feltételekkel megszerezni. A nagy földrajzi felfedezések okai, menete és következményei! – Érettségi 2022. A felfedezésekkel együtt járó terjeszkedés és az új jövedelemforrások az uralkodó és a nemesség érdekeit is szolgálták, hiszen a XIV-XV. században csökkentek a jobbágyoktól behajtható földesúri jövedelmek. A terjeszkedésre való hajlandóságot fokozta az európai népesség nagyarányú növekedése: Európa lélekszáma 1600-ban már 89 millióra nőtt. Az első nagy felfedező utak Portugáliából és Spanyolországból indultak ki.
12); a többi felfedező úton Kuba, Jamaica, Haiti, Dominica, Puerto Rico felfedezése. • Portugál-spanyol hódítási vita - Tordesillasi szerződés 1494. (kieg:1529 zaragozai) (Zöldfok és Haiti között fele úton vonható délkör mentén a földgömb kettéosztása: Kelet felé portugál, Nyugat felé spanyol engedélyezett foglalás. • Amerika elnevezése: Amerigo Vespucci (bizonyítja, hogy új kontinens)- 1500. Történelem - letölthető jegyzetek. Brazília • 1513. Golf-áramlat • Conquista (foglalás, gyarmatosítás az Újvilágban): • 1519-ben Cortez (Mexico, aztékok, uralkodó Montezuma, főváros Tenochtitlan); • 1532-ben Pizzaro Perut (Inka Birodalom, uralkodó az Inka); • F. Magellán 1519 szept 20-1521 között a Föld körülhajózása ( Magellán halála a Fülöp szigetek egyik helyi konfliktusában; A nagy földrajzi felfedezések következményei a gyarmatokon: Fejlett amerikai civilizációk elpusztítása, betegségek behurcolása, kifosztás, erőszakos térítés "civilizálás". Földfoglalás, rablás, gyarmatosítás: arany, ezüst, drágakő, szövetek; kukorica, burgonya, paradicsom, kakaó, kávé, paprika, tök, napraforgó, dohány, gyapot, kaucsuk, kinin, cukornád stb.
A Török Birodalom terjeszkedése miatt egyre nehezebbé válta a távolkeleti kereskedelem. Új kereskedelmi utakat kellett keresni. Először Afrika megkerülésével, majd nyugat felé hajózva igyekeztek Indiába eljutni. Kolumbusz 1492-ben partra szállt Amerikában, s felfedezte az "Újvilágot". Amerikából új növényeket és rengeteg aranyat szállítottak Európába. Ez fellendítette Nyugat-Európa gazdaságát. A céhes ipart felváltó manufaktúrákban egyre több iparcikket termeltek, gazdagodtak az iparral és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozók. A XVI. század elején napirendre került az egyház megreformálása. Luther Márton német pap tanítása szerint egyedül Istenbe vetett hit által juthat az ember lelke a mennyországba, tehát nincs szükség gazdag egyházi szervezetre. A katolikus főpapság és a császár elutasították a reformokat, így különváltak a protestáns egyházak. 2015-ös történelem szóbeli érettségi tételek: 3.tétel - Nagy földrajzi felfedezések okai, következményei. Válaszul a katolikus egyház is megújult. A felfedezések hatására Spanyolország lett a tengerek ura, de a XVI. század végén az angol hajóhad legyőzte a spanyol flottát.
Több árút tudnak előállítani, olcsóbban tudják eladni. Nincs szűkség szaktudásra. Kézzel dolgoznak (manu facere) és speciális szer-számokkal. 3. Bekerítés: – Angliában és Németalföldön a gyapjú iránti kereslet arra ösztönözte a földbir-tokosokat, hogy földművelés helyett juhtenyésztéssel foglalkozzanak. Elvették a paraszti földeket és közhasználatú legelőket, a területet bekerítették, a parasz-tokat elkergették. A földjükről elkergetett parasztok és a manufaktura ipar mi-att tönkrement céhek bérmunkásként találtak megélhetést. – A kereskedelem a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődik át. – Meggyorsul a feudalizmus bomlása és a kapitalizmus kialakulása. Forrás:
Despotikus állam, a meghódított népektől emberadót követelt az emberáldozatoknak. Andok hegyeiben- inkák teraszos öntözéses művelés, fejlett építészet, matematika. Despotikus uralkodó, fegyvereik fából, kőből. A spanyol hódítók ( konkvisztádorok), a fejlett fegyverekkel, kis csapatokkal is gyorsan el tudták foglalni az őslakók birtokait. Aztékokat Cortez, az inkákat Pizarro igázta le. A spanyolok bányákat, ültetvényeket létesítettek. Kegyetlen bánásmód és az európaiak által behurcolt betegségek az indiánok tömeges pusztulásához vezetett. A munkaerőt Afrikából behurcolt feketékkel biztosították. Kereskedelem: Amerikából Európába: nemesfém, gyapot, cukor, dohány. Európából Amerikába: iparcikkek. Európából Afrikába: alkohol, iparcikkek, ezekért rabszolgák, akiket Amerikába szállítottak. Így kialakult a világkereskedelem. Új kikötők Lisszabon, Amszterdam. A kereskedelem megkönnyítésére létrejöttek a tőzsdék, itt nagy tételben áruminták alapján kötöttek üzletet. A levantei kereskedelmi útvonal hanyatlásnak indult, a Hanza forgalma fellendült.
Kereskedelmi támaszpontokat létesítettek India partjain. A fűszereket nagyon olcsón vették a bennszülöttektől, később elrabolták ezeket. Egyes szigeteken a lakosságot is kiirtották, vagy rabszolgákká tették őket. Az Újvilág felfedezése a spanyol hajókon induló Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik. 1492-ben elérte a Bahama-szigeteket. További útjai során felfedezte Kubát és Hispaniolát, majd Közép-Amerika partvidékeit. Azt hitte Indiába érkezett. Honfitársa, Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy új földrészt fedeztek fel. A Föld megkerülése Magellán nevéhez fűződik, megölik a bennszülöttek, de egyik hajója visszatért. Amerika felfedezésével kibontakozott a gyarmatosítás. Hatalmas mennyiségű nemesfémek, ültetvények kialakítására alkalmas földek. Ez az európaiak számára megszerezhetőek voltak, mert az új világban technikailag, társadalmilag fejletlenebbek voltak. Az amerikai kontinenst indiánok népesítették be, különböző szintű kultúrákkal: Yukatán-félsziget (Közép-Amerika)- maják (piramisok, fejlett matematika és csillagászat) Közép-Amerika- aztékok földművelés (bab, kukorica, kakaó, gyapot, dohány).
A felfedezések révén új világok, földrészek, kultúrák kerültek a köztudatba. A felfedezések közvetlen mozgatója a mesés Kelet kincsei, a fűszerek és luxuscikkek iránti vágy volt. Az évszázadok alatt a levantei távolsági kereskedelem útvonalán nagy mennyiségben áramlott ki Európából csereáruként az arany, s ezért a nemesfémkészletek kimerültek. Aranyéhség alakult ki, mely érzékenyen érintette a terjedő pénzgazdálkodást. A terjeszkedő Török Birodalom is akadályt jelentett a keleti kereskedelemben, ezért egyre többen gondoltak új útvonal keresésére. Kezdetben a portugálok jártak az élen. A Pireneusi-félszigeten az arabok kiűzéséért folytatott reconquista (ejtsd: rekonkviszta) háborúk során, 1415-ben portugál hajósok átlépték a Gibraltári-szorost, s megkezdték Afrika északi és nyugati partvidékének birtokba vételét. Tengerész Henrik herceg megalapította az első hajósiskolát, amely a további terjeszkedést is szolgálta. A század végére, a sikeres reconquista (ejtsd: rekonviszta) után a spanyolok is bekapcsolódtak a folyamatba.