A legnagyobb veszteséget Észak-Magyarország (184 ezer fő) és Dél-Alföld (149 ezer fő) szenvedte el. Az elmúlt húsz évben a magyarországi régiók között érdemben növekedtek a különbségek mind a halálozás, mind a termékenység terén. A születéskor várható élettartam Közép-Magyarországon, illetve Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb, Észak- Magyarországon pedig jóval alacsonyabb, mint a többi régióban. A teljes termékenységi arányszám esetében éppen fordított a sorrend. A tanulmány szerint a magyarországi népesség csökkenése az elmúlt időszakhoz képest nagyobb ütemben folytatódik a következő évtizedekben. A legutolsó hivatalos adatok szerint 2019-ben 9, 8 millióan éltek az országban, az alapforgatókönyv alapján ez a szám 2050-re 8, 5 millióra csökken. Ha termékenységi folyamatok kedvezően alakulnak, akkor előreszámításuk szerint 8, 8 millióan élnek majd Magyarországon 2050-ben, nemzetközi vándorlás nélkül viszont 8, 2 millióra csökkenne a népesség. A fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország népessége 8 százalékkal növekszik, minden más területi egység népessége tovább csökken a következő közel három évtizedben.
2050-ben lehet már csak 8, 2 millióan élünk majd az országban. Karácsony előtt pár nappal jelent meg a KSH Népességtudományi Intézete által készített Demográfiai Portré 2021 – című kiadvány. A háromévente megjelentő tanulmánykötet a hazai népesedési viszonyokat veszi górcső alá. A mostani kiadvány egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarország népessége a következő évtizedekben is sajnos csökkenni fog. A kiadvány utolsó tanulmánya a magyar népesség jövőbeli számával és szerkezetével. Hazánk lakossága a két legutóbbi népszámlálás (2001 és 2011) között 215 ezer fővel csökkent, a KSH adatai szerint a népességveszteség 2011-től 2021-ig 255 ezer fő volt. A létszámcsökkenés egyik oka a természetes fogyás, ami azt jelenti, hogy a halálozások száma meghaladja a születésekét. Az elmúlt évtizedben a természetes fogyás 35–40 ezer fő volt évente, 2020-ban a koronavírus okozta járvány hatására megközelítette az 50 ezret – olvasható az elemzésben. Az ezredforduló óta kizárólag Közép-Magyarországon emelkedett a lakosság száma (216 ezer fővel), minden más régióban csökkent.
Kevesebben születtek és haltak meg az egy évvel korábbihoz képest, így ennek az évszázadnak csak a negyedik legnagyobb természetes fogyása lett a 2019-es. Egészen egy hónappal ezelőttig úgy tűnt, hogy a tavalyi természetes fogyás még a 2018-asnál is rosszabb lehet – pedig az volt a XXI. század eddigi legnagyobb fogyása –, de most meglepően jó számokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal 2019 decemberéről: a születésszám 8, 2 százalékkal nőtt, a halálozások száma 8, 1 százalékkal csökkent 2018 utolsó hónapjához képest. Így összességében 2019-ben 40 400 fő volt a természetes fogyás, ami 2, 0 százalékos csökkenést jelent 2018-hoz képest, de még így is ennek az évszázadnak a negyedik legrosszabb mutatója. A 2011-es népszámlálás alapján továbbvezetett lakónépesség becsült száma a nemzetközi vándorlás figyelembevételével 2019 végén 9 millió 769 ezer fő volt. 2019-ben 89 200 gyerek született, 607-tel, azaz 0, 7 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban, 129 600-an haltak meg, 1445-tel, vagyis 1, 1 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban.
A házasságkötések száma legutóbb 1986-ban volt ilyen magas, 2021-ben 72 ezer pár kötött házasságot, ez 7, 3 százalékkal, 4905-tel több az egy évvel korábbinál. A nagyobb házasodási kedv elsősorban a különböző családvédelmi intézkedéseknek, támogatásoknak köszönhető. A tavalyi évben 1000 lakosra 9, 6 élveszületés és 16 halálozás jutott. Az élveszületések aránya 0, 1, a halálozásoké 1, 5 ezrelékponttal magasabb volt, mint 2020-ban, ennek következtében a természetes fogyás 1, 4 ezrelékponttal, 6, 4 ezrelékre emelkedett. 2021-ben 1000 élveszületésre 3, 3 csecsemőhalálozás jutott, ami 0, 2 ezrelékponttal kevesebb az egy évvel korábbinál. A házasságkötési arányszám 7, 4 ezrelék volt, ami 0, 5 ezrelékponttal haladta meg a 2020 azonos időszakából származó adatot. A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege némileg mérsékelte a természetes fogyásból eredő népességcsökkenést, ennek eredményeként a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett lakónépesség becsült száma 2021 végén 9, 689 millió volt – írta a KSH.
Az olimpia bajnokot és a házigazdát is megverték a mieink. Kezdjük a napot egy remek magyar sportsikerrel! Tíz vívó már biztosan ott lesz Rióban. Londonban négyen voltak. A minimálisabbnál is kisebb az esélye, hogy ne legyen ott Rióban. Olimpiai bajnok kardozónk ezüstöt nyert a bostoni Grand Prix versenyen. Ugyanitt Decsi Tamás, illetve a nők versenyében Márton Anna nyolcaddöntős helyen végzett. Harmadik helyen zárt a magyar vívó a moszkvai világbajnokságon. Márton Anna legyőzte a női kardozás egyik legnagyobb alakját. A MOL Tehetségtámogató Program Sport kategóriája olyan fiatal sportolók támogatását tűzte ki célul, akik már bizonyították tehetségüket országos vagy nemzetközi versenyeken. A magyar női kardválogatott a negyedik, a férficsapat pedig az ötödik helyen végzett a vasárnapi világkupaversenyen Athénban, illetve Padovában. A súlylökő Márton Anita ötödik lett az atlétikai Gyémánt Liga-sorozat vasárnapi, birminghami versenyén. Nem sikerült borítania a papírformát az első mérkőzésén a női kardválogatottnak a kazanyi vívó-világbajnokságon, így a folytatásban a legjobb esetben a kilencedik helyen végezhet.
Bronzérmet nyert a kardozó Márton Anna a moszkvai vívó-világbajnokságon. A húszéves magyar versenyző a fehérorosz Palina Kaszpjarovics, a kínai Sao Ja-csi, az egyéniben kétszeres olimpiai és kétszeres világbajnok amerikai Mariel Zagunis, valamint a görög Vasziliki Vujuka legyőzésével jutott el az elődöntőig, ahol hazai ellenféllel találkozott. A nála tíz évvel idősebb Szofija Velikaja számított az asszó esélyesének, már csak azért is, mert - túl azon, hogy ő a világranglistán jelenleg a második, míg magyar ellenfele 14. - Londonban olimpiai ezüstérmes volt, emellett egyéniben nyert már világbajnokságot, illetve háromszor Európa-bajnokságot. A mérkőzés elején Márton vívott eredményesebben, szép védés-visszavágásokkal meglepte Velikaját, aki csak 5-1 után kezdte meg a felzárkózást. Az orosz feljavulásával Márton magabiztossága megingott, s bár a szünetben még csak egy tussal, 8-7-re vezetett a hazai vívó, a második szakaszban már nagyon könnyedén adta sorozatban a tusokat, így végül 15-8-ra nyert.
"Nagyon szeretem, hogy ilyen fiatalok vagyunk, egy csomó mindent együtt tanulunk meg. Van pár évünk, hogy összeforrjunk, s szerintem ez sikerülni is fog" - mondta Márton, aki mellett a 16 éves, még kadet korú Pusztai Liza, illetve Záhonyi Petra és Katona Renáta vesz részt a kontinensviadalon. Az Eb mezőnye Márton szerint kifejezetten sűrű, s a versenyen kissé furcsa lesz számára, hogy nincs kiemelés, így neki is vívnia kell majd a csoportküzdelmekben is. A világkupák és GP-k selejtezős szakaszait ő már jó ideje kihagyja, mivel a rangsorban már hosszú ideje a legjobb 16 között van, ám amint most megjegyezte, az utóbbi napokban külön készült az öttusos asszókra is, hogy ne legyen gondja Grúziában. Az Európa-bajnokság hétfőtől szombatig tart. A női kardozók számára az egyénit hétfőn, míg a csapatversenyt szerdán tartják. (Forrás: MTI) Góóól! Ez az a felkiáltás, amire nézők tucatjai várnak. Ez az az érzés, amire játékosok ezreinek szíve dobban hevesebben. Ez az az összetartó élmény, ami a világon százmilliókat mozgat meg.