2010. június 7. Megérkezett az első cikkünk, amelyet azoknak szánom, akik az elektronikáról gyakorlatilag csak annyit tudnak, hogy van a 230 és abba kell bedugni a tv-t. Kezdhetném azzal hogy az elektromos áram valójában az elektronok áramlása, és hogy…… De minket most jobban érdekel a dolog valós látható ás érzékelhető része, hogy mi hogyan miből és mért pont az? Egy szóval most megismerkedünk az elektronikai alapfogalmakkal és egyszerű kapcsolások alap elemeivel: folytatás az egész cikkben… Áramerősség: Azt mutatja meg, hogy az elektronok mekkora mennyiségben mennek át a vezetéken Jele: I Mértékegysége: A (amper) Elenállás: Azt mutatja, hogy a villamos áram akadályozása milyen mértékű. Minél nagyobb az ellenállás értéke, annál erősebb az áram fékezése. Az ellenállás jele: R mértékegysége: Ω (ohm) Feszültség: A feszültség, áramerősség és ellenállás összefüggése (Ohm törvény): U=R*I Vagyis adott áramerősségnél az ellenállás csökkentésével csökken míg növelésével nő az áram feszültsége és ez fordítva is igaz.
A feszültség és az áramerősség egymással egyenesen arányos, tehát hányadosuk állandó. Ez az állandó a fogyasztóra jellemző adat, s a fogyasztó elektromos ellenállásának nevezzük. Jele: R, mértékegysége Georg Ohm német fizikus emlékére az ohm, amelynek jele a görög ábécé (omega) betűje. Egy fogyasztó ellenállása 1, ha 1 V feszültség hatására 1 A erősségű áram folyik keresztül rajta. Az elektromos ellenállás azt mutatja meg, hogy egy adott vezetőben mennyire könnyen folyik az elektromos áram, a szabadon mozgó töltéshordozók mennyire könnyen mozoghatnak a vezető belsejében. A feszültség és az áramerősség mérésével, meghatározható valamely áramköri elem ellenállása: Az áramkör minden elemének van elektromos ellenállása. A kísérletekben, mérésekben használt vezetékekellenállása néhány tized ohm, ami általában töredéke a fogyasztóellenállásának, tehát általában elhanyagolható.
(Ahogy a munka is előjeles skalár. ) Az elektromos potenciál A feszültség az elektromos tér AB pontpárjához tartozik. Az elektromos tér bármely A pontjának egy rögzített O hivatkozási ponthoz viszonyított feszültsége az elektromos tér A pontbeli potenciálja. U A = U AO A munkavégzés úttól való függetlensége, az elektrosztatikus mező konzervatív tulajdonsága azt is megengedi, hogy bármely pontot választhatjuk viszonyítási pontnak, azaz 0 potenciálú pontnak. Elektrosztatikai kísérletekben, feladatokban gyakran a végtelen távoli pontot vagy a föld potenciálját választjuk 0-nak. Két, tetszőleges pont közötti feszültség kifejezhető a két pont potenciáljának a különbségével: U AB = U A - U B Az elektromos áram Ahogy fentebb láttuk, az elektromos erőtér a töltésekre erőt fejt ki: F = E * Q. Ha a töltött test szabadon mozoghat, akkor ennek az erőnek a hatására a test mozgásba jön. A mozgásállapot-változás oka az, hogy a töltés tartózkodási helyén a térerősség nem nulla. Így történik ez egy fémes vezető belsejében is, ha a vezető két végére feszültséget kapcsolunk.
Az elektronikában található valamennyi alkatrész jelölését szabvány határozza meg. Az egyenfeszültségű feszültségforrás szabványos jelölése a következő ábrán látható. 1. ábra: Feszültségforrás kapcsolási rajza Ez nem szabványos jelölés!!!!!!!! Az elektromos feszültség jele az U mértékegysége a volt, rövidítve: V Példák: A háztartásban lévő feszültség: U = 230 V. A gépkocsikban használt akkumulátorok feszültsége: U = 12 V. A mindennapokban az 1 Vvolt mértékegység többszöröseit és részeit is használjuk, mint például a méter esetében a kilométer és milliméter. 1 kilovolt = 1 kV = 10 3 V = 1000 V 1 millivolt = 1 mV = 10 -3 V = 1/1000 V 1 mikrovolt = 1 µV = 10 -6 V = 1/1000000 V A feszültségmérés Egy elektromos kapcsolás azon két pontja között, ahol potenciálkülönbség van, feszültségmérővel feszültség mérhető. Feszültségmérés esetén, a mérendő feszültséggel párhuzamosan kell a mérőműszert az áramkörbe kapcsolni. 2. ábra: Feszültség mérése A feszültségmérő jele egy kör, melyben a volt rövidített jelölése "V" található.
törvény ( szocho-törvény) 7. fejezete e kifejezés helyett a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 41. § (1) bekezdése, illetve 41. §-a szerinti "járulékfizetési kötelezettségre" utal vissza. Hogy ez pontosabb megfogalmazás-e, arra a későbbiekben visszatérünk. Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy meglehetősen "sokváltozós" a számolási mód, amely alapján legalább hét csoportba sorolhatjuk az őstermelőket. 1. ) Első helyen a Tbj. szerinti sajátjogú nyugdíjasnak minősülő mezőgazdasági őstermelőket említjük meg. Nekik bevételtől és adózási módtól függetlenül, nincs e tevékenységük alapján szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségük. A szocho-törvény 5. § (1) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintettel – (jelen esetben konkrétan az őstermelésből származó összevont adóalapba tartozó jövedelme alapján) a Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő adófizetésre kötelezett személynek az szja-törvény szerinti egyéb jövedelem kivételével.
- Adószámítási adatok és kedvezmények opció "Őstermelői SZJA határ" opciót szükség esetén év elején módosítsák! Jogviszony alapadatoknál a foglalkozási viszony az előzőeknek megfelelően " Mezőgazdasági őstermelő ". Munkarendje: vállalkozói munkarend. Január hónapban, – a negyedéves elszámolást megelőzően- feltétlenül ki kell tölteni a Jövedelem juttatások pont "Őstermelő járulékalap" opciót, ahol meg kell adni a nyilatkozatban szereplő értéket. Negyedéves elszámoláskor a beírt összeg háromszorosa fog megjelenni. Adó és járulékkötelezettsége megegyezik a tevékenységet kezdő mezőgazdasági őstermelőjével, azaz 10% nyugdíjjárulék, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 4% természetbeni egészségbiztosítás járulék. A tevékenységet kezdő, és emelt járulékalapot választó mezőgazdasági őstermelő 27% -os szociális hozzájárulási adó megfizetésére is kötelezett. A "kistermelő" nem fizet 27% szociális hozzájárulási adót. Mezőgazdasági "kistermelő" - Mezőgazdasági őstermelő (előző évi bev. 20% után) A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése (1997. tv. )
Mezőgazdasági őstermelőként voltam bejelentve az elmúlt években, de súlyos, visszafordíthatatlan betegségem miatt egyre kevesebbet tudok dolgozni. Milyen rokkantsági ellátásra vagyok jogosult? Hogyan kaphatok majd nyugdíjat? A mezőgazdasági őstermelők táppénzre való jogosultsága alapvetően ugyanaz, mint az egyéb jogcímen biztosított személyeké, tehát mindenki kaphat táppénzt, aki az idő alatt válik keresőképtelenné, amíg a biztosítása fennáll és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. A mezőgazdasági őstermelő abban az esetben biztosított, ha a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Azt fontos tudni, hogy mezőgazdasági őstermelőként a járulék megfizetése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a biztosítotti jogviszonya is fennáll. Az őstermelőkre a kötelező biztosítás csak akkor terjed ki, azaz az őstermelő csak akkor minősül biztosítottnak, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig tud annyi szolgálati időt szerezni – a meglévő szolgálati ideje mellett –, hogy az a 20 évet elérje.