Gótika és reneszánsz Magyarországon a 15. században A 15. század magyarországi művészetét két uralkodó alapján szokás korszakolni. Ez a megnevezés, tehát a század első harmadát jelölő, és a 14. század végét is magába foglaló Zsigmond-kor, illetve a század második felét jelölő Mátyás-kor mutatja, hogy a művészeti jelenségek elválaszthatatlanok az uralkodói környezettől. A magyarországi művészettörténetben ez az elnevezési mód a barokk kezdetéig általános, hiszen ugyanígy beszélünk Árpád-kori és Anjou-kori művészetről is, vagy a reneszánsz esetében a Jagelló-korról. E történeti kormeghatározásnak az az előnye, hogy tisztán kronológiai jellegű, és nem hord magában stílusmegjelölést. Reneszánsz épületek magyarországon. Ez azért is fontos, mert elsősorban a század második felében jellegzetesen két stílus párhuzamos együttélését tapasztaljuk, a gótikáét és a reneszánszét. Ennek jegyében beszélünk Mátyás-kori reneszánsz művészetről, amely elsősorban az udvari környezetben, itáliai mintára létrejött reneszánsz műveket foglalja magában, de emellett, elsősorban a városok művészetére vonatkozóan inkább, későgótikát szokás mondani.
120 oldalon több, mint 200 fotó, Búzás Gergely szakszerű szövegével készült. A reneszánsz építészet megjelenése Magyarországon egyértelműen a királyi udvarhoz köthető. I. Mátyást Itáliából érkező felesége, Aragóniai Beatrix ösztönözte az építészeti reprezentáció eszközeinek alkalmazására, bár ebben szerepet játszhatott Hunyadi Mátyás nagy elődjének, Luxemburgi Zsigmondnak a példája is. Ez azonban önmagában még nem szükségszerűen eredményezte volna a reneszánsz formák megjelenését a királyi építkezéseken. Ebben – úgy tűnik – nem Beatrix közvetlen befolyását kell feltételeznünk, hiszen egyetlen adatot sem ismerünk, amely arra vallana, hogy ő maga hívott volna itáliai mestereket Magyarországra. Jelentősebb lehetett a közvetett szerepe: talán az építőmesterek között is akadtak olyanok, akik – a humanista Antonio Bonfinihez hasonlóan – az olasz királyné hírére indultak el szerencsét próbálni a magyar királyi udvarba. Magyarországi reneszánsz építészet | Bagyinszki Zoltán fotográfus. Ez azonban valószínűleg önmagában kevés lett volna az itáliai stílus magyarországi meghonosodásához.
A reneszánsz építészet iránti igény növekedésével először a királyi építkezéseken működő kőfaragók, építőmesterek megrendeléseinek a száma nőtt. Tartalom Bevezetés Mátyás király kora Visegrád és Tata Buda Beatrix királyné esztergomi építkezései Egyházi központok A Jagelló – kor A nyéki királyi villa A budai-nyéki műhely hatása A simontornyai vár A siklósi vár Esztergomi építkezések a XVI. század első negyedében A Jagelló-kor vidéki építészete A Jagelló-kor hadiépítészete Síremlékek A késő reneszánsz I. Magyarországi reneszánsz építőművészet | Bagyinszki Zoltán fotográfus. (Szapolyai) János király kora A XVI. század második fele és a XVII. század Összefoglalás Irodalom Szöveg: Búzás Gergely – magyar Fotó: Bagyinszki Zoltán Műszaki vezető: Juhász Valéria Kiadó: Tóth kiadó Debrecen-Tóth Csaba Címlap: Sárospataki vár
Zsigmond európai jelenlétével jól párhuzamba állítható a magyarországi művészet sokrétegű stílusigazodása. Az 1410-es években félkészen földbe került, úgynevezett budavári szoborlelet anyaga bécsi (Großlombingi mester) és burgundiai hatásokat, illetve műhelyek jelenlétét mutatja. A garamszentbenedeki bencés templom kiemelkedő kvalitású főoltárképe, Kolozsvári Tamás műve, elsősorban az 1400 körüli lágy stílusprágai festészetének hatását mutatja. Művészettörténet - 9. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. A siklósi Ágoston-rendi templomszentélyének nemrég restaurált, nagyszabású freskóciklusa pedig északitáliai kapcsolatokat mutat. Ide tartozik még az is, hogy a Zsigmond halála és Hunyadi Mátyás trónra lépése között eltelt húsz év sem múlt el nyomtalanul. A század legnagyobb szabású várkastélya, a Vajdahunyadvár a közép-európai későgótikus világi építészet egyik meghatározó emléke, Suki Benedek kelyhe pedig a korszak ötvösművészetének kiemelkedő alkotása. Zsigmond korában ugyanakkor az itáliai udvari kultúra hatásával is számolni lehet, és ennek oka részben az, hogy Zsigmond maga személyesen is megismerkedhetett ezekkel az udvarokkal.
Ennek a fejlôdésnek leglényegesebb mozgatója a reformáció volt. (Luther Márton, egy német szerzetes 1517-ben szögezte ki a wittenbergi vártemplom kapujára tételeit, s ezekben szembeszállt a római egyház több vallási dogmájával. Ezt a dátumot tekintik a reformáció, a hitújítás kezdetének. ) Reneszánsz és reformáció között sajátos és ellentmondásos kapcsolat létezik: mindkettô ugyanannak a nagy gazdasági és társadalmi átalakulásnak az ideológiai vetülete, csak a reformáció az északi országok gyengébben fejlett kispolgárságának vallásos köntösben jelentkezô antifeudális mozgalma. A reneszánsz az élet újfajta szemléletével az evilági élet felé fordult, a reformáció viszont megerôsítette a vallás szerepét. Mégis: a középkori katolikus világképnek a reneszánsz korában való megrendülése, valamint a humanizmus bibliakritikája nélkül a reformáció elképzelhetetlen. A reformáció nemcsak táplálkozott a humanizmus eredményeibôl, hanem a műveltség szélesebb és jórészt anyanyelvű terjesztése révén hozzá is járult a reneszánsz kultúra általánosabbá tételéhez.
A reneszánsz stílus Firenzében alakult ki 1420 körül. Itálián és Dalmácián kívül általában csak a 16. század első évtizedeitől kezdett Európában elterjedni. Magyarországon viszont már 1479 táján gyökeret vert. Rendkívül gazdag és változatos architektúrát jelent ez a középkorban. A török jelenléte ellenére jelentős számban található hazánkban reneszánsz épület, épületdísz, építészeti dombormű. Kiemelkedik: Észak Magyarország, Felvidék és Erdély területe. Bővebben lásd Búzás Gergely és Bagyinszki Zoltán 2008. évben megjelent könyvét: "Magyarországi reneszánsz építőművészet" címmel a Tóth Kiadó gondozásában. Forrás: wikipédia
A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az alábbi elérhetőségek valamelyikén keresztül: Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, Postafiók 450, H-1372 Budapest, Magyarország, honlap: A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban. 5. Hogyan kell a Condrosulf 800 mg granulátumot tárolni? A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó! Legfeljebb 25 °C-on tárolandó. A dobozon feltüntetett lejárati idő (Felhasználható/EXP) után ne szedje a Condrosulf granulátumot. A lejárati idő a megadott hónap utolsó napjára vonatkozik. Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét. 6. A csomagolás és egyéb információk Mit tartalmaz a Condrosulf 800 mg granulátum? A készítmény hatóanyaga: 800 mg vízmentes nátrium-kondroitin-szulfát tasakonként.
Analgeticumok egyidejű alkalmazása esetén azok adagolását időközönként felül kell vizsgálni, mivel a Condrosulf sok esetben lehetővé teszi a fájdalomcsillapítók adagjának csökkentését. Túladagolás Nem figyelték meg semmilyen jelét a túladagolásnak. Eltartása: szobahőmérsékleten (25 °C alatt) Megjegyzés Vényre kiadható gyógyszer (II. csoport). Csomagolás Condrosulf 400 mg 60 tasak, ill. 60 db kapszula Condrosulf 800 mg 30 tasak, ill. 30 db filmtabletta A forgalombahozatali engedély jogosultja: IBSA Pharma Kft. 1124 Budapest, Fodor u. 54/B. OGYI-T. : 4484/01 (400 mg kapszula) OGYI-T. : 4485/01 (400 mg granulátum) OGYI-T. : 6943/01 (800 mg filmtabletta) OGYI-T. : 6944/01 (800 mg granulátum) Alkalmazási előírás OGYI-eng. száma: 25. 792/41/2003 Az utolsó szövegrevízió időpontja: 2003. március 10. (15. 621/41/2002) A szöveget ellenőrizte: …......................................
A terhesség és szoptatás alatti alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre tapasztalat, és így a terhesség és szoptatás alatt alkalmazása nem ajánlott. A Condrosulf 800 mg tabletta hatása a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre Nem történtek klinikai vizsgálatok, de kicsi a valószínűsége annak, hogy a Condrosulf 800 mg tabletta hatással lenne ezen képességekre. A Condrosulf 800 mg tabletta 73 mg nátriumot tartalmaz tablettánként (nátrium az étkezési só fő összetevője), ami megfelel a nátrium ajánlott maximális bevitel 3, 65%-ának felnőtteknél. Ezt figyelembe kell venni kontrollált nátrium-diéta esetén. 3. Hogyan kell szedni a Condrosulf 800 mg tablettát? A gyógyszert mindig az orvos által elmondottaknak megfelelően szedje. Amennyiben nem biztos az adagolást illetően, kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. A készítmény ajánlott adagja felnőtteknek és 12 éven felüli serdülőknek: Naponta 1× 1 tabletta. A Condrosulf 800 mg tablettát folyamatosan ajánlott szedni.
1. Milyen típusú gyógyszer a Condrosulf 800 mg tabletta és milyen betegségek esetén alkalmazható? - A Condrosulf 800 mg tabletta az ízületek kopásos eredetű elváltozása esetén alkalmazható. Hatóanyaga a nátrium-kondroitin-szulfát, ami a porc egyik fő alkotóeleme. - Hatására csökkennek az ízületi fájdalmak és javul az ízületek mozgathatósága. A porc további kopása csökken, alkalmazása visszaadja a porc mechanikus tulajdonságait. 2. Tudnivalók a Condrosulf 800 mg tabletta szedése előtt Ne szedje a Condrosulf 800 mg tablettát - ha allergiás a kondroitin-nátrium-szulfátra, vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére. - 12 éves kor alatti gyermekeknek nem adható. Figyelmeztetések és óvintézkedések A Condrosulf 800 mg tabletta szedése előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével: - ha szívbetegségben (szívelégtelenségben) vagy vesebetegségben szenved. Szervezetében a Condrosulf 800 mg tabletta folyadékfelhalmozódást és duzzadást okozhat. - ha májbetegségben szenved.