1922-ben a Belvederében, 1923-ban a Helikonban, 1924., 1927. és 1932-ben az Ernst Múzeumban szerepeltek képei kollektív kiállításokon. Számos képe került magántulajdonba és számos képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. Művészete [ szerkesztés] Az expresszionista és konstrutivista irányzatot sajátosan ötvözte a novecento neoklasszicista irányával. Nem volt túl ismert festő, talán mert nem kapott köztéri alkotásokra megrendelést. Erőssége volt a figurális ábrázolás, összefoglaló tájképek festése, mitológiai, bibliai és szociális témák megragadása és a rézkarcolás. Rézkarcain is hasonló témákat ábrázolt, mint festményein, kiváló rajzkészsége és kompozícióteremtő képessége segítette őt a rézkarcolásban. Emlékezete [ szerkesztés] Emlékkiállítást rendeztek műveiből 1941-ben, a Nemzeti Szalonban. [4] Legutóbb 2001-ben szerepeltek képei a Magyar Nemzeti Galéria Árkádia tájain. Szőnyi István és köre 1918-1928 c. kiállításon. Szőnyi István képei mellett Patkó Károly, Aba Novák Vilmos, Korb Erzsébet művei keltettek figyelmet.
Szőnyi István Kossuth-díjas festőművész és grafikus, a XX. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, 1894. január 17-én született Újpesten. 1924-től haláláig élt és alkotott Zebegényben, itt teljesedett ki művészete. Festészetét a varázsos szépségű táj és a faluban élő emberek ihlették, a Dunakanyar tájképeivel közelebb hozta és megszerettette hazánknak e különös értékekkel bővelkedő régióját. Műveiben költészetté emelte a hétköznapokat. Egykori lakóháza és műterme 1967-től emlékmúzeum. Család Szőnyi István német származású római katolikus szülők legfiatalabb gyermekeként született. Családja 1898-ban magyarosította vezetéknevét Szőnyire. Apja vasúti tisztviselő, anyja háztartásbeli volt. Két bátyja még gyermekként meghalt, négy nővére viszont megérte a felnőttkort. A reáliskolai tanulmányok elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán tanult tovább. Első mestere Ferenczy Károly és Réti Iván voltak. Ferenczy az 1910-es évek elején több nyáron is elvitte növendékeit a Nagybányai Művésztelepre, köztük Szőnyi Istvánt is.
(R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 483–485. o. Életrajza [ halott link] az 1945–1947-es Országgyűlés almanachjában, Budapest, 1999 The Righteous Among The Nations / Szőnyi István Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában További információk [ szerkesztés] Szőnyi István a Koller Galériában a zebegényi múzeum, emlékház Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága Szőnyi István Baráti Kör Egyesület Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 8197072 OSZK: 000000018398 NEKTÁR: 78449 PIM: PIM72148 MNN: 272444 LCCN: n88656747 ISNI: 0000 0000 7859 3097 GND: 119402238 LIBRIS: 333220 BNF: cb16271458f ULAN: 500019085 RKD: 76342
Mandátuma lejárta után, 1947-ben rövid politikai karrierje be is fejeződött. Utolsó évtized Plein air szemléletű képei sorát az ötvenes években festette, a legjelentősebbek a Krumpliszedők a Malomudvar, és a Fuvaros. Ezek emellett nagyobb monumentális feladatokat is vállalt, 1952-ben készítette el a készülő földalatti vasút végállomására tervezett, a mezőgazdaság életét bemutató képét, majd a moszkvai mezőgazdasági pavilon részére 1952-54 között pannókat festett. Élete utolsó nagyszabású munkája a csepeli posta faliképe volt. Utolsó éveiben sokat betegeskedett, szinte minden idejét Zebegényben töltötte. 1958-59-ben leánya meghívására tett még egy szép utazást Olaszországba, és Itália kék ege alatt sikerült néhány képet festenie. 1960-ban egy kiállításra készült az Olaszországban festett képekből, erről írt Zsuzsa lányának utolsó levelében, de nem sokkal később, augusztus 30-án, zebegényi otthonában elhunyt. Szőnyi István Emlékmúzeum 1967-ben, a felesége halálakor az állam megvásárolta az örökösöktől a birtokot a házzal együtt, és ekkor kezdődött el a Szőnyi István Emlékmúzeum története.
Anna mésztufa-barlang - Miskolc Egyedülálló látványosságot nyújt a lillafüredi Anna mésztufa-barlang. Különlegessége nevében van, miszerint mésztufában, s nem a szokásos kemény, tengeri eredetű mészkőben keletkezett. align= left A barlang európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. A Bükki Nemzeti Park területén található barlangban különleges mésztufa-alakzatokat formált a Szinva-patak által több tízezer éve szállított mész, melynek növényekre kövült csipkéi láthatók itt. A 30 perces túra 200 méteren vezet végig. Anna mésztufa barlang lillafüred palotaszálló. Az Anna-barlang, minthogy fiatal édesvízi mészkőben alakult ki, lényegesen különbözik az idősebb tengeri mészkőben képződött cseppkőbarlangoktól. Nagy termek, hatalmas cseppkőoszlopok helyett itt a hévizes barlangok könnyed és aprólékos díszítettségét idéző forrásmészkő-képződményekben gyönyörködhet a látogató. A barlang üregeit nem utólag oldotta, vájta a víz a befoglaló kőzetbe, hanem azzal egy időben keletkezett. A zegzugos termek mennyezetéről mészbevonatú moszat- és mohafonalak finom rojtozatú, megkövesedett függönye csüng alá.
Miskolc Pass turisztikai kártya használóknak Anna-barlang vagy Szent István barlang megtekintése ingyenes egy alkalommal! Miskolc Pass Classic kártyával: 10% kedvezmény a teljesárú belépőjegy árából. Szent István barlang vagy az Anna-barlang megtekintése ingyenes egy alkalommal. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó, európai viszonylatban is jelentős és egyedülálló látványosság a lillafüredi Anna mésztufa-barlang. Hozzá hasonló csak hat létezik a egész világon. Anna mésztufa barlang lillafüred libegő. Ennek az az oka, hogy a mésztufa barlangok általában nem látogathatók, külön engedély kell a belépéshez. Az Anna-barlang kivételt képez, ezért hazánk egyedi természeti értéke. A barlang különlegessége, hogy nem a megszokott kemény, tengeri eredetű mészkőben jött létre, hanem mésztufában. A Szinva-patak által több ezer éve szállított mész különleges mésztufa-alakzatokat formált, többek között növényekre kövült csipkéket is. A barlang üregeit nem utólag oldotta, vájta a víz a befoglaló kőzetbe, hanem azzal egy időben keletkezett. A zegzugos termek mennyezetéről mészbevonatú moszat- és mohafonalak finom rojtozatú, megkövesedett függönye csüng alá.
További képek Forrás: A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó, európai viszonylatban is jelentős és egyedülálló látványosság a lillafüredi Anna mésztufa-barlang. A barlang különlegessége, hogy nem a megszokott kemény, tengeri eredetű mészkőben jött létre, hanem mésztufában. A legkülönlegesebb barlang Lillafüreden – Anna-barlang | Kiránduló. A Szinva-patak által több ezer éve szállított mész különleges mésztufa-alakzatokat formált, többek között növényekre kövült csipkéket is. Az Anna-barlang fiatal édesvízi mészkőben alakult ki, ezért itt a hévizes barlangok könnyed és aprólékos díszítettségét idéző forrásmészkő-képződményekben gyönyörködhet a látogató. A barlang üregeit nem utólag oldotta, vájta a víz a befoglaló kőzetbe, hanem azzal egy időben keletkezett. A zegzugos termek mennyezetéről mészbevonatú moszat- és mohafonalak finom rojtozatú, megkövesedett függönye csüng alá. Helyenként apró forrásmészgöböcskék százezrei sorakoznak egymás mellé, másutt megkövesedett falevelek, fűszálak, faágak vagy ezek lenyomatai őrzik a közelmúlt évezredei növényvilágának emlékét.