Reigl Judit (Némedy Judit) festőművész 1923. május 1-jén született Kapuváron. 1941 és 1945 között a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. A főiskolán életre szóló barátságot kötött Országh Lilivel, Fiedler Ferenccel és Hantai Simonnal. Klasszikus festészeti műfajokat példázó korai műveit erőteljes, tónusos festésmód jellemezte. 1946-1948-ban a római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként képezhette magát – kiegészítve mondja el, hogy amikor az ország bizonytalan politikai helyzete miatt megszüntették az ösztöndíj folyósítását, egy ideig portrérajzolásból próbált megélni. Majd haza jött, mert "építeni akartam a szocializmust". Börtön, karantén, újabb szökés "Először hittem az eszmében, de itthon hazugságokkal, diktatúrával találkoztam – emlékezett vissza egy 2005-ös interjúban. – Rákosit és Gerőt kellett volna lefesteni. Egy megoldás maradt, elhagyni Magyarországot. Kilencedik alkalommal sikerült a szögesdrót kerítésen átjutnom Ausztriába. Szabad akartam lenni, s valóban az lettem, nem volt se útlevelem, se személyi igazolványom, se egy fillérem, és nem tartoztam egyetlen országhoz sem. "
Űr és extázis / Emptiness and ecstasy; szerk. Kopeczky Róna, Kürti Emese, Makláry Kálmán; Ludwig Múzeum, Bp., 2014 Drape, decoding / Drap, décodage / Lepel, kódfejtés; szöveg Gát Janos, Reigl Judit, Herman Turndorf; Kepes Intéze–AKK Foundation, Eger, 2015 Judit Reigl. Palimpszeszt. Válogatás a Makláry-gyűjteményből az Ybl Budai Kreatív Házban / Palimpsest. Selection from the Makláry collection at the Ybl Creative House Buda / Chong xie ben. Makláry zuopin ji jing xuan zai yi bai er Buda Chuangyi zhi jia lianhe juban. 2019. március 29 - május 5. ; Ybl Budai Kreatív Ház, Bp., 2019 Gát János: Csillapíthatatlanul szomjazzák a végtelent. Beszélgetések Reigl Judittal. Egy festő (ön)életrajza; Corvina, Bp., 2020 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 95696591 OSZK: 000000018249 NEKTÁR: 596153 PIM: PIM34869 LCCN: n2002019081 ISNI: 0000 0000 8402 451X GND: 122331443 SUDOC: 061424161 BNF: cb11959798j ULAN: 500002616 RKD: 204661
Reigl Judit 1950-ben kalandos úton jutott ki a francia fővárosba. 1947-ben kétéves római ösztöndíjat kapott, de még elutazása előtt kért és kapott francia vízumot is. Mikor azonban az 1948-as politikai változások miatt korábban haza kellett térnie Rómából, a határon elvették az útlevelét a magyar hatóságok. Hároméves moszkvai ösztöndíjat ajánlottak neki, de ő mindenképpen Franciaországba akart eljutni és a kilencedik kísérletre, 1950-ben sikerült is kiszöknie az országból. Egy ismerős határőr bátyja és egy osztrák paraszt segített neki átjutni Ausztriába, ahol sikerült eljutnia az angol zónába, de ott elfogták, táborba került. Később azonban továbbengedték Svájcba, ahol megint tábor következett, de a szülők utána küldték a francia vízumot, így végre elérkezett álmai városába, Párizsba – emlékezett vissza Reigl Judit, akit régi festő barátja, a pozsonyi születésű Bíró Antal fogadott be. Festett, mindig szabadon, a maga elképzelése és akarata szerint. Nem befolyásolták divatok és divatos mesterek.
És ugyan Reiglnek több kiállítása is volt hazánkban, miután 2005-ben a Műcsarnokban életmű-kiállításon ismerkedhetett meg a művészetével a közönség, az élete nagy részében Franciaországban élő művész neve jóval kevésbé került be a köztudatba Magyarországon, mint az itthon élő kortárs festők, Nádler Istvántól kezdve Maurer Dórán és Keserű Ilonán át Bukta Imréig. Reigl Judit ugyan 1950 óta Franciaországban él, a magyar állampolgárságát megtartotta, Kossuth-díjat is kapott, és magyar képzőművészként hivatkoztak rá, de mégis csak évtizedekre kiesett a hazai vérkeringésből. Az is egyértelmű azonban, hogy a pályáján a legnagyobb impulzusok külföldön érték: először még egy olaszországi ösztöndíj alatt, majd később Párizsban, ahol olyan legendás művész vette pártfogásába, mint a szürrealizmus pápája, André Breton. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy idehaza olyan neves festő tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán, mint Szőnyi István, aki később abban is segített, hogy 1946-ban olaszországi ösztöndíjat kapjon.
Képei belső indíttatásból születtek, s azzal sem törődött soha, hogy amit alkotott, eladható-e. Párizsi letelepedését követően fantasztikus lényekkel teli, szürreális, figuratív kompozíciókon dolgozott. 1951 és 1954 között készült nagyméretű művei a szürrealista "automatikus írás" módszerét használták. Híres lett az eksztatikus állapotban készült műveiről. A művésznő egész életét a festészetnek szentelte, soha nem is ment férjhez, hiszen a festészet lett az ő örök szerelme. 1945-ben látta az Európai Iskola kiállítását, megtetszett neki és utána 15 évig absztrakt képeket festett. Párizsban 1954-ben ismerkedett meg André Breton francia íróval, költővel, a szürrealista művészeti irányzat megalapítójával – a német-magyar származású francia festő, Hantai Simon mutatta be őket egymásnak -, akit lenyűgöztek a magyar festőnő alkotásai, a Hasonlíthatatlan gyönyör (Páratlan öröm) című képe váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Hatása akkora volt André Bretonra, a "szürrealizmus pápájára", hogy mindjárt kiállítást rendezett neki galériájában.
Botoljunk meg egy kicsit, és szeressük a Blahalouisianát. Még pörög a buli a YouTube-on, de hamarosan kigyulladnak a Last Christmas gyertyái, és mindent felégetnek maguk körül.
Desh kukásnak áll. Micsoda bulvárcím lenne, kérem szépen. Csak az a baj, hogy ez igaz. Gyerek legyen a talpán, aki ezután inkább tűzoltó, katona, vagy vadakat terelő juhász akar lenni. Hiroba karácsony előtt beleszállt Kozsó szelleme, és imádkozásra kényszeríti a hőst. Ugyanitt platinaszőke női Krisztust villantanak. Lóci hülyetáncot ad elő zombi módra, vagy inkább zombitáncot ad elő hülyén a hét legnagyobb slágerében. Tiltott szerelem zene youtube. A legizgalmasabb szám megint a Dalfutár laboratóriumában készült, Szűcs Krisztián, Beton. Hofi, Opitz Barbi és a komplett Middlemist Red alakítanak sokfejű popup zenekart. A Blahalouisiana pedig begyújtott a lélek kemencéjébe és egy gyönyörű balladát sütöttek benne karácsonyra. Ez folyik a héten a YouTube-on. DESH - KUKÁSAUTÓ Egy okot mondjon bárki, hogy miért ne akarna kukás lenni. Ugyanis, aki kukás, az ráléphet a tabu tiltott mezejére, hiába van kiírva, hogy fűre lépni tilos. Aki kukás, az hozzányúlhat a szeméthez, hiába tiltott mindenki másnak. Aki kukás, simán utazhat a kocsija hátulján állva, mégsem bünteti meg a rendőr.
Ehhez képest a Városliget Zrt. az 1, 33 milliós árat most a magas minőség mellett mégis azzal magyarázza, hogy a székek "hosszas tervezést követően egyedileg kerülnek legyártásra". A székekbe "különböző médiatartalmak lejátszását is lehetővé tevő kijelzőket" is beépítenek. Kult: Szerelemvonattól az Iskolatáskáig – 75 éves Demjén Ferenc | hvg.hu. A "XXI. századi technológiának" titulált kijelző mibenlétét nem pontosították, de feltehetőleg az előadás szövegét és fordításait tudja majd megjeleníteni. A pontos szám megjelölése nélkül megemlítették, hogy az összegben a pótszékek is vannak, amiket azért rendeltek, hogy a javítások idején ne legyen foghíjas a nézőtér. (Ha húsz pluszszéket rendeltek, az egységár 1, 3, ha 50-et, 1, 26 millióra csökken. ) Zoboki Gábor egy éve azt is elmondta, hogy az új székeken kevesebb lesz a kárpit, mint az utóbbi évtizedekben volt, ami segíti majd az akusztikát, a szövet ugyanis elnyeli a hangot. Minden széknek saját karfája lesz, ha nem is faragott oroszlános, de az íveket, számlapokat, szegecselést visszakapják, és ugyanazt a hullámzás lesz látható, mint egykor.
Az Operaház nézőterén eredetileg is csak 900 szék volt a nézőtéren, a férőhelyek számát 1912-ben növelték meg. Emiatt akkor beljebb tolták a zenekari árkot, és levágták az előszínpadot, így a művész alig tudott kilépni a függöny elé. Zoboki ezt akusztikai gyilkosságnak tartja: ezért állították vissza az eredeti állapotot. A 2, 7 milliárdos eszközbeszerzési keretből "színpadi hatásvilágítási, hangtechnikai eszközparkot, bútorokat, irodabútorokat, berendezési tárgyakat, zongorákat, egyéb hangszereket és a büfék üzemeltetéséhez szükséges konyhatechnológiát" vásároltak. Ebből a keretből építették ki az ügyelői hívó-, a közönségtájékoztató, informatikai, beléptető és biztonságtechnikai rendszereket, továbbá "nagy értékű műemlék bútorokat és műtárgyakat" restauráltattak. 4 év csúszás A Magyar Közlönyben az újranyitás eredeti határidejeként 2018. május 24. szerepelt. ORIGO CÍMKÉK - érzelem. Az Opera tájékoztatása szerint ők csak részleges felújítást terveztek. A szintén felújításra váró tetőt, a pincét és még számos épületrészt csak évekkel később újították volna fel.