A magyarság határokon átívelő, nemzeti lovasünnepe június 19-én az elővágtákkal indul. A program versenyigazgatója, Szotyori Nagy Kristóf az M1 aktuális csatorna Ma Reggel című műsorában ismertette az idei menetrendet a közmédia nézőivel. "A Nemzeti Vágta semmihez nem hasonlítható sport- és kulturális esemény, ami összefogja a magyarságot határainkon innen és túl. A helyszín ezúttal is Budapest impozáns helyszíne, a Hősök tere lesz, ahol a különböző települések lovasai versenybe szállnak majd és éltetik, ünneplik a hagyományt" – hangsúlyozta a Magyar Vágta programsorozat célját Szotyori Nagy Kristóf az M1 aktuális csatorna Ma Reggel című műsorában. A nagy érdeklődésre számot tartó verseny az elővágtákkal kezdődik, ezeken dől el, hogy kik azok a szerencsések, akik a főhelyszínen mérhetik össze tudásukat a többi lovassal. "Terveink szerint 15 elővágtát rendezünk, amelyek közül négyet határon túli helyszínen valósítunk meg. A kvalifikciók után a legrátermettebb lovasok versenyezhetnek majd az október 2-3. között megrendezendő Vágtán.
Szotyori Nagy Kristóf az idei Vágtáról Interjú a Nemzeti Vágta versenyigazgatójával │ Nemzeti Vágta │ Előfutamok │ Sztárfutam │ Versenykiírás │ Vágta hírek │ Öt teljes napra a lovaké Budapest, szerda óta versenypályák homokja fedi a főváros egy részét, megkezdődött a Nemzeti Vágta programsorozata. A nemzeti lovas hagyományt felelevenítő rendezvényt Szotyori Nagy Kristóf, a Nemzeti Vágta versenyigazgatója mutatja be. Díjugrató versenyekkel kezdődött az idei Nemzeti Vágta programsorozata... Szotyori Nagy Kristóf: A 2011-es Nemzeti Vágta öt napig tart, aminek az első három napján az '56-osok terén felállított 30x70-es versenypályán sportversenyeket lehet látni, vagyis a Magyar Lovas Szövetség hivatalosan elfogadott szakágainak versenyei zajlanak. A díjugratás népszerű versenyszám, így az első nap gerincét ezek a versenyek jelentik különböző kategóriákban: tíz éves kortól az ország legjobb lovasaiig ülnek nyeregben. A díjugratók mellett díjlovasok, fogathajtók is lesznek és Lázár Zoltán is megmutatkozik.
Ez a sok tényező így együtt képes a Derby idején sok tízezer ember figyelmét felkelteni és fenntartani. A Kincsem Park nagyszerű területen van, olyan infrastruktúrával, ahova valóban érdemes kimenni és kellemesen szórakozhat az egész család vagy baráti kör. Én magam is ellátogatok a Derbyre minden évben, sőt, megpróbáljuk a lovassport szakágak rendezvényeit is úgy alakítani, hogy minél kevesebb verseny essen erre a hétvégére, hogy minél több lovassportban aktív lovas ott lehessen a Kincsem Parkban. Általában van kedvencem, van ló, akinek drukkolhatok az adott mezőnyben – általában a lovas baráti körből. És bár nem vagyok nagy szerencsejátékos, úgy gondolom, hogy a fogadás is hozzá tartozik a lósporthoz és a Derby naphoz, így ilyenkor fogadni is szoktam. Nem a nyeremény miatt, hanem az izgalom és az élvezet kedvéért, hogy még izgalmasabb legyen a szurkolás. Szotyori Nagy Kristóf és felesége, Borsó Ágnes fiaiknak, Márknak és Zalánnak is átadják a lovak és a lóverseny szeretetét Talán kevesen tudják rólam, hogy a gyerekkoromat a galoppon töltöttem, hiszen nagybátyám és édesapám is telivértenyésztéssel és -futtatással foglalkozott.
Szotyori Nagy Kristófot, a lovassport díjugrató szakágának elnökét nevezték ki versenyigazgatónak a szeptember elején megrendezésre kerülő négyesfogathajtó Európa-bajnokságra. A hírt Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke az M4 Sport Sporthíradójában jelentette be. A posztra amiatt kellett új megbízottat kinevezni, hogy december 31-én elhunyt Mondok József, akinek másik fontos pozícióját, a fogathajtó szakbizottság vezető tisztségét januárban Lázár Vilmos vette át ideiglenesen. A Magyar Lovassport Szövetség elnöke arról is beszélt, hogy a sikeres felkészülés érdekében idén valószínűleg több versenyt rendeznek Magyarországon, de az enyhe télnek köszönhetően a munkát nem a nulláról kezdik meg a versenyzők. Az augusztus végén esedékes lovastorna-világbajnokságot és a négyesfogathajtó Eb-t idén ugyanúgy vadászati kiállítással egybekötve rendezik meg, mint ötven évvel ezelőtt. Forrás: MTI
Felnőtt eredmény Fotó: Hajdu Krisztina
A kisrégió jelentős részét a néprajzi tájként ismert Őrség teszi ki, de ide tartoznak a hetési települések is. Az államalapítás idején a nyugati határ őrzésével megbízott népcsoportokat telepítettek ide, akik szolgálatukért különféle kiváltságokat kaptak. Az őrségi falvak jellegzetessége az úgynevezett szeres településszerkezet. A porták nem utcát alkotnak, hanem egy-egy dombhátat "ülnek meg". A szer eredetileg egy-egy nagycsalád, nemzetség lakóhelye volt. Hetés népi építészete a göcsejihez hasonlít, de annál egyszerűbb. A népművészetben a hímzés és a szövés volt a legjelentősebb. Őrségi nemzeti park térkép 2. A kisrégió területén jött létre az Őrségi Nemzeti Park. Útikönyvben: Az Őrségtől Göcsejig Az Őrségtől Göcsejig című Vendégváró útikönyv több mint 200 oldalon, közel 300 színes fotó és 10 térkép segítségével mutatja be a címben jelzett országrészt, és elkalauzol az osztrák valamint a szlovén határ mentén lévő magyar vonatkozású emlékekhez is. Az Őrségtől Göcsejig című útikönyvet megrendelheti webáruházunkban!
Szomoróczi tanösvény Kercaszomor szomoróci településrészének építészeti sajátosságait ismerteti. Tőzegmohás láprét tanösvény A szőcei tőzegmohás láprét páratlan élővilágával és az őrségi rétek kezelésével ismerteti meg a látogatót.
A Rába és a Pinka árterének élővilágát bemutató tanösvény. Különösen kora tavasszal, a tőzike virágzásának idején gyönyörű. Kiinduló- és végpont: Körmend-Horvátnádalja, a Malom utcában lévő malomnál induló földes úton közelíthető meg. (GPS: 46. 998689, 16. 565734) Parkolási lehetőség: Malom utcában Útvonal jellege: Erdőben halad, zárt lábbeli szükséges. Babakocsival nem ajánlott. A tanösvény 40 perc alatt gyalog kényelmesen bejárható. Őrségi nemzeti park térkép en. A tanösvény hossza: 2 km Tanösvény állomásai: 1. Köszöntő tábla 2. Pinka és halfaunája 3. Puha- és keményfás ligeterdőkről 4. A geofiton növények 5. A tavaszi tőzike 6. Rába-holtág madarai 7. A Dobogó-erdő rovarvilága 8. A Rába 9. A Dobogó-erdő odúlakó madarai, a harkályfélék 10. A Dobogó-erdő özönnövényei
Mindehhez igen bőséges csapadék társul, ami együttesen megteremti a lehetőségét a gazdag és dús vegetáció kialakulásának: a terület mintegy kétharmadát fedi erdő. A kavicsos alapkőzeten képződött agyagos, barna erdőtalaj a nagy esőzések miatt igen gyakran erodált, felső termőrétegétől megfosztott, kis teljesítményű, ezért egyébként sem alkalmas komoly mezőgazdasági művelésre.
Vásároljon közvetlenül az Árukereső oldalán problémamentesen! A Vásárlási garancia szolgáltatásunk minden olyan megrendelésre vonatkozik, amelyet közvetlenül az Árukereső oldalán keresztül ad le a " Megvásárolom " gomb megnyomásával. Hisszük, hogy nálunk problémamentes a vásárlás, így nem félünk azt garantálni. 90 napos termék visszaküldés A sértetlen és bontatlan gyártói csomagolású terméket 90 napon belül visszaküldheti, és a kereskedő megtéríti a termék árát. Árgarancia Garantáljuk, hogy nincsenek rejtett költségek. A terméket azon az áron kapja meg, amelyen mi visszaigazoltuk Önnek. A pénze biztonságban van Ha az Árukeresőn keresztül vásárol, nem veszíti el a pénzét. Ha a megrendelt termék nem érkezik meg, visszatérítjük pénzét, és átvállaljuk a további ügyintézést a kereskedővel. Nincs több probléma a megrendelt termékkel Amennyiben sérült vagy más terméket kapott, mint amit rendelt, segítünk a kereskedővel való ügy lebonyolításában, és megtérítjük az okozott kárt. Őrségi Nemzeti Park, Őriszentpéter. Nincsenek megválaszolatlan kérdések Segítünk Önnek a kereskedővel való kommunikációban.
Bár a tájegység széles körben Őrségként ismert – a nemzeti park is ezt a nevet kapta –, a területet földrajzilag három, egymáshoz nagymértékben hasonló, de mégsem egyforma táj alkotja: az Őrség keleti határa Zalalövőnél húzható meg, míg nyugat felé nagyjából Orfaluig, Apátistvánfalváig nyúlik. Ezen túl már a Vendvidék kezdődik. A terület déli része, a Kerka-folyótól délre elterülő Hetés. (Őrség alatt mindhárom tájegységet értjük ebben az ismertetésben is). Őrségi Nemzeti Park térkép. Az Őrség, Vendvidék és Hetés területét a több millió év óta keletre tartó folyók alakítják. A terület kavicsos–agyagos alapkőzetét is az Ős-Rába és az Ős-Dráva hozta létre, amit az Alpok felől érkező folyók – az Ikva, a Pinka stb. –, és a jelenleg is errefelé lefutó Kerka, Rába, Szala (Zala) formál. A szétterített hordalék és a hordalékkúpok alakították ki azt az alapformát, amelyen a későbbi eróziós folyamatok eredményeképp kialakult az Őrség jellegzetes dimbes-dombos, patakvölgyek által szabdalt, szelíd tája. A terület éghajlata kiegyensúlyozott, szubalpin jellegű – meleg, de nem forró nyár, és csapadékos, de nem hideg tél.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlapon a felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk. Elfogadom Adatvédelmi irányelvek