A gyermek mosolygott és csókokat dobált, a szülők boldogok voltak, az ucca ujongott s mire leszállt az est, a gyerek haldoklott a természet ellenére rátapasztott aranybőrben, amely pórusait elzárta a levegőtől. Ezt a történetet ajánlanám én figyelmébe mindenkinek, akinek kedvére vannak a gyerekek a nyilvános szereplés aranypólyáiban. Különben tudok én ennél hitelesebb történetet is, innen hazulról valót. Az én kislányomnak az a fátum jutott, hogy már a bölcsőjében téma-gyerek legyen. Az életének ezen a korszakán minden baj nélkül átesett, hiszen még olvasni meg nem tanult, nem tudott róla, hogy ő az apja írásainak a szenvedő alanya versben és prózában. Mindig nagyon csacsija családfő voltam és minden családi titkunkat kifecsegtem az újságban, de az mind nem dúlta fői annyira a családi tűzhelyet, mint a Panka első fehérruhás kislánysága. Pedig az nem is jubileum volt, csak iskolai ünnep. De borzasztó nagy iskolai ünnep, mert még a II. B-ből is ott volt rajta a néni. A beszélő tokaszalonna tegnap még nyugati agyszüleményekről beszélt az M1-en : hungary. Nyolcsoros verset két hétig tanultunk.
És Lujza, a szelíd, a nagyon jó asszony, remegve nézett a fiára, a megelevenedett első urára s remegve, de hivatása és Tibor akarata szerint férjhez ment harmadszor is.
Megjelent a Nádihegedű című kötetben. A mű őrzi az eredeti írásmódot, csupán az értelemzavaró nyomdai hibák kerültek kijavításra. Igazság szerint a dalt nem a fehérruhás kislányról kellene írnom, se nem hozzá, hanem neki. (Mutassuk meg, hogy értünk a szabatossághoz is; az ember sohse tudhassa, mivel szerez érdemet az akadémikusságra. ) Talán legjobb lesz, ha röviden előre bocsátom a tényállást. Lujza, a jó feleség – Wikiforrás. Világos, hogy ha ilyen szép tekintélyes szót használok, arra nekem okom van. Az ok pedig az, hogy az is tekintély, aki itt szőnyegen forog, már amennyiben forog az ember, mikor jubileumot ül. Harminc, negyven, ötvenéves jubileumot, az egészen mindegy, mert az mind egyformán nagyon szép. Különösen az ilyen világban, mikor már egyéves jubileumot is láttunk. Igaz, hogy aki azt ülte, az miniszter volt s ezen a pályán sokkal indokoltabb a sietség, mint például a toronyőri állásban. Az is mindegy, hogy ki a jubiláns. Akárki, akármi, egészen bizonyos, hogy derék ember, kiváló ember, nagy ember, máskép nem jubilálnák meg.
Bömbölt egy kicsit, szaladt haza s mire hazatért, már győzedelmeskedett rajta a rosszul nevelt, nem normális, kis emberi lényecskék állati egoizmusa. Úgy érezte Tibor, hogy most az egész város őt és az édesanyját figyeli, tehát méltóságos, fontos magatartással kell elragadni az embereket. "A papa - gondolta el Tibor - nagy ember volt, gazdag ember, népszerű, szép ember, fiatal. Az en anyukám . " "Öt héttel ezelőtt idegeskedett, nyugtalankodott, sokat kiabált, goromba volt, végre is elutazott, hogy meggyógyuljon. " Itt megállott Tibor okossága, de azután ismét megindult, működött, mert Tibor alapjában öregebb és okosabb volt sok húszéves ifjúnál. "A papa valami bolondság, valami kicsiség, talán valami szerelem miatt zavarodott meg s pusztította el magát. " "Ilyenkor pláne kötelességünk, hogy erősek legyünk s vigasztaljuk szegény anyukát, aki gyönge teremtés. " Így gondolkozott Tibor s mikor a doktorok ágyba fektették újra és újra elaléló édesanyját, ő ült s várt egy egész kis testét elnyelő fotelben. S mikor estefelé azt hitte, hogy most már lehet beszélni, komoly, bölcs hangon szólt az anyjához: - Tudod, anyuka, hogy erőseknek kell lennünk ilyenkor, már csak a világért is, tudod.
Nagy Illést papának szólította, az iskolában nem volt kevésbé gyermek, mint évszámaihoz illett volna. De Tibor határozottan, tudatosan, matematikával számította ki a bosszú idejét és Tibor várt. Ez a Nagy Illés nyavalyás valaki volt s hat-hét év múlva a doktorok nagyon sűrűn jártak hozzá. S a vége az lett, hogy Nagy Illés nem olyan bátor halállal, mint Krammer, de meghalt. Lujza, a szelíd, nagyon jó feleség, majdnem megtébolyodott a fájdalomtól. Meg akart halni, legalább így hitte, de azt mindenesetre elhatározta, hogy bármennyire is feleség-sorsra hivatott is, most már eltemeti ezt a hivatását is. Pedig nem ment könnyen, gazdag volt, elég fiatal, félelmesen, de joggal jóhírű, tehát a megközelítések minden veszedelme környékezte. Lujza a szelíd, jó asszony, a jó feleségek példaképe, az örök feleség, védekezett. Ő nem akar még egyszer az élettel párbajozni, ő nem akar még egyszer boldog lenni csak azért, hogy új boldogtalanságot szerezzen. Az én anyukám a legjobb a világon. És ekkor jött ismét Tibor, aki most már egészen, szinte kibontakozott férfiassággal, Krammer volt: - Anyuka, te férjet fogsz választani magadnak, mert az sértés volna, hogy te egy Krammer után férjhez mégy, de egy Nagy Illést halálig gyászolsz.
Ami ugyan nem nagy kunszt, mert az ilyen érdemek mindig ércnél maradandóbbak, már pedig az érc nem szokott elhervadni. Hát hiszen, ami az ihletet illeti, azon nem is múlna a dolog. Emlékszem egy-két mesterfogásra még prológvarga koromból s az se lenne olyan nagy baj, ha már kitanultam volna ebből a csiriz-szagú művészetből. Az én anyukám a legszebb a világon. Hogy a királyok ellen elkövetett bűneimet jóvátegyem, nagyobb tanulmányt készülök írni őfelségéről, ötödik Ferdinándról, az anyagot már összegyűjtöttem hozzá, van benne egy nyaláb óda, amelyet régi derék piaristák és postamesterek költöttek erről a nagy királyunkról, nevezvén őt egy szusszal honnunk hajnalcsillagá-nak és fenkölt oroszlány-nak. Azt hiszem, senki se vádolna plágiummal, ha én ezeket a szűzengzeteket és kebelhangzatokat megtalpalnám és nincs az a jubiláns, aki megharagudna érte, ha egy fehérruhás kislány hajnalcsillagnak és fenkölt oroszlánnak nevezné. Írnám is én azóta a prológust régen, csak ne ijesztettek volna rám azzal a hétesztendős kis Jászai Marival.
Keszthely, mezőgazdasági főiskola. Agricultural College of Keszthely, in 1958.
Mezőgazdasági Főiskola - Keszthely - 1945 Igazolvány Jelenlegi ára: 500 Ft Az aukció vége: 2012-03-03 15:44. Mezőgazdasági Főiskola - Keszthely - igazolvány - Jelenlegi ára: 500 Ft
A soha nem látott fejlődés következtében adták át 1912-ben az akadémia új, valamint a következő évben az Országos Növénynemesítő Intézet épületét is, amelyet még Cserháti Sándor alapított 1909-ben, illetve a szintén kiváló tudós, Grabner Emil vezetett hosszú időn át (A mai "B" és "C" épületek). Magyaróvár tudományos téren betöltött vezető szerepét illusztrálja a századfordulón megrendezett párizsi világkiállítás is, ahonnét az ún. "Óvári Nagy Tanári Kar" tagjai – Cserháti, Kosutány, Linhart és Thallmayer – hét aranyéremmel tértek haza, nem beszélve a további elismerésekről. A trianoni békediktátum, illetve az I. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Keszthely, mezőgazdasági főiskola. világháborút követő vészterhes időszak alatt az intézménynek lehetőségeihez mérten sikerült megőrizni vezető pozícióját és presztízsét. 1919-ben, ugyan csak átmeneti jelleggel, még Főiskola elnevezést is kapott az amúgy is felsőfokú szakképesítést adó Gazdasági Akadémia. A kisváros életében érdekes színfoltként tűntek fel az 1920-as években a török nemzetiségű hallgatók, mivel Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja, a török agrárium korszerűsítéséhez itt képeztetett szakembereket országa mezőgazdaságának vezetésére.
A II. világháborút követő központosításnak köszönhetően a frissen létrehozott Magyar Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Osztálya (1945-1949) néven egyetemi képzést nyújtott az Alma Mater. A kommunista hatalomátvétel után működését ideiglenes felfüggesztették, az épületeiben felsőfokú mezőgazdasági technikum üzemelt. Mezőgazdasági Főiskola - Keszthely - igazolvány - Jelenlegi ára: 500 Ft. 1954-ben az újjászervezett egyetemi jellegű intézmény Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia (1954-1962) néven kezdte meg tevékenységét a magyaróvári tradícióknak megfelelően. E korszakban következett be a tanintézet történelmének legszomorúbb és leggyászosabb napja: 1956. október 26. A helyi ellenállás élére állva, az akadémia hallgatói kulcsfontosságú szerepet játszottak a forradalmi eseményekben, amelyek aztán a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűzbe torkolltak, rengeteg vértanút és sérültet áldozva a szabadságharc oltárán az egyetemisták és a városlakók soraiból egyaránt. 1962-ben az egyetemi jellegű Mezőgazdasági Akadémia nevét Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolára (1962-1970), majd Agrártudományi Egyetem Mosonma gyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karára (1970-1989) változtatták.