Március 15-én délután elhunyt Dinnyés József zeneszerző, előadóművész, énekes, gitáros – közölte testvére, Dinnyés Ágnes Facebook-oldalán. Dinnyés József 72 éves volt. Az énekes-dalszerző Wikipédia-oldala szerint 1963-ban kezdett énekelni. 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben Karrier című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. Elhunyt Dinnyés József zeneszerző : hirok. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyar Bob Dylanként, "Bob Dinnyésként" emlegették. 1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc – és egy Morgenstern -vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberek szerepelt. Az 1970-es években egyrészt a versmegzenésítések és a saját dalok kettőssége jellemezte műsorait, másrészt az a furcsa helyzet, hogy miközben számtalan koncertet adott országszerte, sőt hivatalos ünnepségek, KISZ-táborok állandó fellépője volt, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat egészen 1985-ig nem volt hajlandó nagylemezt készíteni vele, akkor is kicenzúrázták a címadó Határtalanul című dalát.
A lemez megjelenése után öt évvel megjelent a Kín és dac című, 35 dalos albuma költők verseire. – írja a wikipédia. Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit. Dinnyés József: Dalaim könyve (Eötvös Kiadó, 1989) - antikvarium.hu. Öt évszázad magyar nyelvű költészet verseiből előadássorozatot szerkesztett. Szabadiskolát alapított, melynek keretein belül a történelem, irodalom és a zene hármasságát mutatja be az érdeklődő kisközösségeknek. 2015 júniusában készítettünk interjút vele: "Majdnem 20 évet vártam arra a lemezre, mert már 1967-ben ígérték a nagylemezt, csak akkor behívtak katonának. A katonaság 2 éve alatt viszont nagyon sokat fejlődtem a hitemben, valamint tárgyismeretben is, rengeteget olvastam, le is hagytam magamat agyilag, kinn ez talán nem sikerült volna. " Dinnyés József: Tele van halottakkal a polcom
Dinnyés József (Szeged, 1948. augusztus 4. –) magyar zeneszerző, előadóművész, "daltulajdonos", énekes, gitáros. " Költők között zenész, zenészek között költő vagyok. " Népem egyharmada szülőföldjétől megfosztottan, más népek fennhatósága alatt él. Önmagam veszteném el, ha a világízlést képviselném és elfutnék nemzeti hagyományaim elől – mondta az előadóművész. Fölkentje halálnak és szerelemnek | Országút. " 1963-ban kezdett énekelni. 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben "Karrier" című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat megéneklő dalai miatt egy ideig magyarBob Dylanként, "Bob Dinnyésként" emlegették, annak dacára, hogy Bob Dylan ekkor már egészen más utakon járt, és Dinnyést is egyre jobban foglalkoztatta a magyar költészet. 1973-as, első kislemezén két Buda Ferenc- és egy Morgenstern-vers mellett egyetlen saját szerzeménye, az Aranyos emberekszerepelt.
Nem tolakszik költője elébe, nem "tudóskodik", hanem kommentál és közvetít, állandóan a lényegre figyel. Pontosan tárja föl a nagy küzdelmet, amely végigkísérte Utassy pályáját. A pályaív hű rajzát tárja elénk. Azét a költőét, aki számára a szülőföld "meleg fészek" volt, s aki a legjobb értelemben vallott hazafiságról, nemzetről. S mindezt különböző műformákban: dalokban, de ha úgy adódott, haikukban és tankákban is. Visszatérő témái: halál, fájdalom, öregedés, Isten, szabadság, költőszerep, anyaemlék, gyermekhalál, gyász, betegség. Az utóbbiak gyakran váltottak ki belőle dühöt, haragot. Miként a közélet igazságtalanságai is. Ugyanakkor a pálya vége felé a számonkérés is lecsöndesül, és megszólal poézisében a méltó halál utáni vágy. Az Ezüst rablánc című kötet kapcsán olvassuk ezeket a szép és fontos szavakat: "Ami csak keveseknek adatott meg: egyaránt volt halál és szerelem fölkentje, s mágikus dalai nyomán nemcsak a folyóig hullámzott fel a nyugvó tenger, de felfénylett holdja, felragyogtak csillagrendszerei is…" A hajdani irodalomtörténész, Czine Mihály esszényelvét idézik föl bennem ezek a sorok… Így lesz méltó alanyához az irodalomtörténész és kritikus.
Ez tanítás? - A versszakok népszerűsítését Budapesten kezdtem el még a 80-as évek első felében a klubommal. Kimentünk az utcára a Himnusz születése napján déli tizenkettőkor, és elénekeltük az összes versszakot. Ez akkor közrend elleni bűncselekmény volt, bevittek a rendőrök, kérdezték, miért csinálom ezt. Azt mondtam a rendőrtisztnek: ha most elkezdi a Himnusz második versszakát, soha többet nem megyek az utcára énekelni. Persze, nem tudta. - Ön el tudja énekelni a magyar költészet hatszáz évét. Dallamaival nagyon nehéz szövegeket tesz fülbemászóvá, mint például Buda Ferenc "Lennék kisgyermek" című versét. Mire figyel zeneszerzés közben? - Van egy íratlan szabály: a vers és a zene mellérendelőek legyenek, ne üljön rá egyik a másikra. A magyar nyelvben a mondatok nagy része is mellérendelő típusú. Gusztustalan, ha valami fölébe akar kerülni a másiknak. A versre vigyázni kell. A zenének és a szövegnek szövetségben kell lenni. A népművelők is - akik még vannak - maguk mellé hívnak oda, otthont adnak, hiszik, hogy a reménység megvéd minket.
Jeszenyin Szergej Alekszandrovicsnak Elkártyáztam a gyenge szívem, suhogasd le a szoknyád, hajnal! Pálinkát lehelek rád szelíden, megháglak nehezen, halkan. Jöjj, Oroszország, vodka-virág, nevetés nékem a véred, pince-fehérek a volgai fák, tejszínű, szűz ez az ének. Lebukik fejem és úgy zokogok, haloványul bennem a bánat, veretik körülöttem az ősi dobot, szaladok, hajnal, utánad! Ez a csont-pufogás, ez a hanti rege hitemet hirdeti híven, kataton bálvány, légy fekete, hiszen elkártyáztam a szívem!
Személyes hangú értelmezéseivel és szakmai biztonságával. A haza-költészet-szerelem hármasságának felmutatásával. A "tébolydába taszító kor" kegyetlenségének rajzával. S a végén a Tollrajz- fejezet igazságtartalmával. Itt egy-egy mű áll a középpontban, s fontos dolgokat tudunk meg egy elfelejtett drámáról, a Betlehem csillagá ról. Különösen szép az a megjegyzés, mely szerint megtörtént a kéznyújtás Isten felé. Fontos tanulmány szól Utassy családi lírájáról. Szülőkről, árvaságról, gyermekhalálról, az életmű alapélményeiről. Megint másutt a hatalomhoz fűződő viszonyról, vagy éppen az ember szörnyű viszontagságairól. Így lesz ez a kötet alapmű azok számára, akik meg szeretnének ismerkedni ezzel a fontos életművel. A szerző irodalomtörténész, író, kritikus, főiskolai tanár.
Melléklek egy képet egy friss hajtásról is T. Gábor Sajnos idén is megismétlődött ugyanaz mint tavaly, júniusban a zöld hajtások egy 8-10%-a elsárgult egy hét alatt és utánna lehullott. Júliustól mostanáig pedig folyamatosan kisebb 10-20cm-es hajtások ágak hullanak le a leylandikról és az oszlop tujáimról, úgy tűnik mintha belülről részben üregesek lennének az ágrészek a vastagabb végén, talán tulyafúró moly lehet? Szörnyű látvány hogy 3 év alatt a leylandi lombozata majd felére ritkult. Pap Edina 2012-07-10 14:28 Kedves Adolf. Elég a reggeli öntözés. Este a felhevült lombra jutó hideg víz stressz a növénynek, gyengíti és fogékonnyá teszi a kársítókra, ráadásul az éjszaka folyamán tartósan párás lomb jó táptalaja a gombabetegségeknek. Ez minden növényre igaz! Skorp Adolf 2012-07-06 09:08 Sárgult nekem is a leylandi. Szakboltban azt mondták hogy permetezzem /locsoljam/ a lombot is, plusz keserűsó tápoldattal is kezeljem, vagy szórjam alá. Úgy néz ki, hogy használt. Leylandi ciprus betegsége, gyógyítása, tápanyagigénye és gon. Minden reggel vízpermetet, adok, majd Du.
A Kaliforniában őshonos Monterey-ciprus ( Cupressus macrocarpa) a gyors növekedését és tekintélyes termetét, az Észak-Amerika nyugati partvidékéről származó nutka (hamis)ciprus ( Chamaecyparis nootkatensis) pedig a fagytűrését örökítette tovább a Leyland-ciprusban. A Leyland-ciprus a nevét C. J. Leyland angol kertépítőről kapta, aki 1888-ban – a legtöbb forrás szerint elsőként – bukkant rá hat fiatal növényegyedre a wales-i Leighton Hall-ban, majd a Northumberland-beli Haggerston-kastély parkjában felnevelte őket. Felvetődhet bennünk a kérdés: mit keresett Wales-ben az új faj, amikor egy Kaliforniában és egy Észak-Amerika nyugati partvidékén honos növény kereszteződéséből jött létre? A válasz az óceánokat átszelő hajóutakban és a rajta utazó növénygyűjtők kíváncsiságában keresendő: a két "szülő" a 19. Terrasan Tápoldat - fenyő és örökzöld tápoldat - 1l | Dísznövény Webáruház. században érkezett a Brit-szigetekre, és nemcsak Wales-ben, de a leírások szerint Írországban is sikeresen kereszteződtek. De akárhogy is történt, az örökzöld, rendkívül szívós Leyland-ciprust kedvelő honfitársaink örökké hálásak lehetnek a több mint 200 évvel ezelőtti "véletleneknek".
Köszönettel: Zalai Réka