A felületen oxid képződik. A kóla enyhén savas, és a sav elbontja az oxidot. A gyomorban sokkal erősebb savak vannak, mint a kólában, ezért nem marja a kóla a gyomrunkat. De a sok kóla rongálja a fogakat, mert a sav megtámadhatja a fogzománcot" – írja a New Scientist kérdés-felelet rovatát idézve a Chemonet. Mi a véleményetek erről a paródiáról?. A gyomrodnak nem árt, de a fogaidnak igen tongpatong / Getty Images Hungary És az igaz, hogy jó gyomorrontásra? A kérdésnek egy 2008-as tanulmány járt utána, ami egész pontosan azt boncolgatta, hogy a gyomor-bélhurutos gyerekeknek vajon érdemes-e kólát adni. A kutatók a vonatkozó szakirodalomban nem találtak semmiféle erre vonatkozó bizonyítékot, ezért egy biokémiai vizsgálat keretében hasonlították össze a kóla és más üdítők összetételét rehidratálásra szánt oldatokéval – idézte fel az Index. Mint kiderült, az üdítők – köztük a kóla – nagyon kevés káliumot, nátriumot, illetve olyan elektrolitot tartalmaznak, amelyekre a szervezetnek ilyenkor szüksége lenne, glükózból (ami lényegében cukor) viszont annál többet, akár az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott mennyiség hétszeresét is.
Figyelt kérdés Ugye a kóla nagyon szénsavas, de a tej is puffaszt ha annyit iszunk. De melyiknek van jobban puffasztó hatása? És számít, hogy milyen vagy hány%-os a tej, és milyen a kóla? 1/4 anonim válasza: 97% Kóla. A tej csak akkor puffaszt, ha érzékeny vagy rá. 2021. júl. 15. 20:54 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 anonim válasza: 2021. 16. 09:57 Hasznos számodra ez a válasz? AC News | Járai Máté: Nagyon jó apa lennék. 3/4 A kérdező kommentje: 2. válaszoló, szerencsés vagy:)! Én iszok egy pohár tejet vagy kólát úgy felpuffad a hasam, mintha egy 5-6 hónapos terhes lennék. Pedig alapból lapos hasam van, és a hasizmom is elég kemény. Nem vagyok laktóz érzékeny meg amúgy semmi, de még is ez van. Ezért nem merek sokszor inni ilyesmit. 4/4 anonim válasza: 100% Hát, ez nagyon érdekes. Szerintem akkor hagyd el ezeket, jobban jársz. Én a pékárukkal, kenyérrel vagyok így, ezért nem eszem olyanokat. 18. 11:24 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft.
– "Igen, nagyon jó apa lennék valószínűleg, de az is egy feszültségforrás lenne saját magammal szemben, hogy vajon elég jó apa vagyok-e? Tudnék-e még ennél is jobb apa lenni? Az orrom vére eleredne az óvodában, hogy bekössem négykézláb a cipőjét. Egy olyan megfelelési kényszert vennék magamra, ami nem biztos, hogy nem nagyon ártalmas. Ugyanakkor nyilván marha jó érzés lenne, hogy egy ilyen produktumot létrehoztam, és lett egy jó fej fiam vagy egy lányom. Új kutatás: a születendő babáknak nagyon jót tesz, ha az anyukát beoltják - Privátbankár.hu. Minden megvan már, hogy hová jár óvodába, hogy kinél fog sportolni, hogy hogyan fogják hívni, csak meg kéne csinálni. Nem is a megcsinálással van a baj, hanem azzal a felelősségtudattal, hogy semminek nem tudok nekimenni úgy, hogy majd lesz ahogy lesz, hanem ezt is túlságosan megtervezem, hogy mindennek legyen meg a helye, és még nincs meg" – árulta el Járai Máté Paliknak.
A túl sok jó HDL-koleszterin növeli a szívinfarktus és a halálozás kockázatát – derült ki abból a kutatásból, amelynek eredményeit Andrea Podczeck-Schweighofer, az Osztrák Kardiológiai Társaság (ÖKG) elnöke ismertette vasárnap az Európai Kardiológus Kongresszuson Münchenben. A tanulmány az Emory Egyetem Cardiovascular Biobankjában lévő vérmintákon és adatokon alapul, a kutatók a HDL-koleszterin értékei és az infarktus, illetve halálozás kockázata közötti összefüggést vizsgálták 5965, átlagosan 63 éves ember esetében, akik közül a legtöbben már elszenvedtek egy szívinfarktust – írja az MTI. A HDL-t gyakran jelölik "jó koleszterinként", mert a HDL-molekulák támogatják a koleszterin elszállítását az érfalakról, ezzel csökkentik az artériák elzáródásának és az érelmeszesedésnek a kockázatát – mondta el Podczeck-Schweighofer. A tanulmány eredményei egyrészt azért érdekesek, mert megerősítik a korábbi adatokat, amelyek szerint a nagyon magas HDL-koleszterinértékeknek valójában semmilyen védő hatásuk nincsen.
Mivel ázsiai, LMBTQ+, és maga is stand-up humorista, Cola megérti a szórakoztatóiparban zajló galambozást. "Az ázsiai női furcsa tapasztalat annyira összetett, és ez egy egyensúly. Azt akarod, hogy mentegetőzés nélkül önmagad legyél, de mindenki egy dobozba akar téged tenni" – jegyezte meg Cola. "Amikor felállok, akkor elmondhatom, hogy én vagyok a sorban, mert megpróbálják kipipálni ezt a négyzetet. " A közelgő epizód a Cola otthonába is eljutott, mivel az ázsiaellenes gyűlölet-bűncselekmények nemrégiben megugrottak az egész országban. "Ezt az epizódot 2021. március végén kezdtük az ázsiaellenes gyűlölet-bűncselekmények közepette, tehát nagyon valóságos volt"-mondta. "Annyi minden történt a fejemben és a testemben. Annyit jelentett, hogy el tudtam mondani ezt a történetet olyan időben, amikor a reprezentáció és az egyenlőség olyan nagy téma volt a való világban. És Joanna Johnson, a mi alkotónk, producer és showrunner, rendezőnk, Erica Buxton mellett, megengedték, hogy saját beszédemet írjam, amikor Alice beszédet mond a vonaltánc után.
TUDOMÁNY 2022. március 20., 11:27, vasárnap A négy építmény mindössze száz méterre fekszik a Merenré piramistól. TUDOMÁNY 2022. március 20., 10:06, vasárnap Eddig lehetetlennek gondolták az ilyen hőmérsékleti anomáliákat. TUDOMÁNY 2022. március 20., 09:30, vasárnap Vámbéry Ármin keletkutató 190 éve született. TUDOMÁNY 2022. március 20., 06:16, vasárnap Luxus kicsiben egy Fiestával, gyorsulás egy Pontiac-kal, és az étolaj. TUDOMÁNY 2022. március 20., 06:03, vasárnap Közeleg a rettegett dátum, de mi jöhet utána? Természetvédelmi területeken a látogatók maradjanak a kijelölt tanösvényeken, ne térjenek le az útról! Egyre gyakoribbak lesznek a bozóttüzek a klímaváltozás miatt. A zöldhulladék alatt elpusztul a természetes vegetáció. A Škoda Kodiaq csúcsváltozata teszten, a legtakarékosabb autók egy cikkben és különböző BMW-k egymás ellen. Kisebbfajta csoda, hogy egyáltalán fennmaradt Atrúr király és a Kerekasztal lovagjainak a legendája. A vízvisszatartás az erdők biodiverzitásának fenntartása és növelése a szénmegkötésnek is kedvez.
Figyelt kérdés Tudom hogy megszavaztuk, de tökéletesen alkalmatlan he A kérdező szavazást indított: 16 szavazat 1/11 anonim válasza: 72% köszönjük kérdését, a kiló krumpli április helyett ezért most már most jár. dec. 18. 19:50 Hasznos számodra ez a válasz? 2/11 anonim válasza: dec. 19:51 Hasznos számodra ez a válasz? 3/11 anonim válasza: 47% MZP-t leváltani? Bakker HEEEE, Mzp váltja orsóst. Eltévedtél az origóról? :D dec. 19:52 Hasznos számodra ez a válasz? 4/11 anonim válasza: dec. 19:54 Hasznos számodra ez a válasz? 5/11 anonim válasza: 36% Nem félünk és nem fázunk, Orbán Viktor a királyunk! dec. 19:57 Hasznos számodra ez a válasz? 6/11 anonim válasza: 84% Téged fognak leváltani. 20:10 Hasznos számodra ez a válasz? 7/11 anonim válasza: 77% 2038-nál hamarabb biztos nem. 20:10 Hasznos számodra ez a válasz? 8/11 molnarmarcell21 válasza: 55% Mivel megszavazták, nem fogják. Ha veszít az Összefogás 2022-ben, akkor nyilván azonnal feloszlanak és majd 2025-ben újra nekifutnak. Ha nyer az Összefogás, akkor 2026-ig marad legalább.
A hunok és magyarok viselt dolgai Szerző Kézai Simon Eredeti cím Gesta Hunnorum et Hungarorum Megírásának időpontja 1283 körül Nyelv latin Műfaj geszta Külső hivatkozás MEK Kézai Simon Gesta Hungaroruma középkori történelmi mű, mely a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig ( 1272 – 1282) írja le a magyarok Kárpát-medencei történelmének első évszázadait. Napjainkban a krónikát Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz "A hunok és a magyarok cselekedetei" címen is szokták nevezni annak érdekében, hogy megkülönböztessék Anonymus azonos című művétől, az 1200 körül írt Gesta Hungarorumtól. Mindkét Gesta Hungarorum műfaja latin nyelven írt geszta ( latinul: gesta), és mindkettőt csak másolatok alapján ismerjük, eredeti példánya egyiknek sem maradt fenn. Jellemzői [ szerkesztés] Kézai Simon magyarokról szóló krónikája 1283 - 1285 [1] körül keletkezhetett. A mű a hunok és a magyarok történetét beszéli el, ezért szokták a Gesta Hunnorum et Hungarorum (A hunok és magyarok viselt dolgai) címen is emlegetni.
Anonymus: Gesta Hungarorum A gesta a középkor, egyházi illetve udvari epikus műalkotása. Általánosan latin nyelvű, de a középkor közepétől anyanyelvi gesták is íródtak. Általában uralkodó vagy uralkodó család, esetleg egy egész nép történetét ismertető írás. Elsődleges célja inkább a szórakoztatás, így a hitelesség kevésbé érvényesül mint a krónikákban. Gestában keveredhet a valóság a költészet és a fantázia. A krónikákkal szemben nem időrendben, hanem oksági összefüggések szerint épül fel a történet. A Gesta Hungarorum két magyar történeti műnek is a címe. A latin kifejezés a magyarok viselt dolgait jelenti. Az első mű, a szerző ismeretlensége miatt csak Anonymusnak nevezett, magát P. mesternek ("P. dictus magister") nevező krónikás írása _ mely 1200 körül készülhetett – az őshazából (Szkítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel. Míg Kézai Simon Gesta Hungaroruma (melyet Anonymus azonos című művétől megkülönböztetve Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz "A hunok és a magyarok cselekedetei" címen is szokták nevezni) a honfoglalástól IV.
A magyarok viselt dolgai Anonymi Belae regis notarii historia de septem primis ducibus Hungariae Anonymus Gesta Hungarorumának első oldala Szerző Anonymus Eredeti cím Gesta Hungarorum Megírásának időpontja 1200 körül Nyelv latin Témakör a honfoglalás korának története Műfaj geszta Külső hivatkozás MEK A Wikimédia Commons tartalmaz A magyarok viselt dolgai témájú médiaállományokat. A Gesta Hungarorum két középkori magyar történeti mű címe. A latin kifejezés A magyarok viselt dolgait jelenti. Az első, 1200 körül keletkezett mű az őshazából (Szkítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel. [1] Ez Anonymusnak, azaz P. mesternek a munkája. [2] Gesta Hungarorum címmel 1283 körül Kézai Simon is írt egy másik gesztát, melyet napjainkban Gesta Hunnorum et Hungarorum, azaz "A hunok és a magyarok cselekedetei" címen is szoktak nevezni annak érdekében, hogy megkülönböztessék Anonymus művétől. Kézai műve a honfoglalástól IV. László király uralkodásáig ( 1272 – 1282) tájékoztat a magyarok történelmének évszázadairól.
A kódexben bejegyzések nincsenek, későbbi sorsa követhetetlen, a 13–14. században Kézai Simon, majd a Magyar Krónika szerkesztője bizonyosan használta, s talán 1500 körül is hozzáférhető volt. A bevezetőben említett "boldog emlékezetű", azaz elhunyt Béla király belső tartalmi érvek alapján leginkább III. Bélával azonosítható. A szerző a korabeli egyetemlátogatási gyakorlat jegyében többfelé megfordult külföldön, s utána lépett udvari szolgálatba, ahol címei: "notarius" és "magister". A korból azonban csak kisszámú oklevél maradt fenn, ebből következően minden kétséget kizáró bizonyossággal nem is lehetséges a szerző azonosítása a felmerülő "jelöltekkel". A mű célja a magyarok eredetének, vándorlásának, honfoglalásának és honszerző harcainak bemutatása. A szerző a konkrét részleteket illetően rá volt utalva a korabeli, 12. század végi hősénekekre, s a nyugati krónikások, főleg Regino ismeretére. Használta a korábbi Magyar Krónikát is, de mivel annak kéziratai elvesztek, jelen mű a legkorábbi fennmaradt hazai krónikaszerkesztés.
A külpolitikai viszonyok III. Béla korára vallanak, a műben ábrázolt belpolitikai helyzet azonban már inkább az 1200/1210 körüli évekre lehet jellemző, amikor a nemesek közössége és a királyi hatalom közötti, a "Vérszerződésben" leírt szerződéses viszonynak már az Aranybullá ban (1222) foglaltakhoz hasonló elvek szerinti rendezése elképzelhető. A kora újkorban a Bécsi Udvari Könyvtárban tűnik fel, ahova Jakubovich Emil eredményei alapján 1601 és 1636 között kerülhetett. Sebastian Tengnagel könyvtárigazgató (†1636) ad nevet először a műnek ( Historia Hungarica de VII primis ducibus Hungariae, auctore Belae regis notario), valamint sorszámmal látja el a fejezeteket és a fóliókat, majd Mattheus Mauchter 1652-es katalógusában " De gestis Hungarorum liber "-ként szerepel. Kollár Ádám könyvtárigazgató 1780 előtt köttette egybe az ambrasi gyűjteményből származó Kaspar Pansa-kézirattal (1610). A köteteket a 19. század első felében választották szét, ekkor kéziratunk aranyozott kétfejű sasos bőrkötést kapott.
gesta (lat. 'viselt dolgok, tettek, történelem'): történelmi eseményeket földolgozó irodalmi műfaj a középkorban. - Mo-on az első tört. följegyzések az évkönyvek ( →annales). Az egyh. intézmények megszervezése tette szükségessé, hogy a ktor, a kápt. szempontjából fontos eseményt évszámhoz kötve rögzítsék (pl. a Pray-kódexben másolatban fönnmaradt "Pannonhalmi évkönyvek" 998-tól). Igényesebb tört. művek írására az egyh-nak, az áll-nak s főként az uralkodóháznak volt szüksége: történelmileg meg kellett okolni az áll. létezését, a dinasztia uralmának törvényességét, elengedhetetlen volt az új államrend megszilárdítása és a kerség elterjedésének megörökítése. E célokért kir-ok megbízásából születtek meg az első történeti művek, a krónikák v. ~k. A két műfaj nem határolható el pontosan egymástól, az elnevezéseket is következetlenül használták. A krónika ált. a nép v. az ország egész múltját időrendben felölelő tört. munka; a ~ nagyobb eseménysort, időszakot, uralkodói tetteket dolgoz föl monografikus megörökítésben.