Koronája terebélyes, idősebb korban kiszélesedő. A termésérés ideje ősz végén van, ekkor a fáról szedett terméseket sötét helyen 4-6 hét alatt lehet utóérlelni, vagy az első erősebb fagyokig a fán is lehet hagyni néhány termést. A 'Szentesi rózsa' egy gyenge vagy közepes növekedési eréllyel rendelkező, szétterülő koronájú fajta. Terméshozama kiegyensúlyozott, bőven és rendszeresen terem. Öntermékeny fajta, pollenadó telepítése nem szükséges. A gyümölcsök nagy méretűek átlagsúlyuk 20-30 gramm között alakul. A termés lapított gömb alakú, a héj sárgás barna, vékony, alig észrevehetően molyhos felületű. A gyümölcshús lédús, kellemesen édes és savas ízű. Naspolya olványok Naspolya - gyümölcsfa webáruház - Tündérkertek. Megérve frissen fogyasztva vagy konyhai feldolgozásra alkalmas. Érésidő: Október vége - November Porzói: Öntermékenyülő, nem szükséges pollenadó telepítése Talajigény: Jó víz- és levegőgazdálkodású, humuszban- és tápanyagban gazdag, középkötött talaj ideális a számára. A szélsőségesen száraz vagy erősen kötött talajokon nem fejlődik megfelelően.
2 800 Ft – 5 500 Ft Október végén szedhető és 1 hónapig fogyasztható. Megnyúlt körte alakú, gyümölcse középnagy (22-30 gr. ). Igen gazdag íz és zamatanyagokban. A gyümölcs héja sárgásbarna, vékony, finoman molyhos. Lombja matt sötétzöld, nagyon dekoratív. Igen bőven és rendszeresen terem. Kedves Vásárlónk, A szabad gyökerű gyümölcsfák értékesítése lezárult. Szőlő és bogyós gyümölcsű oltványok rendelése a készlet erejéig rendelhető. A konténeres gyümölcsfák rendelése és szállítása kizárólag egyedi és előzetes megbeszélés alapján történik.
2 450 Ft Raktáron A feltüntetett raktárinformáció tájékoztató jellegű. Amennyiben kizárólag emiatt a cikk miatt jönnél árudánkba, kérjük, előtte alábbi elérhetőségeinken érdeklődj a tényleges raktárkészletről. Leírás Érési idő: október végén szedhető, karácsonyig fogyasztható Gyümölcs: középnagy, körte alakú, héja világosbarna, vékony. Húsa kimondottan finom, zamatos, apró magokkal. Növekedés: középerős növekedésű, koronája laza, szétterülő. Termőképesség: igen jól és rendszeresen terem Szabadgyökerű gyümölcsfákra, bokrokra, csemetékre nem áll módunkban garanciát vállalni.
Csúcsa felé enyhén szélesedő csápja vastag, ami hirtelen elkeskenyedik. Szeme nagy, a teste pedig erőteljes, áramvonalas. Szárnycsúcsa hegyes, elülső szárnya keskeny, hátulsó szárnya pedig jóval kisebb az elülsőnél. A kacsafarkú szender hímje és nősténye egyforma. Szárnyuk fesztávolsága 40-50 mm, így az itteni szenderek között viszonylag kicsinek számítanak. Pödörnyelve megegyezik a teste hosszával (kb. 3 cm, ezt, ha nem táplálkozik, akkor spirál alakban felcsavarja). Feje, tora, potrohának elülső fele felül egyszínű barnásszürke, alul piszkosfehér. A potroh hátulsó felén kétoldalt fekete-fehér pikkelypamacsok vannak. Az utolsó potrohszelvény egyetlen széles sötétszürke pamacsot hordoz. A potroh szögletesnek, a vége egyenesen lemetszettnek tűnik. A teste hát-hasi irányban enyhén lapított, amit sűrű, lesimuló pikkelybunda fed. Kacsafarkú szender és izgalmas tudnivalók róla - Szeretem a mezőgazdaságot. Ez azért lehetséges, mert a lepke folyamatosan érzékeli saját helyzetét, repülési irányát, amiben érzékelő szőröket tartalmazó csápja segíti. Szárnyaival másodpercenként 85 csapást végez, jól hallható zümmögő hangot keltve.
Egész alkata a gyors repüléshez és a hirtelen irányváltásokhoz idomult. Virágok nektárjával táplálkozik, de a legtöbb lepkével ellentétben nem száll le, hanem lebegve szívja hosszú, kinyújtott pödörnyelvével a nektárt. Kora tavasszal főleg a gyümölcsfák virágait látogatja, később inkább mély torkú virágok előtt lebeg, s mivel nem száll le, sok energiára van szüksége, ezért a bő nektárhozamú virágokat részesíti előnyben. Az európai szenderek között egyedülálló, de az összes lepkefaj között is ritkaság az imágó alakban történő telelés. Hernyója vastag testű, húsos, és a fenekén hosszú nyúlvány van. Mivel a galajfélék leveleit eszi, gazdasági károkat nem okoz. Nem tartozik a veszélyeztetett fajok közé. (Felvidé Rovartani Társaság/Tudománypláza) Forrás: Tovább a cikkre »