Gravitációs erő A gravitációs erő a testeket a Föld középpontja felé húzza. ( ezt az irány nevezzük függőleges iránynak) Jele: Ábrázolása: A gravitációs erő támadáspontja a test középpontjában van. Súlyerő Azt az erő, amivel a test nyomja az alátámasztást, vagy húzza a felfüggesztést, súlyerőnek nevezzük. Tehát ezt az erőt a test fejti ki az alátámasztásra, vagy a felfüggesztésre. Jele: (vagy G betűvel is szokták jelölni) A súlyerő támadáspontja a test és az alátámasztás vagy felfüggesztés érintkezési pontjában van. Súly és tömeg kapcsolata A nyugalomban lévő test súlya és a ráható gravitációs erő nagysága megegyezik. A Földön 1 kg tömegű test súlya kerekítve 10 N. Tehát egy 65 kg tömegű ember súlya (kerekítve) 650 N. Illetve egy 400 N súlyú ember tömege 40 kg. Tömeg és súly átváltása teszt: Tartóerő Az alátámasztás, vagy a felfüggesztés fejti ki a testre. A tartóerő támadáspontja a test és az alátámasztás vagy felfüggesztés érintkezési pontjában van. Nyugalmi helyzet Ha a test nyugalomban van, akkor a testre ható gravitációs erő és a tartóerő nagysága megegyezik.
A nehézségi erő fogalma Egy testre ható nehézségi erő a test $m$ tömegének és a test helyén mérhető $\vec{g}$ nehézségi gyorsulásnak a szorzata: $${\vec{F}}_{\mathrm{neh}}=m\cdot \vec{g}$$ A nyugalomból elengedett testek $\vec{g}$ nehézségi gyorsulással kezdenek el zuhanni, ami elég nagy pontossággal kimérhető. A zuhanással járó gyorsulás a testre ható \(mg\) nehézségi erő miatt "jön létre". Tehát nehézségi erő alatt azt az erőt értjük, ami a nehézségi gyorsulást okozza. De mi is a háttere ennek az $mg$ nehézségi erőnek? Ha ezt pontosan akarjuk megragadni, akkor kiderül, hogy a nehézségi erő (illetve a mögötte húzódó nehézségi gyorsulás) nem könnyű fogalom. Nagyjából... Első közelítésben, azaz ha tolerálunk pár ezreléknyi pontatlanságot, akkor azt mondhatjuk, hogy a nehézségi erő nagyjából a Föld (mint égitest) által a testre kifejtett gravitációs vonzóerő: \[mg\approx F_{\mathrm{gr}}\] Pontosabban szólva... Ha ennél pontosabba nézzük, akkor kiderül, hogy a nehézségi erő a földfelszín nagy részén a gravitációs erőtől kissé eltér nagyságra és irányra nézve is: A n agyságra nézve az eltérés az Egyenlítő mentén a legnagyobb, ahol is kb.
Azok az égitestek, amiknek a Nap körüli pályája elnyúlt ellipszis (ilyenek például az üstökösök), azoknál a gravitációs erő nem merőleges a égitest elmozdulására. Ezért esetükben a Nap gravitációs vonzóerejének lesz munkavégzése, ami a keringésük során hol növeli a sebességüket, hol pedig egyre csökkenti. De ez már a most tárgyaltaknál bonyolultabb eset, most még csak a párhuzamos és merőleges esetekkel foglalkozunk. Másik példa arra, amikor az erő és az elmozdulás merőleges, amikor egy kötél végén egyenletesen pörgetünk egy tárgyat. A kötélerő körpályán tartja, megakadályozza, hogy elrepüljön, mint egy elhajított kavics, de a tárgy sebességének nagyságát nem tudja megváltoztatni, mert ugyanúgy ahogy a Nap és Föld esetében, az erő a kör középpontja felé mutat, az elmozdulás pedig mindig erre merőleges. Ehhez hasonló példa, amikor a vidámparki "centrifuga" forgó gépben a hátunk mögötti lemez jó nagy erőt fejt ki ránk, mégsem nő a sebességünk, mert ez a nyomóerő mingid a kör középpontja felé mutat, amire pedig az elmozdulásunk mindig merőleges:
[4] A Föld teljes gravitációs erőtere jó közelítéssel gömbszimmetrikus, de egy szobányi térrészben párhuzamos erővonalakkal leírható homogén erőtérnek is tekinthetjük Problémák a Newton-féle elmélettel [ szerkesztés] Newton leírása a gravitációról elegendően pontos a legtöbb gyakorlati esetben, és ezért széles körben használják. Az eltérés kicsi, ha a dimenzió nélküli mennyiségek, φ / c 2 és (v/c) 2 jóval kisebbek mint 1, ahol a φ a gravitációs potenciál, a v, a tárgy sebessége, c, a fény sebessége. [5] Például, a Newton-féle gravitációs törvény elegendően pontos leírást ad a Föld/Nap rendszerről: ahol r orbit a Nap körül keringő Föld keringési sugara. Azokban az esetekben, amikor a dimenzió nélküli paraméterek nagyok, az általános relativitáselmélet írja le jobban a rendszert. Kis gravitációs erők és sebességek esetében az általános relativitáselmélet a Newton-féle gravitációs törvényre egyszerűsödik le, ezért azt szokták mondani, hogy a Newton-féle törvény az általános relativitáselmélet kis gravitációkra érvényes határesete.
A könyvre vízszintes irányban az asztal által kifejtett csúszási súrlódási erő hat. Ennek iránya ellentétes a könyv haladási irányával, ezért a csúszási súrlódási erő munkavégzése negatív. A csúszási súrlódás elveszi, felzabálja a könyv mozgási energiáját. Persze ez az energia nem vész el, hanem hővé alakul, az asztal és a könyv hőmérséklete picit megnő. Gondolkodjunk csak! Amikor egy autó vagy bicikli normál módon (azaz nem kaparva) elindul, olyankor a kereke alsó pontja nem mozdul el az úttesten. A kerék gördül. Ezek szerint az úttest által kifejtett tapadási súrlódási erőnek nincs munkavégzése? Hiszen ahol hat, ott nincs elmozdulás. De hát a tehetetlenség törvényénél pont azt mondtuk, hogy csak egy külső erő képes gyorsítani egy testet, például az autó csak akkor tud álló helyzetből elindulni, ha van egy másik test, ami külső erőt fejt rá ki, például az úttest által kifejtett tapadási súrlódási erő ilyen. Ha nincsen súrlódás (például mert olaj ömlött az úttestre, vagy az autó jégen áll), akkor az autónak hiába van 1000 lóerős motorja, a kerekei egy helyben fognak pörögni, és az autó képtelen lesz elindulni.
A hétköznapi dolgokban tény, hogy a legcélravezetőbb erőként kezelni. Az már bizonyított tény, hogy minél nagyobb egy test tömege annál nagyobb a gravitációs vonzása. Az alapvető probléma abból adódott, hogy megfigyelték a részecskéket és valamilyen ismeretlen okból kifolyólag vonzódtak egymáshoz. 2012. 21:03 Hasznos számodra ez a válasz? 5/5 anonim válasza: súrlódás fogalma: a súrlódás nehezíti a testek egymáshoz viszonyított mozgását surlodásnál az jó amit a második válaszoló írt, de ott hiányzik a gördülési surlódás F=mű*nyomóerő közegellenállás: függ: közeg sűrűség test alakjától, test homlokfelületétől, a test és a közeg egymáshoz viszonyított relatv sebességének a négyzetétől képlet: F=1/2*c*A*p(ró)*v(négyzeten) tapadási súrlódás: a felület simaságától és a testek egymáshoz szorító erők nagyságától függ képlet: F= mű*nyomóerő ugyanígy a csúszási súrlódás... a mú = súrlódási együttható, képlete: F(súrlódási)/F nyomó 2012. 21:10 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. home Nem kell sehová mennie A bútor online elérhető. Széleskörű kínálat Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat
A fizetési módot Ön választhatja ki Több fizetési lehetőség közül választhat. Mindent úgy alakítunk, hogy megfeleljünk az igényeinek.
A legjobb vásarlási lehetőség Találj kényelmet a vásarlásnal sárlásnál. Fizetési lehetőség ajanlatai szükség szerint készpénzben. Olcsón szeretnék vásárolni
credit_card A fizetési módot Ön választhatja ki Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
Vásároljon bútorokat nagyszerű áron credit_card Fizetés módja igény szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést. shopping_basket Színes választék Bútorok széles választékát kínáljuk nemcsak a házba, de a kertbe is. Egyszerűen online Egyszerűen vásárolhat bútort interneten keresztül. Válasszon a bútorok széles választékából, verhetetlen áron! Merítsen ihletet, és tegye otthonát a világ legszebb helyévé! Olcsón szeretnék vásárolni
account_balance_wallet Választható fizetési mód Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben. Egyszerűen online Válassza ki álmai bútorát egyszerűen és átláthatóan, boltok felesleges látogatása nélkül shopping_cart Legújabb bútor kínálat Bútorok széles választékát kínáljuk Önnek, verhetetlen áron a piacon.