Az első világháború ideje meghatározó korszak volt az Uránia történetében is. 1914-ben a másfél évtizeden át fenntarthatóan működő intézmény gazdasági stabilitása megroppant, egyre gyakoribbá váltak a háborús témájú ismeretterjesztő előadások és a jótékonysági estek. Az Uránia küldetése 1916-ban újult meg, a karácsonyi újranyitást követően immár a mozira helyezte a hangsúlyt. A magyar némafilm aranykora köszöntött be olyan – néhány éven belül nemzetközi karriert befutó – alkotók színrelépésével, mint Korda Sándor vagy Kertész Mihály, az irodalmi ihletésű filmek szerzői között pedig a korszak olyan jelentős íróit találjuk, mint Bródy Sándor, Karinthy Frigyes és Molnár Ferenc. A háború utolsó évében a mozik és színházak működését a spanyolnátha és a szénhiány is nehezítette, azonban az amerikai, francia és olasz filmek behozatali tilalma miatt egyre nagyobb igény mutatkozott a saját gyártású mozgóképekre. Tucatnyi filmgyár üzemelt, és a filmgyártás fellendülése az Urániának is kedvezett.
A margitszigeti tüzérnapról készült híradás különlegessége, hogy néhány snitt erejéig maga Kertész Mihály is feltűnik benne, épp rendezés közben látható. Kertészt négyszer jelölték Oscar-díjra, 1944-ben a Casablancá ért el is nyerte a legjobb rendezőnek járó elismerést. További ismert filmjei közé tartozik a Yankee Doodle Dandy (1942), a Mildred Pierce (1945), a Fehér karácsony (1954) vagy az Elvis Presley főszereplésével készült King Creole (1958). Rendkívül termékeny alkotó volt, 1933-ban hét filmet rendezett. A Warner stúdiónál töltött huszonhét éve alatt kalandfilmeket, westerneket, musicaleket, háborús eposzokat, történelmi filmeket, horrorfilmeket, romantikus filmeket, melodrámákat, vígjátékokat és film noir remekműveket egyaránt készített. 16/9 vagy 1920x1080 CSAK SAJÁT
2022. február 16., szerda, 20:34 Kertész Mihály – Egy filmes élet címmel könyv jelent meg a filmtörténet legendás magyar–amerikai alkotójáról, a Casablanca rendezőjéről. A Nemzeti Filmintézet (NFI) és az Osiris kiadó által gondozott életrajzi kötet Kertész (Curtiz) magyarországi és hollywoodi munkásságát egyaránt bemutatja és bepillantást nyújt magánéletébe is. "Amikor két évvel ezelőtt elkezdtük újraszervezni a intézetet, azt a célt tűztük ki, hogy a magyar filmművészetet és -művészeket ismertté és elismertté tegyük itthon és külföldön. Ezt szolgálja a könyvkiadás is, a Kertész-könyv a Magyarok a világ filmgyártásában című sorozat első kötete" – mondta Pál Ákos, az NFI vezérigazgatója a Filmarchívum épületében tartott szerdai bemutatón. Az Oscar-díjas Michael Curtiz, azaz Kertész Mihály (1886–1962) életét Alan K. Rode amerikai filmtörténész, filmes kurátor, a film noir kutatója írta; az első, amerikai változat 2017-ben jelent meg. A szerző feldolgozta a rendező kevéssé ismert korai éveit, a mintegy ötven filmet jegyző magyarországi karrierjét, és feltárta, miként alakította Kertész az európai némafilm első időszakát, mielőtt 1926-ban az Egyesült Államokba emigrált.
A magyar filmtörténeti kánon áthangolása A legnagyobb kihívást a filmlexikon készítése közben a kánon áthangolása jelentette, illetve 5000 karakterben egyszerre a filmet, az adott korszakot és magát a rendezőt is bemutatni, illetve mindezt értelmezni és elemezni. A filmtörténeti kánon finomítása elsősorban az egész estés játékfilmeket érinti. A jelentőségükhöz mérten hangsúlyosabb szerepűek a magyar filmtörténetírásban korábban kisebb figyelemhez jutó, sőt gyakran mellőzött populáris filmek. Nagyobb súllyal van jelen az elsősorban szórakoztató filmeket gyártó korai hangosfilmkorszak: 54 szócikk ennek az időszaknak a filmjeiről szól. A kötet célja a sokszínű magyar filmkincs népszerűsítése, a magyar filmkultúra iránti figyelem fenntartása – vagy akár felkeltése. Az MMA MMKI és az MMA Kiadó által közösen készített október végétől kapható a nagyobb könyvesboltokban. Galéria
Levelükben kitérnek arra is, hogy az ingyenes parkolás újbóli bevezetése óta ismét mindennapos a közlekedési káosz, a dugók a korábbi néhány óra helyett egész nap tartanak, a szabálytalanul parkolók száma többszörösére nőtt, akárcsak az önkormányzathoz beérkező lakossági panaszok mennyisége, emellett a városba autóval érkezők számának növekedése jelentősen növeli a környezeti terhelést is. Hozzátették, a kerületnek nincs ráhatása az intézkedésre, ezt kormányrendelet szabályozza, de természetesen minden lehetséges fórumon jelezte az önkormányzat, illetve Soproni Tamás polgármester is az ezzel kapcsolatos aggályokat, kérve a kormány képviselőit a döntés visszavonására. Így jár az M3-as metró a márciusi hétvégéken. A XIII. kerület az Index megkeresésére azt mondta el, hogy véleményük szerint a parkolás ingyenessé tétele bebizonyította, hogy a fizető parkolás hatékony forgalomszabályozó eszköz. Az ingyenes parkolás bevezetése óta túltelítettek a közterületek, alig találni szabad parkolóhelyet, valamint drasztikus mértékben megnőtt a szabálytalanul parkoló autók száma is.
Több fővárosi önkormányzat sem ért egyet az ingyenes parkolás meghosszabbításával. Továbbra is nehéz megállni a főváros belső kerületeiben, illetve a nagyvárosok központjaiban, emiatt a belvárosi kerületek visszasírják a fizetős parkolás időszakát. Majdnem egy évvel ezelőtt, április 5-én jelentette be Orbán Viktor kormányfő, hogy díjmentes lesz a közterületi parkolás Magyarországon. Akkor közleményében úgy fogalmazott: A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze az emberek közötti biztonságos távolság fenntartása. Mivel zsúfolt tömegközlekedési járatokon ez nem vagy csak korlátozottan lehetséges, fontos, hogy aki tudja, használhassa a saját autóját. Átszállójegy. Emiatt másnap rendelet formájában szüntették meg a veszélyhelyzet idejére a parkolási díjakat nemcsak a fővárosban, hanem országszerte. Az ingyenes parkolás még július elsejéig fennmaradt, majd a járvány erősödése miatt a kormány november 4-én újra visszahozta a fővárosba a lehetőséget, ami a jelenlegi veszélyhelyzetben is érvényben van.
A probléma megoldását a saját kezébe vette Ferencváros, ahol lakossági parkolóövezeteket hoztak létre még tavaly decemberben – olvasható a Metropol oldalán. Ingyenes parkolás budapest 2021 super. Mint írják, három nagy lakossági parkoló van a kerületben: az Ernő utca–Telepy utca sarkánál, a Bakáts utcában és a Ferenc téren. A várakozóhelyekre csak lakcímkártyával vagy albérleti szerződéssel rendelkezők hajthatnak be, amelyet fel kell mutatni az ott álló őrnek. Természetesen az Index megkereste az ügyben a Miniszterelnökséget is, akik válaszukban azt írták: A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze az emberek közötti biztonságos távolság fenntartása, a tömegközlekedés zsúfoltsága pedig köztudomásúan komoly veszélyforrás a fertőzés terjedésénél. Ezért a kormány a közösségi közlekedéssel együtt járó kontaktusszám csökkentése érdekében döntött a járatok sűrítéséről, a közterületi parkolási díjak elengedéséről, valamint arról is, hogy a parkolóházakban este 7 és reggel 7 óra között ingyenesen parkolhat bárki.