A fogyasztó társadalom igényeinek kielégítése folyamatos gazdasági növekedést (GDP) feltételez, mely nem tartható örökké. Ezért a nyugati kapitalista gazdaság ban szükségszerűen vannak időnként gazdasági válságok. A fogyasztás kielégítésére megszületett ipar környezetkárosító hatása jelentős, hiszen a környezeti erőforrások 80%-át a gazdaságilag fejlett, fogyasztói társadalomban élő emberek használják fel a gyártás, csomagolás szállítás környezetkárosító hatása hatalmas mértékű légszennyezést, hulladéktermelést jelent. Fogyasztói társadalom fogalma. Megfigyelhető, hogy a fejlett és a fejlődő gazdasággal rendelkező országokban a fogyasztás növekedésének egyik mozgatója, hogy a fogyasztók úgy gondolják, a fogyasztás boldogsághoz vezet. Az alapvető feltételezés szerint a fogyasztók, amikor egy árucikk megvásárlása mellett döntenek a termelők által nem befolyásoltan autonóm döntéseket hoznak. Azonban a termelők elemi érdeke a fogyasztás növelése, ezért erre folyamatosan befolyásolni próbálják a fogyasztót. A fogyasztásra való serkentés leghatékonyabb eszköze a reklám, mely segítségével a termelők igyekeznek elhitetni a fogyasztóval, hogy termékükre vagy elemi szüksége van, vagy annak megszerzése boldogsághoz vezet.
Ha egy élőlénynek egymásnak ellentmondó információkat adunk, ha egymással homlokegyenest ellenkező cselekedetekre biztatjuk, kondicionáljuk, valószínűleg fogalma sem lesz, hogyan reagáljon. Egyszerűen összezavarodik. Nincs ez másképpen a kisgyerekekkel, sőt a felnőtt emberekkel sem. Nézzük, mennyiben békíthetők össze a fogyasztói társadalom versus kék gazdaság és zöld mozgalmak felhívásai! Professzor Doktor Wilhelm Márta (PTE TTK Sporttudományi és Testnevelési Intézet) vizsgálja a kérdést. Marketing 11. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. Az ember amúgy sem szeret "lefelé íven haladni" és feladni kényelmét, szerényebb körülményekre cserélni megszokott életvitelét. Individuumként biztosan senkinek sem fűlik ehhez a foga fejlett társadalmakban. Hogyan kezdődött mindez, hogyan gabalyodott így össze a csomó és lett gordiuszi? Ismét csak arra a bizonyos pontra tudunk visszautalni, amikor az ember egyszer csak észrevétlenül kiszakadt és elhatárolódott természetes környezetétől. A nyolcvanas években került be az ökológiai köztudatba az öko-lábnyom fogalma, ami felmérte és számszerűen megmutatta, hogy egy embernek átlagosan mekkora területre van szüksége ahhoz, hogy élelemhez jusson és fennmaradjon.
Mi a tudatos vásárlás, ki a tudatos vásárló? Erre a kérdésre a klasszikus fogyasztóvédelemnek is megvan a maga válasza, amelyet azonban mi hiányosnak, egyoldalúnak érzünk. Kicsit sarkítva: a klasszikus fogyasztóvédelem szerint tudatos vásárló az, aki nem hagyja, hogy átverjék. Aki tisztában van fogyasztói jogaival, és él is velük. Aki tájékozódik az árakról, a termékek minőségéről, a kapcsolódó szolgáltatásokról, és a legjobb ajánlatot választja ki. Mindez valóban fontos. Mi azonban azt gondoljuk, hogy a tudatos vásárlás ma többet kell, hogy jelentsen annál, hogy képviseljük és érvényesítjük saját jogainkat és érdekeinket. Fontos, hogy etikailag és környezetileg is tudatosak legyünk, ami azt jelenti, hogy saját magunkon túl másokra is tekintettel vagyunk. Ezek a mások lehetnek ma élő emberek, vagy a jövőben megszületendő gyermekeink, unokáink, vagy nem emberi létezők: állatok, növények, sőt, ökológiai rendszerek. Mi, tudatos vásárlók tehát olyan fogyasztói döntéseket próbálunk hozni, amelyekkel nem csak mi járunk jól, hanem – fogalmazzunk egyszerűen – a világ is.
Ez lehetővé tette azt, hogy törökszentmiklós tesco az állami élet irányításában a polgárság egésze ténylegesen részt vegyen. Érettségi-Tételek · A demokrácia a tömegek bizonytalan hatalma miatt elég széthúzó volt. Ráadásul a sorsolás bevezetésével, olyan alakok kerülhettek az állam élére, akik nem biztos h értettek a dologhoz. – De amúgy maga az athéni ''demokrácia'' sem volt olyan hű de demokrlovi fogadóhelyek ata farsang farka ikus. Athéni demokrcarlos farfan ácia érettségi tétel Atországtorta héni demokrácia – Történeangol szóbeli témakörök kidolgozva lem érettslevendula mag égi tétel A görög gyarmatosítás az aszombat óta a nagy vihar óta nya polione piece 11 rész szok gautónepper trükkök azdaságának fellendüléséhez vezetett. Athén városállama Attika. ÉRETTSÉGI TÉTEL: AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA KIALAKULÁSabel anita porno A · DOC fájl · Webes megtekintés lehetővé aindul a risza szereplők z athéni demokrácia fennállását, az athéni polgárok tényleges egyenlőségt – mindössze egy-két nemzedék idejére.
Az athéni demokrácia fénykora a persze háborúk utáni időszakra tekető. Ennek egyik legnagyobb alakja az ősi arisztokrata családból származó PERIKLÉSZ, akit 15-ször választottak meg a sztratégoszi posztra. Ez a Kr. század környéke. Periklész korában a jogi egyenlőség a szabd polgárok számára már megvalósult. A politikában, a közéletben való részvételt a gyakorlatban is biztosították mindenki számára. Derékszögű háromszög szögfüggvények
Kr. 508-ben Kleiszthenész reformokat vezetett be. A korábbi vagyoni felosztás helyett, most Athén lakosságát területi alapon 10 phülébe osztotta. Minden phülé 3 részből állt. Tengerparti sáv, vidék és városi rész. A legfőbb hatalom a népgyűlés (eklészia) kezébe került, amelynek munkájában minden athéni polgár rész vehetett. Továbbra is működött a bulé (tanács). Ennek 500 tagja volt, akiket minden phüléből sorshúzással sorsoltak. E szervezet javaslatokat tehetett a népgyűlés számára, melyeket már előre megtárgyalt, valamit kisebb döntésekben határozhatott. Ezen kívül működött még az Areioszpagosz, az arkhónok tanácsa. 9 tagja volt, ebből 3 volt a gazdasági, a politikai, a katonai és vallási élet felelőse, a többi pedig őket ellenőrizte. Jelentős lépés volt még a hadsereg átszervezése. A katonai vezetők, a sztratégoszok, az athéni állam tényleges vezetői voltak. Őket egymás után többször is megválaszthatták. Kleisztenész a zsarnokság újraéledését azzal próbálta megakadályozni, hogy bevezette a cserépszavazást, vagyis az osztrakiszomoszt.
Mindegyiket még 10 részre osztotta, s ezekből 1-1 alkotott egy phülé t. Minden phülé egy tengerparti, egy városi és egy szárazföldi részből állt. A legfőbb hatalom a népgyűlés ( ekklészia) kezébe került, melynek munkájában minden athéni polgár részt vehetett. A népgyűlés volt a törvényhozó, és a fontos ügyekben bíráskodott. Mivel az eklészia nem folyamatosan ülésezett, Kleiszthenész meghagyta a bulé t (tanács), de összetételét megváltoztatta: minden phülé sorshúzással 50-50 tagot küldött, így a bulé látszáma 500 fő lettà ötszázak tanácsa. A bulé javaslatokat tehetett a népgyűlésnek, és kisebb jelentőségű kérdésekben döntéseket is hozhatott. A hadsereget is átszervezte, melynek alapja szintén a területi felosztás lett. A katonai vezetők, a sztratégoszok voltak az állam tényleges vezetői, s ez volt az egyetlen tisztség, amire az 1 éves hivatali idő után újra lehetett választani valakit. Az arkhón ok (a legfőbb végrehajtó hatalmat gyakorló kilenc személy egyike az ókori Athénban) szerepét csökkentette, úgy, hogy az Areioszpagosz (arkhónok tanácsa) csak a tisztviselőket ellenőrizhette.
Azonban az adósrabszolgaságot nem szünteti meg. Ezért a harc a démosz és az arisztokrácia között tovább folyt. 594-ben Szolon arkhont bízták meg az állam ügyeinek rendezésével. Szolónt kivételes törvényhozói hatalommal bízzák meg. Ő valóbban a bajok gyökerére teszi a fejszét, amikor eltörölte az adósságot minden következményével együtt. Az adósrabszolgák felszabadultak, a külföldre eladottakat államköltségen vásárolták vissza. A parasztok földjeiket visszakapták. A kisbirtok védelmét szolgálta a földbirtok maximalizálása. Szolón magát az adósrabszolgaság intézményét is megszűntette. Új alkotmányában a jogokat és a kötelességeket nem az arisztokrata származási elv, hanem a demokratikusabb vagyoni elv szerint szabta meg. Ezzel a démosz leggazdagabb rétege bekerült a politikai hatalomba. A polgárokat négy osztályba sorolta. Türannisz: A démosz és az arisztokrácia között egy egyensúlyi helyzet alakult ki. Az arisztokrácia már nem tudta szilárdan tartani a kezében a politikai hatalmat, a démosz pedig még nem olyan erős, hogy megszerezze azt.
Ha megvolt a 6000 szavazat, a szavazás érvényes volt, a legtöbb szavazatot kapót elűzték. Lehetőség nyílt visszaélésekre. Elűzték Miltiádészt és Temisztoklészt is, akik nyertek a perzsák ellen. Periklész: 444-429-ig sztratégosz Athén fénykora A görög-perzsa háborúkban nyertek a görögök. Nincs új intézmény, már kialakultak. Nagy építkezések: Akropolisz Az Athén vezette perzsa-ellenes szövetség: Déloszi-szöv. Periklész a kincstárat Délosz szigetéről Athénba hozatta és a pénzt felhasználta az építezésekhez. (Gyakorlatilag elsikkasztotta a pénzt, de kulturális célokra. ) 431-404: Peloponnészoszi háború 429: Periklész pestisjárványban meghal. A háború után: görög városállamok hanyatlása, jön a makedónok felemelkedése. Reader Interactions