Tény, ami tény: kesztyűs kézzel nem lehet szentséget törni, csak dudálni. Ám lehet ez a befogadó enbaja: a vad darab nyilvánvalóan elmaradt. Vagy ha így jobban tetszik: az alkotók látványosan kerülték a kurzusfilm összes elképzelhető csapdáját. Sikerrel, ha ez siker. Ami mindezzel szembehelyezhető, az a lendület, ami csodákra képes. Ha elül is, újra éled, mert az talán nem is a film sajátja, de egészen a grófé, tőle kapta, mondhatjuk szebben is: e mozi felfedezte benne. Simán elfogadható, minden erőszakoltság nélkül beemelhető: most azt látjuk, amit a gróf látott, úgy látjuk őt is, ahogy magát látta Bereményi grófja. És amit látott, az nagy dolog. Nem jellemeket, nem sorsokat maga körül, hanem érdekes embereket, s a rendező színészeivel állja a versenyfutást, amitől A Hídember a nagy színészi alakítások filmje is. S egy ilyen konstrukcióban a főszereplő helyzete a leghálátlanabb. ´ csak gürizik - íme most: hosszú - két és fél órán át, míg a többiek villognak abban a pár jelenetben. Eperjes Károly nagy színész.
Ugyanakkor a választott műfaj, a választott megvalósítás egyben ki is jelöli a mű helyét a művészetben. Erről a kritikus momentán annyit jelezhet: A Hídember t nem a Tanítványok mellett fogjuk számon tartani. Turcsányi Sándor A Hídember; színes magyar 2002, 140 perc; rendezte és Can Togay-jal írta: Bereményi Géza; fényképezte: Kardos Sándor; szereplők: Eperjes Károly, Darvas Iván, Kováts Adél, Szarvas József; forgalmazza a MOKÉP
Úgy is játsza el Széchenyi szerepét, mint egy nagy színész, derekasan. Kitesz magáért, finoman szólva is. Alakításának egészében viszont e nagy színészség nyavalyái is ott vannak, amitől persze csak egészebb az egész. Ezen a téren is fontos nagyon, hogy a film negyven éven ível át, az "alakítások" szempontjából. Aki nem hal meg ennyi idő alatt, az megöregszik. Eperjesnek megvannak erre az eszközei. Ám Darvas Iván és Szarvas József, mit mondjak? Két zseni. Már most kimondhatjuk: nem (csak) korunk zsenijei. Darvas Metternich szerepében, Szarvas a vénségére ugyancsak megtébolyodó titkár, Kiss Márton alakjában csak túl nagy szavakkal leírhatók. S Kováts Adél, no ugyan egy különösen hálás szerepben, de a rézangyalát! Összegezve: nem panaszkodhatunk. Már annak is örülnünk kéne, hogy A Hídember nem kurzusfilm. Galambom, hol van már az, amelyik kurzus is! Na jó, most még tudható, melyik, persze. De nem túl merész fogadás, amit ajánlok: Bereményi hídja még akkor is állni fog, amikor efféle kurzusokat tényleg már a kutya sem tart számon.
A korszak másik művében, Bagó Bertalan Vadászat angolokra című 2006-os alkotásában is hasonló modernizációs koncepció jelenik meg: a reformkori magyar gróf szintén angol technológiai fejlesztéseket akar vidéki birtokán végrehajtani. A Hídember elbeszéléstechnikájának, illetve szerkezetének meghatározó jellegzetessége, hogy az 1848 előtti történések egy visszaemlékezés részeként szerepelnek, az 1860-as esztendő eseményei pedig már azon kívül. A mű nyitójelenetében 1848. szeptember 7-én Széchenyi István (Eperjes Károly) megérkezik a döblingi tébolydába, és ezt követően sokáig egy mentális problémákkal rendelkező személy visszaemlékezéseit követjük nyomon: ez a megbízhatatlan narrátor válik a befogadói azonosulás kiindulópontjává. Ezen a szubjektív szűrőn keresztül tárul a nézők elé a hős ifjúkora, magánélete (szerelmi kalandok után az először reménytelennek tűnő, majd végül beteljesülő kapcsolat későbbi feleségével; lelki vívódás) vagy politikai küzdelmei 1848-ig (például a Kossuth Lajossal való ellentét), amelyek egy lineáris, de jelentős kihagyásokat is tartalmazó elbeszélés keretein belül jelennek meg.
Szeretettel köszöntelek a Széchenyi fővárosa - KINCSKERESŐ SÉTÁT bejárók közössége közösségi oldalán Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Képek - 584 db Videók - 8 db Blogbejegyzések - 21 db Fórumtémák - 6 db Linkek - 25 db Üdvözlettel, Széchenyi fővárosa - KINCSKERESŐ SÉTÁT bejárók közössége vezetője
A szálloda gyönyörû francia parkjában vendégeink a hatalmas fák nyújtotta hûs árnyékban sétálgathatnak, vagy akár a kényelmes padokon is megpihenhetnek, élvezve a napsütést és a friss, tiszta levegõt. A park igazi múlt századi hangulatot áraszt, ideális lehetõséget kínálva a nosztalgiázásra. Wellness szolgáltatások: A wellness - szolgáltatásokat kedvelõk részére belsõ pezsgõfürdõ, fedett úszómedence, finn szauna, tepidárium, trópusi élményzuhany, masszázsok gazdag választéka, szolárium, nyáron külsõ medence és napozó terasz áll Vendégeinkrendelkezésére.. Szabadidõs lehetõségek: Akik rajonganak a régi történelmi emlékek iránt, azoknak rengeteg lehetõségük nyílik megcsodálni a számos mûemléket, amelyi Simontornyán és vonzáskörzetében található. A simontornyai tizenharmadik században, reneszánsz stílusban épült mûemlék vár, Ozorai Pippó vára, Dégen a Festetics Kastély, hogy csak párat említsünk. Simontornya Város Önkormányzata. A természetjárókat és a horgászatot kedvelõket a Simontornyán található Pósa-tó, a környékbeli Örspusztán található Rétszilasi Természetvédelmi terület, valamint a Kisszékelyi vadrezervátum várja gyönyörû természeti környezettel és gazdag élõvilággal.
A Fried Kastély Szálloda **** és Étterem számos nívós díjat elnyert az elmúlt évek során, melyek között vendégek szavazata, illetve szakmai zsűri véleménye által odaítélt elismerés egyaránt megtalálható, így garantálva a vendégszeretetet és a minőséget. Bekerült Magyarország legkedveltebb szálláshelyei közé, valamint az Év Hotelje és az Év Legszebb Szállodája díjak után 2014-ben kiérdemelte a Magyar Turizmus Minőségi díjat, ezzel együtt megkapta a "European Hospitality Quality" minősítési rendszer elismerését jelentő 2Q-t is. A Fried Kastély Szálloda**** és Étterem mára igazi komplexummá nőtte ki magát a több hektáros franciaparknak, a Kastély, a Liliom szárny és a Vadászház épületegyüttesének, a Wellness-Fitness Központnak, és a saját szőlőbirtoknak, borospincének köszönhetően, mégis megőrizve a birtok főúri hangulatát. A szálloda 3 épülete lehetőséget biztosít, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb elhelyezést: amíg a szecessziós stílusú Kastély vendégei elegáns és romantikus szobákban hajthatják álomra fejüket, addig a Liliom szárny vendégei a modern stílusú bútorok kényelmét élvezhetik.
A kastélyt Fried Imre, a Simontornyán megtelepedett, és az egész faluszerte köztiszteletben álló Fried család bőrgyárosa építtette. Ezzel örvendeztette meg feleségét, Gottlieb Margitot egyik házassági évfordulójuk alkalmából. Fried Imre az egész településnek meghatározó alakja volt. Bőrgyára, amely nem csak országszerte, hanem egész Európában, sőt a tengerentúlon is ismertté vált, igazi felvirágzáson ment keresztül a keze alatt, egyben sok simontornyainak is munkát adott. Az épület szecessziós stílusban épült Vágó Pál tervezése nyomán, s a fennmaradt írásos emlékek tanúsága szerint 1926 tájékán adták át a házaspárnak. A kastély kívülről világos homokszínben pompázott, falát vörös terméskövek díszítették. Gyönyörű parkját francia stílusban álmodták meg, ápoltságáról Deme Sándor kertész gondoskodott. Fried Imrét és egész családját a 2. világháború idején Auschwitzba deportálták, ahonnan már nem térhettek haza. A kastélyt a háború után államosították, a szocializmus időszakában lakásokká alakították át.