Az első ilyen egység a Gozsdu udvarban lesz, de jövőre még két helyen nyitnának Jamie's Pizzeriát. November közepén nyit Budapesten Jamie Oliver pizzériája, hivatalos nevén Jamie's Pizzeria by Jamie Oliver - írja az Index. Az étterem egy teljesen új étteremlánc első tagja, Jamie Oliver eddig ugyanis csak Indiában nyitott pizzériát. Az új pizzéria a Gozsdu Udvarban lesz, és ezt az éttermet is a Jamie's Italian Budapest franchise jogainak birtokosa, azaz a Zsidai Group Kft. Deagostini legendás autók. nyitja majd, de a Jamie's Pizzeria kínálata és arculata teljesen eltér majd a Jamie's Italian nevű helyekétől. A kínálatban 15 féle pizza, 3 féle tészta és 5 féle saláta szerepel majd, illetve menüben egy kis pizza salátával. A tervek szerint a november 11-én a Gozsdu udvarban nyitó Jamie's Pizzeria után 2018-ban két másik pizzéria is nyílik majd, az egyik Pesten, a másik Budán. Az új helyeken elvileg lesz házhozszállítás is, később pedig vidékre is terjeszkednének. Szerdán az új étterem bemutatóján Takács J. Roland, a budapesti Jamie's Italian séfje elmondta, a pizzatészta alapja az Olaszországban is használt, nagyon finom, 00-ás liszt, és a tésztát legalább 12, de akár 24 óráig is kelesztik.
Ugyanakkor a környék legjobb pizzáját sokak szerint az Igenben adják, ami gyalog egy percre van tőlük, így ha nem alkotnak valami egészen rendkívülit, akkor legfeljebb a kerület pizza ezüstérmét célozhatják meg. A a Jamie's árait összevetette néhány felkapott étterem pizzaáraival is, és azt látni, hogy nagyjából hasonló áron pizzázhatunk majd a Jamie's-ben, mint a többi helyen. ()
Előételek 🍴 Saláták 🥗 Pizzák 🍕 Jamie amerikai mélyserpenyős pizzája (szupersajtos/MASSZÍVAN VASTAG, ⌀ 22 cm) Burgerek 🍔 & Hotdogok 🌭 BBQ Klasszikusok 🥩 Köretek 🍟 Desszertek 🍰 Szószok 🥫 Italok 🥤
Ennek hátterében Jewell személyisége állt, aki amellett, hogy mindig is rendőr szeretett volna lenni, egész életében kötelességtudó volt, kicsit már túlságosan is. Ez pedig korábbi munkaadói közül sem tetszett mindenkinek – mondjuk ki, hogy a legtöbbek szemében egy dagadt, lúzer buzgómócsing volt. És úgy tűnik, ez 1996 Amerikájában éppen elegendő volt ahhoz, hogy valakire rákenjenek egy merényletet. Tulajdonképpen erről a karaktergyilkosságról szól ez a film is: hogy miként lesz a hősből egy csapásra gyanúsított, és hogy miként kezeli ezt Richard (Paul Walter Hauser), aki csak jót akart, illetve főként édesanyja, Bobi (Kathy Bates), aki talán még nála is rosszabbul viseli mindazt, ami a fiával történik. Hiába tehát az "igaz történet alapján" szalagcím, a Richard Jewell balladája nem az eseményekről szól, nagyon nem, azok csak megágyaznak egy rendkívül erős karakterdrámának, ami nem a cselekmény miatt érdekes, hanem azok miatt, akik átélik mindezt. Richard Jewell balladája – kritika | Clint Eastwood | Filmtekercs.hu. A mellékszereplők közül – mondhatni már szokás szerint – kiemelkedik Sam Rockwell: ő Richard ügyvédjét játssza, akivel még egy korábbi munkahelyen ismerkedtek össze, a Három óriásplakát Ebbing határában című remekműben nyújtott alakításáért Oscar-díjat kapó színész pedig lubickol a tenyérbemászó, de közben azért jószívű Watson szerepében.
Riefenstahl az 1972-es müncheni olimpián (Forrás: Leni Riefenstahl Medienarchiv) Az olimpiák történetéhez kapcsolódó, korábban megjelent cikkeink: Pecsők László: Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok Árvai Tünde: Egy magyar név az athéni márványban: Kemény Ferenc Árvai Tünde: Első olimpikonjaink – négy sportág, négy arany Árvai Tünde: Az öt karikától a színes tacskóig – Olimpiai jelképek Ezt olvastad? 1931. április 14-én kikiáltották a Második Köztársaságot Spanyolországban. Richard Jewell balladája – Filmsarok. Dolores Ibárruri Gomez (1895–1989) aznap két gyermekével – Rubénnel és Amayával –
Két sportoló már az ottani dulakodásban életét vesztette. Az izraeli olimpiai válogatott tagjai közvetlenül a kivégzés előtt (Forrá) A túsztárgyalások nem vezettek eredményre, a német biztonsági szolgálat nem volt felkészült, a hatalmas médianyilvánosság pedig csak fokozta a feszültséget. A terroristákat és a túszokat két helikopterrel szállították a közeli fürstenfeldbrucki katonai repülőtérre, ahol a Lufthansa egy Boeing 727-ese várt rájuk. Miután a terroristák az egyik gépet személyzet nélkül találták, tüzet nyitottak. Richard Jewell balladája – Igaz érzelmek alapján filmkritika. Az izraeli sportolók mind életüket vesztették, a palesztin terrorcsoport két tagja élte túl a lövészek támadását. Az incidens nyomán Németország felállította terrorelhárító alakulatát GSG9 néven. Később két túlélő palesztin túszejtőt, valamint az akció feltételezett kitervelőit, az izraeliek titkos akciója során kivégezték, a nyolc végrehajtó közül egyedül Jamal Al-Gashey élte túl bujkálva az esetet. A München című film ennek a Moszad által soha el nem ismert megtorló akciónak a története, amelyben megismerjük egy nemzetközi kémhálózat működését, a résztvevőt vívódásait, az izraeli–palesztin ellentét árnyalatait és a müncheni tragédia részleteit.
Jewell előélete, túlbuzgósága, vágya hogy "rendes" rendőr legyen belőle és ne egy biztonsági őr, pont úgy megjelenik a filmben, mint az, hogy egy fegyvereke gyűjtő, az anyjával élő harmincas, nőtlen, introvertált pasi az FBI számára olyan, mintha a homlokára tetoválta volna, hogy BŰNÖS VAGYOK VALAMIBEN. Eastwood a robbanásig Jewellre koncentrál, közel hozza a maga együgyűségében rémesen szabálykövető, és egyik munkahelyén pont emiatt bajba kerülő férfit, maga a robbanás felplánozása és vágása pedig tananyag lehetne a filmes iskolák "hogyan mutassunk be egy közismert eseményt úgy, hogy a végére lerágd a körmödet is" óráin. Az első félóra után felülünk a hullámvasútra, és Eastwood cafatokra szedi az államhatalmat képviselő FBI és a népbíróság szerepét kéretlenül felvállaló média viselkedését. Tanmese ez, persze, hogy az, a lényege, hogy az igazunkért a végtelenségig kiállni az nem feltétlenül egyenlő a hősiességgel, és nem tartozik minden esetben a nyilvánosságra, éppen elég, ha mi tudjuk, ott, legbelül, hogy nekünk van igazunk.
Éppen egy héttel ezelőtt ért véget a 2020-ra tervezett tokiói olimpia. Önmagában az is számos sportoló felkészülését próbára tette, hogy megszervezését elodázta a világjárvány, és a híradásokból tudjuk, hogy ez a versenysorozat is bővelkedett drámai szituációkban. Az ötkarikás játékok történetében megannyi személyes drámára és akár tömegeket érintő, megrendítő eseményre bukkanhatunk. Ezek közül több kívánkozott már regények lapjaira és a filmvászonra. München (2015) Stephen Spielberg rendezte azt az amerikai-kanadai-francia filmet, amely George Jonas Megtorlás című regényét vitte vászonra. A magyar származású szerző történetének középpontjában az 1972-es müncheni olimpiai játékok idején, az olimpiai faluban lezajlott terrortámadás és az azt követő megtorló akció áll. 1972. szeptember 5-én a Fekete Szeptember elnevezésű palesztin terrorszervezet az izraeli csapat 11 tagját (David Mark Berger, Ze'ev Friedman, Joseph Gottfreund, Eliezer Halfin, Joseph Romano, André Spitzer, Amitsur Schapira, Kahat Schor, Mark Slavin, Jaakov Springer és Moshe Weinberg) túszul ejtette a Connollystraße 31. szám alatti szállásukon.