A járványok, különösen a morális járványok ellen minden torlasz hatástalan. Készek vagyunk vereségünk váltságdíját megfizetni. De ez lenne az újjáépítésnek egyedüli elve? Az erőszak volna az egyedüli alapja az építésnek? BAON - Raffay Ernő szerint ma is nagyon időszerű gróf Apponyi Albert trianoni beszéde. Az anyagi erő lenne az egyedüli fenntartó eleme annak a konstrukciónak, amely összeomlóban van, mielőtt az építés befejeződött volna? Európa jövője igen szomorú lesz ebben az esetben. (Apponyi Albert) (Forrás:)
Az adott politikai helyzetben azonban Apponyi nem követelhette az integritást, ezért azt indítványozta, hogy az elcsatolásra ítélt területek lakossága a nemzetközi ellenőrzés mellett megrendezendő népszavazásokon maga dönthessen arról, mely államhoz kíván onyi fellépése Párizsban eredménytelen maradt. Annál nagyobb és maradandóbb hatással volt a beszéd a magyar közgondolkodásra. A történelmi Magyarország földrajzi egységéről és ideális természetes határairól, csaknem önellátó nemzetgazdaságáról, az európai biztonságpolitika szempontjából kiemelkedő stratégiai jelentőségéről szóló fejtegetései szilárd építőkövei lettek a két világháború közötti magyar nemzeti identitásnak, csakúgy mint azok a megállapításai, amelyek a magyarság regionális kulturális fölényét, államalkotó erejét, civilizáció-teremtő és -közvetítő hivatását hangsúlyozták, vagy amelyek Magyarország háborús felelősségét kívánták kisebbíteni. A Szent István-i Magyarország mint afféle aranykori hagyomány jelent meg Apponyinál, az a mögöttes gondolat pedig, mely szerint a magyar bár kis nép, de nagy nemzet, s különb, mint környezete, hosszú távú hatást gyakorolt.
A szakember azt mondta, nehéz volt a korábbi korosztályos és felnőtt világversenyek után újra formába hozni a magyar úszót, három hónapon belül harmadszor, úgy, hogy a maximális teljesítményt tudja nyújtani. "Krisztina sugározta neki a lelki pluszt. " "Nem szabad úgy nézni – sokan elragadtatják magukat –, hogy Késely Ajna az új Egerszegi Krisztina. Egerszegi Krisztina egyszer volt, és nem lesz többet. Száz évben egy ilyen, ha születik. Nagyon nagy potenciál van Ajnában, és nagyon jó úton halad. De nagyon kell vigyázni, hogy erről az útról senki és semmi ne tudja letéríteni. A szirénhangokkal nagyon vigyázni kell! Ajna nagyon tehetséges, nagyon jó alany, nagyon jó lelkű és nagyon jó a családi háttere is, de nem szabad nagy terhet tenni rá. Legyen boldog, kiegyensúlyozott, és mellette legyen eredményes is – tette hozzá Turi György. Késely Ajna sorrendben a 800, majd 200 és 400 méteres gyorsúszásban lett ifjúsági olimpiai bajnok Buenos Airesben. Mátay Andrea – Wikipédia. (MOB, fotó: MOB/Szalmás Péter)
A test- és sportkultúra területén nyújtott teljesítménye alapján méltán megilleti a díszpolgári cím. Egerszegi Krisztina | UtánpótlásSport. " A díszpolgári díszes oklevél szövege: Budapest Főváros I. kerület Önkormányzata ezúton adja tudtára mindazoknak, akiket illet, hogy midőn közügyeinek intézésére a mai napon képviselő-testületi ülést tartott, 573/1995. számú határozatában kinyilvánította: Egerszegi Krisztina olimpiai bajnoknö, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének tulajdonosa, egész eddigi sportolói pályafutásával, az edzéseken tanúsított szorgalmával, a versenyeken elért sikereivel nemcsak magának szerzett dicsőséget és megbecsülést, hanem koronázó városunknak is, amelynek krisztinavárosi negyedében született, felnőtt és iskoláit látogatta.
Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep alkalmából kitüntetésben részesítette Sákovicsné Dömölky Lídia és dr. Nébald György olimpiai bajnok vívót, valamint Szalay Miklós olimpiai bajnok labdarúgót. Az elismeréseket augusztus 27-én, a Pesti Vigadóban rendezett ünnepségen adták át. Egerszegi krisztina foglalkozasa. Sákovicsné Dömölky Lídia tagja volt az 1964-ben aranyérmet nyert női tőrcsapatnak, de a '60-as római, valamint a '68-as mexikóvárosi játékokról is éremmel tért haza. Emellett ötszörös világbajnoka is a sportágnak. Aktív pályafutása után, civil foglalkozása mellett az utókor tőrvívóinak kinevelésében is tevékenyen részt vett. Lidi néni idén töltötte be 85. életévét, a nemzeti ünnep alkalmából, a hivatalos indoklás szerint: "Rendkívüli eredményeket felvonultató sportolói pályafutása, elhivatott sportszakemberi munkája, valamint több évtizedes, példaértékű társadalmi tevékenysége elismeréseként" a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapta. Dr. Nébald György kardívónk mind olimpián, világ- és Európa-bajnokságon felállhatott a dobogó legfelső fokára.
Még fiatalon került a Spartacus úszócsapatába Kiss Noémi író, aki többek között az ötszörös olimpiai bajnok Egerszegi Krisztinának is edzőtársa volt. Az írónő állítása szerint rendszeresen kellett kegyetlenkedéseket elszenvednie az edzéseken, emiatt később abba is hagyta az úszást, a múltbeli emlékeitől azonban máig nem szabadult. Kiss Noémi felidézte: a Spartacusban Kiss László volt a vezetőedző akkoriban, munkáját pedig az a Turi György segítette, akinek módszereiről korábban Cseh László is azt mondta, hogy úgy bánt sportolóival, ahogy nem lett volna szabad. Az írónő szerint Kiss László sosem alkalmazott testi fenyítést a tanítványokkal szemben, ő csak nagy mennyiségű edzésadagot írt elő. A "piszkos munkát" Turi György végezte helyette, aki Kiss Noémi elmondása szerint egyszer berángatott egy fiút a mosdóba, ahol aztán agyba-főbe verte. Kiss Noémi megjegyezte, hogy Egerszegi Krisztinával együtt féltek, sírtak és rettegtek az edzéseken, a helyzetet pedig a maguk módján igyekeztek átvészelni.
Nagy Zsuzsa Született 1940. január 16. (82 éves) Pécs Állampolgársága magyar Foglalkozása középtávfutó rövidtávfutó Magasság 165 cm A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Zsuzsa témájú médiaállományokat. Nagy Zsuzsa ( Pécs, 1940. január 16. –) Európa-bajnok középtávfutó, 1966-ban az év női magyar sportolója. Pályafutása [ szerkesztés] Nagy Zsuzsa 1940. január 16-án született Pécsett. 1956-ban kezdett el futni, mikor élete első mezei futóversenyét meg is nyerte. Egy évvel később, 1957-ben már háromszoros ifjúsági bajnok volt, 400 és 800 méteren sem talált legyőzőre. Az érettségi után 1958-ban Budapestre költözött, hogy a BEAC színeiben versenyezzen. A BEAC-ban megismerkedett Szabó Ambrussal, akivel 1960-ban összeházasodtak, egy évre rá pedig megszületett első gyermekük. Zsuzsa továbbra is futott, 1964-ben országos bajnok lett 400 méteren, valamint a tokiói olimpián negyedik helyezést ért el 800 méteren. Ezután az Egyesült Államokba kapott meghívót egy versenyre, így ő lehetett az első magyar futónő, aki a tengerentúlon fedett pályán versenyezhetett.