A brokkoli és a karfiol annyi vitamint, ásványi anyagot tartalmaz, ráadásul tele vannak antioxidánsokkal, hogy legalább hetente kellene fogyasztani mindkettőből. Jó hír, hogy ezek a zöldségek kevés kalóriát tartalmaznak, így még tejszínt is megengedhetsz a rakottas tetejére. A brokkolit és karfiolt nyugodtan főzheted egy edényben. Brokkolis, karfiolos zöldségrakott Hozzávalók 1 fej karfiol 1 fej brokkoli 20 dkg sajt 2. 5 dl tejszín 2 gerezd fokhagyma só bors szerecsendió Előkészítési idő: 15 perc Elkészítési idő: 20 perc Elkészítés: A karfiolt és a brokkolit szedd rózsákra, és mosd meg. Dobd a zöldségeket forrásban lévő, sós vízbe, és főzd öt percig, majd szűrd le, és csepegtesd le. Nem kell teljesen megpuhulniuk. Rakott brokkolis csirkemell kel. Egy tálban keverd össze a tejszínt sóval, borssal, fokhagymával, szerecsendióval. Egy tepsit kenj ki zsiradékkal, és rendezd el benne a zöldségeket. Öntsd le a tejszínes keverékkel, majd szórd meg reszelt sajttal. Told forró sütőbe, és 180 fokon süsd körülbelül 20 percig, amíg a sajt teteje megpirul, a zöldségek pedig megpuhulnak.
Ennek az ideje sütőnként eltérő, 10-20 perc. Melegen, langyosan vagy újramelegítve, mindenhogyan isteni finom! Főzésre fel!
A karfiolt számtalan változatban elkészítheted. Próbáltad már izgalmas steakként?
1. A hússzeleteket enyhén sózzuk és őrölt borssal meghintjük. 2. Egy serpenyőben az étolajat felforrósítjuk, majd a hússzeletek mindkét oldalát hirtelen átsütjük. 3. Ezek után egy tepsibe, vagy egy nagyobb hőálló tálba tesszük a szeleteket, de nem túl szorosan. 4. A brokkolirózsákat sós vízben roppanósra főzzük, majd leszűrjük. 5. Elkészítjük a bechamel mártást: Egy lábasban a vajat felolvasztjuk, rászórjuk a lisztet és elkeverjük, majd folyamatos keverés mellett, apránként hozzáadjuk a tejet, sózzuk, borsozzuk és csomómentesre felfőzzük. 6. A tűzről levéve hozzákeverjük a tejfölt. 7. A tepsiben várakozó hússzeleteket befedjük a brokkolirózsákkal, majd mindegyik tetejét bőségesen meglocsoljuk a mártással, amire reszelt sajtot szórunk. 8. Ezek után 200 fokra előmelegített sütőben szép pirosra sütjük. 9. Rizzsel, vagy hasábburgonyával körítve tálaljuk. Jó étvágyat kívánok hozzá!
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
Húsvéti szokások és hagyományok Kárpátalján A húsvét a keresztény világ egyik nagy ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik ekkor mindenhol. Mióta világ a világ, az emberek megünnepelték a tavaszt, a természet megújulását. Szerte a világban mindenki másképp készül a húsvétra, egyes helyek évtizedes hagyományokból merítenek, ilyen Kárpátalja is, ahol néhány szokás máig fenn maradt. Húsvét, Krisztus feltámadásának napja a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Számos világi népszokás is fűződik ehhez az egyházi ünnephez. Kárpátalján a katolikusok körében máig megőrződött a pászkaszentelés. A pászka ezen a vidéken a húsvéti kalácsot jelenti. Minden katolikus családban van egy fonott kosár, melyet csak erre a célra használnak. A pászkaszentelő kosárba a kalács mellé főtt tojás, sonka, kolbász, vaj, só és bor is kerül. Ezzel a kosárral mennek a vasárnapi misére, ahol a pap megszenteli az ételeket. A szentelményeket otthon a család közösen fogyasztja el. Húsvéti szokások és hagyományok Kárpátalján. A pászkaszentelés az mindmáig fennmaradt szokás.
A régi hagyományok szerint a megszentelt ételek maradéka közül a pászkamorzsát és a tojáshéjat elégették, a sonkacsontot pedig a következő évi szentelésig a padláson tárolták, mert óvó-védő funkciót tulajdonítottak neki. Egy évvel később pedig elásták a krumpliföldbe, bízva abban, hogy bő termést hoz. A régi hagyományokhoz tartozott a barkaszentelés is. A gyenge füzér virágzat megszentelése után ezzel csapdosták meg a gyermekeket, hogy egészségesek és jók legyenek egész évben. Húsvéti szokások Magyarországon - Ilyen az igazi magyar húsvét!. A tojás, a húsvét szimbóluma Sok kárpátaljai településen hagyomány a kézzel hímzett tojás készítése. Salánk például a viasszal író technikáról híres. A régebbi motívumok: a kakastaréjos, gereblyés, karácsonyfás mellett elterjedtek az újabb virágmotívumokat ábrázoló minták is: labdarózsás, szegfűs, violás, tulipános. A speciális íróeszközzel, a kiccével (üreges farúd, melybe rézdrótot helyeznek, ennek kiálló vége szolgál a tojás megfestésére) a megfőtt langyos tojásra felviszik a mintákat, és kétféleképpen színezik.
A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is. Egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik. A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás és az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25. Hungarikumok :: Hagyományok és ünnepek :: Húsvéti népszokások. közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is 325-ben. ) A nagyhéten belül a Húsvéti Szent Háromnapon, azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Nagycsütörtök – Krisztus utolsó vacsoráját az Olajfák-hegyén, majd elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi.
Idehaza többféle változat is elterjedt, a locsolóverssel és kölnivel történő öntözés csak a legújabb ezek közül. Szeged környékén a fiúk csoportokba verődve vitték a lányokat a legközelebbi kúthoz, ahol több vödör vízzel is meglocsolhattak egy-egy szerencsés fiatalt. Az Ipoly mentén ennél még szervezettebben ment a locsolkodás. Itt már vasárnap este tojást szedtek a fiúk a lányos házaktól, de a locsolás csak hétfőn kezdődött, a szegediekhez hasonlóan vödörrel. Hétfő délután aztán vendéglátással és hímestojással hálálták meg a lányok a figyelmet, mielőtt kedden ők is a fiúk locsolására indultak volna. Húsvéti korbácsolás Nem a vödörnyi jéghideg víz volt a legrosszabb dolog, amit a lányok húsvét hétfőn a nyakukba kaphattak. Fejér megyében és a Dunántúl egyes részein elterjedt népszokás volt a húsvéti korbácsolás, amihez fűzfavesszőből készített sibát használtak. Ez egy olyan korbács, amit 4-6-8, vagy 9 szálból fontak a férfiak, hogy megcsapkodhassák vele a lányokat. Rendszerint mondókával egészítették ki, amivel szépséget és egészséget kívántak a megkorbácsolt lányoknak, akik ezért borral, szalagokkal és piros tojással kínálták meg a legényeket.
A húsvét ünnepe szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez, és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. E hagyományok jelentős része nem épül be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan, mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A húsvétot megelőző farsangi időszak mulatságai a tél legyőzését, a tavasz megérkeztét ünneplik. A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakaszai. A hamvazószerda a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete.