Zákonyi Ferenc: Nagyvázsony (Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal, 1988) - Grafikus Lektor Fotózta Kiadó: Veszprém Megyei Idegenforgalmi Hivatal Kiadás helye: Kiadás éve: 1988 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 39 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 16 cm x 12 cm ISBN: 963-243-626-1 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Ötödik, javított kiadás. Balaton-felvidéki túra | Őrtorony kilátó. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Nagyvázsony Veszprém megye veszprémi járásában fekszik, a róla elnevezett medence közepén, 263 méter tengerszint feletti magasságban. A Bakony hegység délnyugati részét itt a Balaton-felvidéktől... Tovább Tartalom Nagyvázsony 5 Kinizsi Pál 8 Magyar Benigna 14 A Kinizsi-vár 16 A vár építésének története 16 A vár múltja 18 A vár belülről 20 Múzeumok, kiállítások 23 A vármúzeum 23 A postamúzeum 24 A szabadtéri néprajzi múzeum 26 Nagyvázsony egyéb látnivalói 28 Nagyvázsony irodalmi emlékei 32 Gyakorlati tudnivalók 34 Felhasznált irodalom 39
(Később salakszórás is jellemezte a folyamatot. ) A sekély kis kráterekben a vulkanizmus végeztével tavak gyűltek fel, innen származik e működési típus neve, a "maar" is, mely németül tengerszemet jelent. 4 millió évnyi mozgolódás után elcsendesült végül a tihanyi táj, megfiatalodott kőzetanyaga lepusztulásnak indult, az egykori krátergyűrűket felemésztette az erózió. Az átalakulást a hévforrások heves tevékenysége kísérte, a Balatonnak pedig ekkor még nyoma sem volt. Mindössze kb. 20-25 ezer éve született meg a 3 tómedence, amik a terület süllyedésének következtében később összeolvadtak. A vízállás az éghajlati viszonyok függvényében változott, volt olyan időszak is, amikor a tihanyi földnyelv szigetté vált, hiszen lapos tövét bekebelezte a tó. A táj arculatát az ember megjelenése csaknem a felismerhetetlenségig átformálta: a 19. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park földtani értékei | Sulinet Hírmagazin. század elején például csatornákat ástak, és a Külső-tó vizét lecsapolták, hogy helyét kaszálóként hasznosítsák. Az erdők a félsziget peremeire, legmagasabb csúcsai köré szorultak vissza, az idegenforgalom megjelenésével, a Balaton vonzerejének növekedésével pedig szükségessé vált a természetvédelem: 1952-ben itt jelölték ki az ország első tájvédelmi körzetét, melynek egyébként saját természetvédelmi őr is dukált.
A klímaváltozás hatására az ezredforduló környékétől a Balaton feletti melegedő légáramlatok a Nap évszakonként változó mozgásával együtt korábban nem látható, szokatlan légköri jelenségeket hoznak létre, és ezzel az év teljes hosszában uralják a Badacsony látképét. A globális felmelegedés jelentős változásokat hozott a Balaton környékének éghajlatában. A tóparti területekre jellemző speciális mikroklíma megváltozott. A hosszan tartó száraz, csapadékmentes időszakok és a hatalmas nyári hőség hatására voltak olyan évek, 2002, 2003 vagy 2013, amikor a tópart menti területei teljesen kiszáradtak. Balaton medence kőzetanyaga hungary. A Balatonból hiányzó 200-300 millió köbméter víz a levegő páratartalmát is csökkentette, ezzel csökkent a szemnek optikai csalódást okozó távlati hatás. Ez lehetővé tette azt, hogy az őszi, téli évszakokban olyan légköri képződményeket figyelhetünk meg, amelyeket korábban a ködös novemberi vagy februári égbolt elrejtett a szemünk elől. Az őszi égbolton kinyíló színvirágok teljesen átalakították a tó látképét.
Erre a megállapításra belső-ázsiai kutatási tapasztalataikra támaszkodva jutottak. A zalai meridionális völgyeket [* 1] nagyméretű szélbarázdáknak, a köztes völgyközi hátakat pedig maradékgerinceknek (tanúhegyeknek) tekintették. Folyóvízi eróziós tevékenységgel is számoltak, de csak alárendelt szerepben. Sivatagi elméletük egyik bizonyítékának tekintették a Tapolcai-medence és a Kisalföld bazaltsapkás tanúhegyeit, melyek kialakulásában szintén a defláció elsődlegességét hangsúlyozták. A Zala-típusú és a bazaltsapkás tanúhegyek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy más exogén folyamatok mellett főleg a defláció, kb. Balaton medence kőzetanyaga house. 100–200 méter vastag üledéket pusztított le a felső-pannon rétegekből. Balra a Badacsony, jobbra a Gulács mögöttük a Balaton A zalai meridionális völgyek keletkezési korával kapcsolatban azonban Pécsi Márton (1986) vizsgálataira támaszkodva az mondható el, hogy a völgyek a pleisztocénnél korábban mélyültek ki, mert az Unio-s ( bérbaltavári) keresztrétegzett homok [* 2] Az egyik, még napjainkban is képviselt irányzat szerint (Bulla B.
Mint a Déli-Bakony kistáj településeinek környékén, a Nagyvázsonyt körülvevő erdőkben is minden ismert hazai nagyvad előfordul. Különlegesebb fajok is megfigyelhetők, mint az aranysakál (toportyán vagy nádi farkas), vadmacska, rétisas, a Kab-hegy térségében muflonokkal találhatja szemben magát az arra járó és több hollócsalád is él a környéken. Látványosságai A Kinizsi-vár, benne a Kinizsi Pál Vármúzeum Zichy-kastély Postamúzeum A pálos kolostor romjai Schumacher-ház (néprajzi gyűjtemény) Műemlék Szent István templom, gótikus eredetű, barokk stílusban átépítve Műemlék református templom Kinizsi-forrás (Tálodi erdő) Turul-szobor Igásló Center E-busz járat Reményi Rendezvényház (volt "Kisiskola" 1907) Szent Jakab-rom Csepelyi pusztatemplom romja
Az egykori Csörgő-malom megújítása egy olyan nonprofit vállalkozás, melyet a vízimalmok iránt érzett szenvedély hajt. Tudjuk, a vízimalom bár elvesztette régi közösségi és gazdasági funkcióját, mégis olyan fontos műszaki, természeti, társadalmi vonatkozásai vannak, melyek mind a mai napig rendkívül fontosak. A közösség, a víz, az élelmiszer, az energia mind-mind olyan témakörök, melyekről szeretnénk a magunk lehetőségéhez mérten diskurzust kezdeményezni. Balaton medence kőzetanyaga 25. Ezért is szeretnénk a malom "ajtaját" kinyitni azok előtt, akik ugyan úgy fontosnak tartják a kulturális örökségünk XXI. századi módon történő fejlesztését és közösségi üzemeltetését.
Régóta vendéglátóhelyként üzemel. Avernus-barlang Az Avernus-barlang egy műbarlang, azaz ezt is mesterségesen alakították ki. Szabadtéri színpad A nagy füves tisztáson Esterházy Ferenc gróf a 1934–1937 között nagyszabású kulturális rendezvénysorozatot szervezett. A Júniusi heteken a Magyar Királyi Operaház művészegyüttese vitte színre a sikerelőadásokat. Az ünnepi játékok műszaki vezetője Tolnai Pál volt. A zenekart Ferencsik János vezényelte, a darabokat Oláh Gusztáv rendezte. Pezsgőgyár Valószínűleg Fellner Jakab művének tekinthető az 1770 körül épült Esterházy Pezsgőgyár. Nagyméretű középrészen utóbb három szintre osztott egyemeletes épület, kiugró oldalrészekkel, kétoldalt hosszú földszintes szárnyakkal. Angol kert tata digital. Ipari műemlék. Olimpiai Edzőtábor A helyi párás, nyirkos, londonihoz hasonló mikroklíma miatt 1948 májusában itt jelölték ki az Olimpiai Edzőtábor helyét. A sikeres 1948-as londoni olimpiai szereplés után a tábort teljesen kiépítették, és 1951-ben adták át a sportolóknak. Ezután folyamatosan fejlesztették: szállodai rész, konferencia terem, tornacsarnok, futófolyosó, új labdarúgópálya, öttusa lőtér létesült.