Az apokaliptikus jelleg a novella elején található, amely anakronizmust hordoz magában, tehát nem abban a korban meg közegben játszódik, mint az írás többi része (amely az eredeti bibliai történet feldolgozása), melyben Karinthy élt az írói szabadsággal, hogy megmutasson valami fontosat az ember ellentmondásos vonásaiból A novella eleje nem illik bele a bibliai háttérbe: "A harmadik nap alkonyán pedig kilépett a bolt keskeny kapuján, és csendesen megindult az úton. Kétoldalt feketén füstölögtek a romok. Lent, a kiszáradt árok fenekén találta meg az elsőt azok közül, akik Pilátus háza előtt kiáltozták Barabbás nevét. Karinthy frigyes barabbás elemzés. Elfeketült nyelvvel vonított a vörös felhők felé. " Ez a kép inkább egy modern kori háborút idéz fel a szenvedőkkel. Apokaliptikusnak azért nevezhető, ahogy az emberek egyenként a megváltóra várnak, és őt akarják éltetni, de amikor a tömegbe kerülnek, megváltozik a véleményük, és csak Barrabást tudnak kiáltani. Ilyen az ember Ez sajnos olyan végzetes tulajdonsága, hogy ezzel újra és újra kitermeli a gonoszságot s vele együtt a háborúkat, ami nem hozhat mást magával, csak egy végső pusztulást.
A színházról egy megjegyzése: "Kép és szobor többet ér nekünk, mint az ember, akit ábrázol – és drágább nekünk a színész, mint a hős, akinek álarcát arcára vette. ") Mindegyik írásában egy gondolkozó lép elénk, aki nincs se a jobb, se a bal oldalon, semmiféle elfogultság nem köti s önmagával is viaskodva keresi az igazságot. Demokrata? Arisztokrata? Haladó? Maradi? Micsoda korlátolt kérdések és pártpolitikai szempontok. Igazi kiválósága éppen a merészség, hogy független akar és tud lenni minden korláttól és előítélettől. Fentebb azt állítottam, hogy ebben a könyvében a logika viszi a vezérszerepet. Kijelentésemet általánosíthatom. Babel Web Anthology :: Karinthy Frigyes: Barabbás. Karinthy egész munkásságának a józan ész, az ésszerűség az ihletője és létrehozója. Akik felületesen ítélkeznek, lehet, hogy ezt csak afféle tetszetős paradoxonnak tartják s tudom, váltig csodálkoznak azon, hogy épp azt az írónkat nevezem leginkább logikusnak és legkeményebben ésszerűnek, ki a humorban tótágast állít mindent és irodalmi karikatúráival évekig nevettette az országot, másrészt pedig komoly novelláiban kaput nyitott a végtelenségnek s polgárjogot adott a túlvilágnak, a fantasztikumnak.
Törvény és szokás, hogy húsvétkor egyikét az elítélteknek elbocsátod, úgy, ahogy a nép kívánja. A nép Barabbást kívánta, engem megfeszítettek – de vissza kellett térnem halottaimból, mert láttam, hogy a nép nem tudta, mit cselekszik. E sokaság mögöttem megismerte Barabbást és most új törvényt akar. Kérdezd meg őket újból, amint a törvényeinkben meg vagyon írva. Pilátus pedig gondolkodott, aztán vállat vont, és kiállván a tornác szélére, csodálkozva nézett végig a sokaságon és szólt: – Hát kit bocsássak el már most, Barabbást, vagy a názáretit? És akkor ő intett nekik. És ekkor zúgás támadt, és mint a mennydörgés, zengett fel a sokaság. Karinthy Frigyes: Krisztus és Barabbás (Dick Manó Könyvkereskedés, 1918) - antikvarium.hu. És a sokaság ezt kiáltotta: "Barabbást! " És rémülten néztek egymásra, mert külön-külön mindegyik ezt kiáltotta: "A názáretit! " A Mester pedig halovány lett és megfordulván végignézett rajtuk. És külön-külön megismeré mindegyiknek az ő arcát, de e sok arcból egyetlen arc lett az esti homályban, óriási fej, mely ostobán és gonoszul és szemtelenül vigyorgott az ő arcába, véres szemei hunyorogtak és szájából büdös lé szivárgott és torkából úgy bömbölt rekedten: "Barabbást!
– Ó, én bolond! – kiáltott a nyomorult fejét öklével verve, – ó, én bolond, aki Barabbást kiáltottam! Barabbást, aki ide juttatott! – Jól van – folytatta szelíden a mester – most jöjj hát velem Pilátus háza elé, ne törődj semmivel, ne figyelj semmire, csak rám, és amikor én intek neked, kiáltsd egész szívedből és egész tüdődből: "A názáretit! "; mintha azt kiáltanád: "Az életemet! " Az pedig követte őt. És találnak útközben egy másik nyavalyást, akinek Barabbás elvette házát, feleségét, gyermekét és szemeit kiszúratta. És ő homlokon érinté csendesen kezével és így szólt: – Én vagyok az. Jöjj velem Jeruzsálembe, és amikor én kezemmel érintelek, kiáltsad: "A názáretit! "; mintha azt kiáltanád: "A házamat! A gyermekemet! A szemem világát! " Az pedig felzokogott és követte őt. És találtak még másikat is, kinek lábai és kezei kötéllel voltak összekötve és nyakára hurkolva, őt magát pedig arccal lefelé bűzhödt mocsárba nyomta le Barabbás, tetvek és csúszómászók közé. Odament hozzá, és megoldotta kötelékeit, és így szólt: – Ismerlek téged.
Hirdetés Jöjjön Kölcsey Ferenc: Huszt verse. Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. Kölcsey Ferenc: Huszt és az Emléklapra című verse - ekultura.hu. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! Köszönjük, hogy elolvastad a Huszt verset! Mi a véleményed Kölcsey Ferenc költeményéről? Írd meg kommentbe!
Az első négy versláb lehet spondeus vagy daktilus, mert mindkettő értéke 4 mora. /Lehet csak daktilus, vagy csupán spondeus, de a kétfajta versláb keveréke is. / A hatodik versláb általában spondeus. A pentaméter hat verslábból áll/ tulajdonképpen rövidített hexaméter/, miközben a harmadik és a hatodik csonka, amely után sormetszet következik. /A két csonka versláb összessége alkotja a penta - ötödik - verslábat/. Vagyis neve szerint öt, de valójában hat /négy teljes, és két fél/ verslábból álló verssor, amelyben a harmadik és hatodik csonka. Önálló sorként ritka, de az ókori görög költészetben gyakori a disztichonok második soraként. Egy hexaméterből és egy pentaméterből áll a disztichon. A Huszt c. Kölcsey Ferenc remek epigrammája - Huszt. epigramma tehát négy disztichon. Gyakoroljunk! Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; - u u/ - u u/ - - / - - / - u u/ - -/ daktilus daktilus spondeus spondeus daktilus spondeus Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. - u u/ - u u/- // - u u / - u u /- / daktilus daktilus csonka daktilus daktilus csonka Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
1825 májusában a költő felkereste Huszt várát, és a még friss élmény hatására megírta Régi várban című epigrammáját. A kezdő sorok akkor is ismerősek lehetnek, ha a verset még soha nem olvastuk: "Bús düledékeiden, ó Husztnak vára megállék, Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. " Igen, az történt, hogy 6 és fél év múltán Kölcsey újragondolta a verset, így született egy jó versből egy zseniális költemény, a Huszt. Huszt Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék; Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold. Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém. Kölcsey ferenc huszt vers la page du film. És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér? Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!