(... ) Vecsernyekor az idegent elnyeli a fekete romlás korhadt ágak alatt, lepraheges falaknál, hol a szent tesrvér járt valamikor, s tébolya édes hárfazenéje nyügözte. Ó, milyen magányosan hal el az esteli szél! Halálba horgad a fő az olajfa homályán. Megrendítő a fajta pusztulása. A néző szeme megtelik ezen az órán csillagai aranyával. A sárviskókat bíbor szőlő indázza körül, zengő kévéi a megsárgult gabonának, méhzümmögés, darvak vonulása. Feltámadottak járnak a sziklaösvényeken este. Bélpoklosok fekete vizekbe néznek, vagy sírva kitárják sárfoltozta ruhájuk a rózsaszínü halom balzsamos szelének. Növények/S/Svéd berkenye – Wikikönyvek. Az éj utcáin karcsu leányok tapogatóznak, keresik szerelmes pásztorukat. Szombaton szelid ének zendül a házikókban. Gyerekkor Fürtösre ért a bodza: kék barlangja homályán aludt a gyerekkor. A tűnt ösvényen, ahol rőten suttog a vad fű, most tünődik az ág. A lombsusogás úgy harsog, mint a kék patak árja a sziklán. Szelíd a rigó szava. Hallgatagon megy a pásztor az őszi dombról guruló nap után.
'Légy üdvöz, jó természet, Édes szülőanyánk! Nyájas szerelmed árad Kikeletkor reánk! Mi vagyunk a kinyilt föld Első virágai, Hozzánk jön a legelső Szellőcske játszani. Az égnek tiszta mézét: Az édes harmatot, Testvérink közt először Velünk kóstoltatod! A csillogó verőfény, Mely reszketőn ölel: Meleg csókját, szerelmét Mással nem osztja fel. Alusznak a virágok, Mi már ébren vagyunk! A bérc mogorva képe Megenyhül általunk, Mi, mintha nyelve volnánk A jó földnek, ki szól: A közelgő tavasznak Tündéri bájiról. Georg Trakl – Wikidézet. Légy üdvöz, jó természet, Édes szülő anyánk! Nyájas kegyelmed árad Ifju kikircsek ajkán Igy hangozott a dal, Eggyé olvadva a táj Lassú fuvalmival. Igy örvend a szelid nép, De van: ki bús, beteg, Nem mondja a tavaszdalt, Melyet mond a sereg. - Hát a piros virággal Szomszéd a halavány? Vagy együtt jár a fénnyel Testvér gyanánt az árny? Nincs boldogság, amelynek Ne volna bánata!?... És szól a bús kikircsek Békételen hada: »Oh hadd emésszen a bú: Csak jól teszen velünk! Hervaszd, hervaszd, enyészet, Megútált életünk!
rájok a kikelet Újabb viszontlátást derít. Sirnak szellői, gyász szelek! Ha jöttök sárga lombért, értem: Ki új tavaszt hittem, reméltem, Fehér fátyollal jőjetek! Fehér fátyollal jőjetek!
6. Majdnem kihaltak A második világháború szinte teljesen kiirtotta a fajtát. Számos kutya halt meg a bombatámadások során, vagy az elterjedt vírusos fertőzésekben. A háború után megkezdett aktív tenyésztési programok segítették a fajta fellendülését. Amely végül hozzájárult ahhoz, hogy a fentiekben említett három féle shibából kitenyésszék a mára már jól ismert fajtát. 7. Egy shiba inu megmentette a családját 2004-ben hatalmas földrengés rázta meg Japánban Yamakoshi faluját. Szép őszi képek falevélből. Amikor egy családi ház összeomlott, egy Mari nevű shiba inu akcióba lendült, hogy megmentse kölykeit és idős gazdáját. Kölyökkutyáit biztonságos helyre vitte, majd megtalálta és felébresztette gazdáját, aki egy ledőlt szekrény alatt rekedt. A mentőcsapat érkezéséig sikerült életben maradnia, de súlyos sérülések folytán végül helikopterrel vitték kórházba. Így kénytelen volt otthagyni Marit és kölykeit, de amikor két héttel később visszatért, rádöbbent, hogy a kutyának köszönhetően mind életben vannak. Mari történetéből egy japán film is készült "Mese Mariról és három kiskutyájáról" címmel.
A shiba inu mára egyre népszerűbb hazánkban is, így összegyűjtöttünk néhány érdekességet arról, hogy pontosan honnan származnak, és milyen különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. A shiba inu talán legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy hegyes fülei, vörös bundája és fekete orra révén hasonlít a rókára. A fajta maga először az 1950-es években érkezett az Egyesült Államokba, ahol ebben az időszakban vált kifejezetten kedveltté, majd elterjedt szerte a világon. 1. Ősi fajta A shibák ősei valószínűleg az első bevándorlókat kísérték Japánba i. e. Szép őszi hétvégét képek. 7000-ben. A régészek nemrégiben ilyen méretű kutyák csontjait vélték felfedezni olyan helyeken, ahol a helyi civilizáció i. 14 500 körülre vezethető vissza. Az adott fajta ősei valószínűleg a Jomon-jini emberek kutyái voltak, akik az első bevándorlók lehettek a területen. 2. Eredetileg vadászkutyának használták őket A shibákat eredetileg vadászatra tenyésztették ki. Mivel kistestűek, képesek kikergetni a madarakat és más apró vadakat a bokrok közül.
Egyes munkások – időt és pénzt spórolva – kivájt üregekben laktak. A sváb szőlőtermelők csak a XVII. század második felében kezdték itt a házaikat építeni, az utcában a borászat ekkor vette át a főszerepet. A szüret kezdete csak meghatározott időpontokban kezdődhetett, amikor az uradalmi járandóságot, a szőlődézsmát, majd az 1860-as évektől a bordézsmát szedték be. Nem meglepő, hogy az utcát Dézsmaház utcának nevezték el, amelyet az 1940-es évek közepétől 1990-ig Baucsek utcának hívtak, és csak a rendszerváltás után kapta vissza az eredeti nevét. Egy falat vendegloő 14. A szociáldemokrata Baucsek Ernőnek, aki 1919-ben a Kommün alatt a helyi direktórium tagja volt, a Vilmos utca sarkán állt a vendéglője a Dézsmaház utca 22. szám alatt, amit még ma is az egykori Baucsek vendéglőként emleget Rita is. Sajnálatosan, jelenleg ezt a szerény, patinás házat éppen többlakásos társasház építésére szemelte ki az új tulajdonos, s lassan bele is kezdenek a bontásba. " A XIX-XX. század fordulóján Budatétény nem egy sűrűn lakott terület, hanem pesti gazdag polgárok nyaralóhelye volt.
Sikerrel, mert a nyílást ócska szekrényekkel álcázták, így nem találtak rájuk házkutatáskor. Mindhárom pincének a mennyezetén és oldalfalain ma is láthatóak az "ősi" csákányozások nyomai, és a szépséges, több évezrede kialakult vízerek változatos csíkmintázatai. " A mészkőbe vájt galéria bemutatása után Ritával járjuk körbe a Dézsmaház utcát. A Dézsmaház utca pincéi a Gyöngyszem utcáig nyúlnak át. Megcsodálhatjuk a két utca közötti igencsak nagy szintkülönbséget is. "Itt bent egy csoda van. A kerületre jellemző, hogy nemcsak mesterségesen kialakított pincerendszere van, hanem egy természetes úton kialakított barlangrendszer is végignyúlik a Gyöngyszem utcáig. Egy falat vendegloő 6. Nagyon szép. Az itt élő család mesélte, hogy több millió éves barlangnyílás is található. A Kiskőbánya utcában is lehet ezt látni. A kőfejtés nyomai nagyon határozottan megmaradtak. A szőlő kipusztulása után a pincerendszereknek több funkciója is volt. A 60-as, 70-es években még osztálytársam is lakott ilyen pincelakásban a családjával.