Interjú Székely Krisztával 2021. 09. 21. 14:00 Bejáratott élmény. Komoly hagyományok. Színház, saját kortárs hangon. Székely Kriszta vitte színre a Mágnás Miska című operettet a Miskolci Nemzeti Színházban. A rendező kalandként jellemzi a társulattal közös munkáját. A kísérlet: lehet-e kortárs hangon, az operett hagyományait és szabályait tiszteletben tartva alkotni. Az előadáshoz új szövegkönyv készült, Závada Péter munkája. A korszerűség kényszeréről is kérdeztem Székely Krisztát. Izgatottan készül a Mágnás Miska rendezésére – májusban nyilatkozta ezt. Ez tényleg olyan állomása a rendezői pályájának, ami miatt érdemes volt izgulnia? Sok oka volt az izgalomnak. De leginkább az, hogy ez: kísérlet, a vele járó rizikóval. Ha egy ilyenbe belevág valaki, sok partnerre van szüksége. A magyar operettjátszásnak és különösen a Mágnás Miskának nagyon komoly hagyományai vannak. Ezeket a nézők komolyan veszik. Akik bárhol az országban Mágnás Miska előadást néznek, nagyon várnak valamit, vagy legalábbis erősen számítanak valamire.
Talán volt olyan időszakom, amikor azt állítottam volna, hogy ez az életem értelme. De most úgy érzem, a lényeg, hogy tudnunk kell csatlakozni a világ meg az emberiség nevű rendszerhez azzal, amink van, azokkal a képességekkel, gondolatokkal, amikkel ide születtünk. Lehet valaki csodálatos ápoló, fodrász vagy színházrendező is – ha megtalálja a saját csatlakozási pontját az egész, nálánál lényegesen nagyobb egységbe, akkor megtalált valami fontosat. Úgy érzem, megtaláltam azt, amivel hozzá tudok tenni ehhez a konstrukcióhoz, amit emberiségnek hívunk. " Székely Kriszta a miskolci Mágnás Miska operett olvasópróbáján (fotó: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház) Azt is hozzátette: "Sokat töprengek azon, meddig ér el a kultúra keze. A mai világban ismert milliós YouTube-kattintásokhoz képest kis hatósugár ez. A kultúra nagyon sok mindenre képes, de arra nem, hogy egy felülről vezérelt médiabirodalommal szemben igazi ellenpont legyen. Ez nem egy érvényes párosítás. Csodálatos volt, ahogyan az SZFE művészhallgatói reagáltak, tehetséges, elegáns és rendkívül kulturált.
Pál Marci, #acsaladazcsalad, Szivárványcsaládokért Alapítvány tagja, Székely Kriszta, színházrendező, tanár, Dudits Luca a Háttér Társaság, és Vig Dávid, Amnesty International Magyarország munkatársai. Szekeres Zsolt, az első felszólaló elmondta: a kollégium, ahol tizenévesen lakott, nem volt biztonságos hely egy meleg fiúnak. Nincs hova hátrálniuk akkor, amikor a létezésüket propagandának, ártalmasnak, a megbocsáthatlan gyermekbántalmazással akarják egyenértékűvé tenni. "De ti, akik mögöttem erről beszéltek, tévedtek. Igen, a gyerekeket meg kell védeni, de tőletek kell megvédeni. Tőletek, akik beálltak a bántalmazók, a kiszolgáltatott, szorongó, magányos gyerekeket ütők és rúgók sorába. A bántalmazásotok pedig nem marad következmények nélkül. Azok a felnőttek, akik belőlük lesznek, az a következmény. Az ő életük a mi életünk. Kedves fideszesek! a gyereketek, testvéretek, unokátok élete, félelme, szégyene és elmenekülése, ez a következmény. mondta. Lászlóffy Juli, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciójától elmondta: jó látni, hogy ennyien jöttek a tüntetésre, ugyanakkor szomorú, hogy pont azok nincsenek itt, akiknek hallania kellene ezeket a beszédeket.
A pedofilellenes törvénytervezet homofób elemei ellen tiltakoztak Budapesten. Több ezren vettek részt azon a tüntetésen, amelyet hétfő este 18:00 órától a Parlament elé szervezett több civilszervezet, így többek között az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride, a Háttér Társaság, hogy tiltakozzanak "az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb jogfosztása ellen". Felhívásukban a szervezetek úgy fogalmaztak, tiltakoznak az ellen, hogy az Országgyűlés elfogadja azt a törvényjavaslatot, amelynek célja, hogy " teljesen eltüntessék az LMBTQI embereket a nyilvánosságból, és betiltsák azokat a létfontosságú iskolai programokat, amelyek egyrészt segítenek a fiataloknak abban, hogy információkhoz és támogatáshoz jussanak, másrészt elfogadóbb és mindenki számára biztonságosabb környezetet garantálnak". A hétfő esti tüntetésre rengetegen érkeztek szivárványos zászlókkal, illetve feliratos táblákkal, amelyeken az szerepelt, hogy "A szerelem mindenkié", " A valóságot nem lehet betiltani", "Kényszerházasságok helyett szerető családokat", "Lehet, hogy a fiad is itt van".
Szakorvos válaszol olvasóink kérdésére. Az utóbbi időben megsokasodtak olvasóink egészségügyi kérdései. A legtöbben a koronavírus kapcsán fordulnak hozzánk és jellemzően Vajó Zoltán orvosként is praktizáló kollégánkhoz. Olvasótáborunk kiszolgálása érdekében úgy döntöttünk, alkalomszerűen az Index címlapján válaszolunk a széles tömegeket érdeklő kérdésekre. A feleleteket dr. Vajó Zoltán, belgyógyász, geriáter, allergológus és klinikai immunológus szakorvos, címzetes egyetemi tanár adja meg, aki az Egyesült Államokban a járvány kezdete, vagyis tavaly március óta napi szinten lát el Covidban szenvedő betegeket. Ő osztja meg ezen a téren a 2000-nél is több beteg kezelése során szerzett tapasztalatait az Index olvasóival. Először három gyakori tévhitet oszlat el. Magyar Diabetes Társaság On-line. 1. "a betegek mibe halnak bele inkább? Nem is a Covidba, sokkal inkább a kísérőbetegségükbe? " Ez így biztosan nem igaz. A leggyakrabban szereplő kísérőbetegség a magas vérnyomás. A felnőtt, de még inkább az időskorú lakosság nagy része hipertóniás, vagyis magas a vérnyomása.
Vajó Zoltán: Negyedik hullám, vakcinaháború, rák elleni oltás, delta variáns - YouTube
2. "ha Egészséges vagyok, nincs mitől tartanom? " Ez sem ilyen egyszerű, ahogy tulajdonképpen semmi sem az a Coviddal kapcsolatban. A különösen súlyos lefolyású Covid során ugyanis sokszor nem maga a vírus, vagy legalábbis nemcsak az okozza a pusztítást, hanem az immunrendszer túlzott reakciója. A legtöbb beteg szerencsére nem jut el ebbe a fázisba, és az immunrendszere valóban legyőzi a vírust, aki azonban kórházba kerül, és oxigénre szorul, ott a kezelés részét képezi a túlzottan aktív immunrendszer gátlása. Olyannyira, hogy életmentő lehet a túlzott immunreakció blokkolása. Baj lehet tehát a gyenge, de a túlzottan erősen reagáló immunrendszer is. 3. Index - Vajó Zoltán. "ha Alig volt tünetem, nem lesznek később szövődményeim? " Egy ideje ismert már, hogy Covid–19 után sok beteg az első, akut szakaszból történt gyógyulás után sem érzi magát teljesen tünetmentesnek, nem tér vissza a fertőzés előtti állapotba. Ezt eleinte a kórházi kezelést igénylő, tehát a Covid súlyosabb formáit mutató betegek gyógyulása után írta le a szakirodalom, de mára azonban az is világossá vált, hogy az enyhe, sőt kezdetben tünetmentes, fiatalabb és korábban teljesen egészséges egyénekben is kialakulhat "hosszú Covid".
SAJÁT WEB-OLDAL KÉSZÍTÉSE Csak tagoknak elérhető szolgáltatás, felhasználó névvel, jelszóval történt előzetes bejelentkezést követően! Sok tagunk már meglévő weboldala az alábbi listában nem került feltüntetésre, ugyanis az Ő Web lapjaikon minden információ, így nevük is csak a Társaság tagjai számára, bejelentkezést követően válik elérhetővé. Csak bejelentkezés után válik elérhetővé az összes információ
Ebben a vizsgálatban 43 000 ember vett részt, melynek során a védőoltás 85 százalékos védelmet nyújtott a koronavírus által kiváltott betegség súlyos, kórházi kezelést igénylő lefolyása ellen. A vizsgálatot három földrész nyolc különböző országban folytatták le, ami azért jelentős, mert így biztosabbra vehető, hogy világszerte hatékony az oltás, különböző országok különböző járványügyi helyzete és eltérő egészségügyi rendszere, illetve nagymértékben különböző egészségi állapotban lévő állampolgárai számára is. Bővebben>>> Mit tud az Astra-vakcina egy év távlatából? Lassan egy évvel ezelőtt a Pfizer oltása lett az első lehetőség a koronavírus elleni igazán hatékony védekezésre – a távolságtartás és a maszkok viselése mellett –, nem sokkal később pedig megérkezett a Moderna vakcinája is. Az Index sorozatot indított, amelyben egymás után mutatja be a koronavírus elleni harcban bevetett vakcinákat. A harmadik részben az Astra-oltásról lesz szó. Bővebben>>>