A szolgáltatók az egyre bővülő multimédiás tartalmakra – zenehallgatás, videók és online játékok – hivatkozva próbálják gyorsításra bírni a felhasználókat. Laszlo szerint azonban ez csak marketingvakítás. Egy videoanyag internetes megtekintése nagyjából 5–600 kbps sávszélességet igényel, míg a tömörített zenékre ennél jóval kevesebb (128–256 kbps) is elegendő, az internetes telefonálás pedig beéri ennek a felével is. Ingyenes wifi a Telekomosoknak - Computerworld. Ami pedig a fájlletöltések maximális sebességét illeti, az nem a felhasználói, hanem a kiszolgáló oldal sávszélességétől függ, ezért van az, hogy egy zeneszám letöltése mindössze 10-12 másodperccel tart tovább egy 768 kilobites kapcsolaton, mint egy 6 megabitesen. "A népesség egy kis hányada mindig többet akar, de a többség boldog azzal, amije van" – magyarázza Laszlo. De Jim Penhune, a Strategy Analytics elemzője nem feltétlenül ért egyet: "az emberek megtalálják majd a módját annak, hogy miként használható ki a nagyobb sávszélesség" – mondja, miközben azt maga is elismeri, hogy egy bizonyos pont után a netezési élmény jottányit sem javul.
0 (Enhanced Voice-Data Optimized) fejlesztett optimalizált hangtovábbítás 2457 kbps 153 kbps 1xEV-DO rev. A 3, 1 Mbps 1, 8 Mbps 1xEV-DO rev. B 14, 7 Mbps 5, 4 Mbps HSPA 3, 5G (High Speed Packet Access) nagy sebességű csomaghozzáférés 13, 98 Mbps 5, 76 Mbps 2008 4xEV-DO 34, 4 Mbps 12, 4 Mbps HSPA+ 42 Mbps 11, 5 Mbps 15xEV-DO rev. Mire jó a 30 megabites internet? - IT café Közösségi média hír. B 73, 5 Mbps 27 Mbps 2010 UMB (Ultra Mobile Broadband) ultra mobil sávszélesség 140 Mbps 34 Mbps 2009 LTE 4G (Long Time Evolution) hosszú távú fejlesztés 173 Mbps 58 Mbps UMB 2 280 Mbps 68 Mbps 2011 EV-DO rev.
Ingyenes fedélzeti Wi-Fit biztosít a Telekom havidíjas előfizetői számára repülés közben a Lufthansánál. 2020. január 30-tól a Lufthansa csoport bizonyos gépein ingyenes fedélzeti hozzáférést biztosít a Telekom díjmentesen. "A következő néhány órában nem leszek elérhető, mert repülök, de amint leszállok, hívlak, vagy üzenek" – ez az üzenet naponta több tízezerszer hangzik el Európában az utazók szájából, habár a légitársaságok egy része már kínál díjfizetés ellenében fedélzeti internet hozzáférést. A Telekom mostantól ingyenesen és korlátlan alkalommal elérhetővé teszi havidíjas előfizetői számára a fedélzeti internet, így a Telekomosok már azt mondhatják: "Hamarosan felszállunk, le kell tennem, de cseten vagy e-mailen folytathatjuk". Az InFlight Wifinek köszönhetően már nemcsak a földön, hanem a levegőben is magától értetődik, hogy folyamatos kapcsolatban maradjunk a családdal és a barátokkal, és nem maradunk le az aktuálisan zajló eseményekről, friss hírekről sem. "Most jött el az ideje, hogy már szinte bárhol tartózkodunk, kötöttségek nélkül munkálkodhatunk a céljaink elérésén, legyenek azok üzleti, közösségi vagy magánjellegűek.
Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!
Művei világszerte megtalálhatók köz- és magángyűjteményekben Bécstől egészen Mexikóvárosig. Ez utóbbi azért is fontos, mert a mexikói tájképfestészet Markó műveinek tanulmányozásával és másolásával született meg. [ forrás? ] Galéria [ szerkesztés] Magyar alföldi táj gémeskúttal (1853) A puszta szivárvánnyal (1853) Itáliai táj szivárvánnyal (1838) Tájkép Tivoli mellett (1846) Olasz táj naplementekor (1851) Megjegyzések [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar művészeti kislexikon: kezdetektől napjainkig. Budapest: Enciklopédia Kiadó, 2002. Id. Markó Károly lásd 278–280. o. ISBN 963-8477-66-0 Irodalom [ szerkesztés] Kelety Gusztáv: Id. Markó Károly (Budapest, 1899) Pogány Ö. Gáborné: Id. Markó Károly (Budapest, 1954) Pogány Ö. Markó Károly művei (Budapest, 1957) Lyka Károly: Markó Károly, id. (Élet és Tudomány 1960. 3. sz. ) Bodnár Éva: Markó (Budapest, 1980) Szvoboda Dománszky Gabriella: Markó (Budapest, 2004) Markó Károly és köre. Mítosztól a képig. Szerk.
Harmadik kiállítási egységünk Markó Károly bibliai témájú alkotásait gyűjti egybe: ennek igazi különlegességét az adja, hogy az itt bemutatott legfontosabb alkotások még soha nem voltak láthatóak Magyarországon. A bécsi Hofburg óriási méretű kompozíciója Illés próféta és a sareptai özvegy témáját dolgozza föl egy pazar naplementét ábrázoló tájképen. Itt kapott helyet az a négy mű is, amelyeket Markó mexikói megrendelésre festett, s amelyek az elmúlt közel 160 évben még nem hagyták el újvilági őrzési helyüket. A mexikóvárosi San Carlos Múzeum (Museo Nacional de San Carlos) tulajdonában lévő alkotások itthoni bemutatása minden bizonnyal a Magyar Nemzeti Galéria kiállításának egyik szenzációja lesz. Izgalmas összefüggések tárulnak föl a nagy számban megfestett Szent Péter-kompozíciók között, s épp Markó bibliai történeteket megjelenítő alkotásainak sorában foglal helyet az a két befejezetlen kép is, amelyek látványosan dokumentálják Markó különleges munkamódszerét. Ezeken jól megfigyelhető, hogy Markó először előrajzolta kompozíciót, majd részletről részletre kifestette a motívumokat.
Honnan indult Markó Károly, kik voltak mecénásai, mit csinált az alig dokumentált bécsi években, kik voltak tanítványai, vannak-e kedvenc témái, helyszínei, van-e életművének valami világosan artikulálható struktúrája, s volt-e érzékelhető hatása utódai és követői festészetére? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ ez a kiállítás, illetve a hozzá kapcsolódó impozáns katalógus. Ha belegondolunk abba, hogy Markó Károly és követőinek életművét utoljára a Fővárosi Képtár szerény kivitelű 1951-es kiállítása mutatta be egy 1899-es, hasonló léptékű tárlat után, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a most nyíló nagy kiállításunkon mindenképpen egy új Markó-értelmezés született meg. Fogadófalunkon Barabás Miklós Markóról készült rajzának hatalmasra felnagyított szeme tekint a nézőre, mintha ellentmondást nem tűrően invitálna arra a belső utazásra, amely nem más, mint Markó festészetének felfedezése. A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása Markó festészetét négy nagy tematikus csoportban mutatja be.
- 2011. május 6. - november 1. Nem elgépelést látunk, amikor a 19. század első világhírűvé lett magyar művésze, idősebb Markó Károly neve mellett az eddig megszokott 1791 helyett az 1793-as születési évszámmal találkozunk! Látszólag jelentéktelen filológiai probléma ez, mégis határozottan rávilágít arra a törekvésre, hogy Markó Károly művészetét végre teljesen új szemmel, a legújabb kutatási eredmények figyelembevételével tekintsük át. Markó friss, új szemléletű bemutatása ugyanis nagyon időszerűnek tűnik. Hiába lógtak ott a múzeumok falain olyan fő művei, mint a Visegrád, vagy a varázslatos Tivoli tájkép szüretelő jelenettel, s hiába mondatták fel velünk a leckét Markó kissé idejétmúlt klasszicizmusáról, most mégis azzal kell szembesülnünk, hogy nem ismertük eléggé ezt a művészt. A Visegrád például megszületése után bő hetven évvel került csak múzeumi tulajdonba, s csak ekkor – a 19. század végén – láthatta egyáltalán először a közönség. A róla szóló első méltató szavak pedig az 1930-as években, több mint száz esztendővel a kép megfestése után láttak csupán napvilágot!