Főoldal Műsorvezetők Bódi Csabi Jr. Sziasztok! Én Bódi Csabi Jr. vagyok, a Bódi család harmadik generációja. Bódi Guszti és Margó unokája, Bódi Csabi nagyobbik fia. Kisgyermekkorom óta abban élek, hogy szórakoztassuk a közönséget és vidámságot, jókedvet varázsoljunk mindenki lelkébe. Nagyon boldoggá tesz, hogy ennyi idősen lehetőséget kaptam egy ilyen ikonikus rádióban, mint a 100. 3 Rádió Dikh. Számomra a zene és a szórakoztatás nem csak munka vagy hobbi, hanem az életvitelem.
Ahogy arról az nlc is beszámolt, megnősült Bódi Guszti unokája, Bódi Csabi Junior. A nagy napról egy, a szülőkkel közös képet osztott meg az ifjabb Bódi Csabi az Instagram-oldalán. "Nagyon boldog vagyok, hogy végre megtaláltam a másik felemet és végre egy egységet alkot az életem amióta ismerlek. Örök hűséget fogadtam ma neked, jóban-rosszban, egészségben, betegségben és még sorolhatnám még 10 GB mennyiségű szövegben, hogy milyen dolgokban kitartanék melletted, de csak egyet tudok mondani…. KÖSZÖNÖM, HOGY TE IS EZT TETTED MA ÉS ÖRÖKKÉ VELEM LESZEL. Halálom napjáig szeretni foglak" – írta a posztban a rádiós műsorvezető. Az esküvőt szűk körben tartották, egyelőre nem akartak nagy felhajtást, így csak kevesen tudtak róla, hogy mire készülnek. A nagyszülei ebben az időszakban Thaiföldön voltak, így ők csak utólag tudták meg, hogy megnősült az unokájuk – erről meséltek a Reggeliben. Fotó: RTL Magyarország "Csabika együtt van egy lánnyal másfél éve. Kint voltunk Thaiföldön és egyszer csak írtak a gyerekek, hogy szombaton lesz a Csabika esküvője.
Majdnem elájultam, mondom ezt nem értem. Mondták, hogy csak polgári lesz. Nálunk viszont a lagzi a fő. Négyen voltak a hivatalban, meg az anyakönyvvezető" – magyarázta Bódi Margó. Bódi Guszti elárulta, hogy a másik unokája is elszöktetett egy lányt. Tehát, mint kiderült, Gusztika is megnősült. A pár elmondta, azért a nagy lagzi sem marad el, Csabikáék szeptemberre tervezik a banzájt. The post Bódi Gusztiék nem tudtak az unokájuk, Bódi Csabika esküvőjéről first appeared on nlc.
- A kívánságműsor vezetése nagy öröm számomra, mert interaktív, tele van érzelmekkel. Alig várom, hogy teljesíthessem a hallgatók zenei kívánságait, és segítsek szebbé, jobbá, vidámabbá varázsolni a napjukat a kedvenc zenéik lejátszásával - mondta az ifjabb Bódi Csaba. A fiatalember sokat tanult a nagyapjától és az édesapjától, a családja pedig rendkívül büszke rá, örülnek a sikereinek. - Biztatnak és drukkolnak, hogy a saját utamat járjam, ez pedig nagyon jó érzés - árulta el a BódikhívánságShow műsorvezetője. Az X-Faktor mentorai akkor és most Hazánkba 2010-ben érkezett meg az X-Faktor, amelynek a jubileumi, tizedik évada 2021-ben került adásba. Az első évad egyik mentora Toldy Mária táncdalénekesnő és id. Malek Miklós Erkel Ferenc-díjas karmester fia, a zenei producer Malek Miklós lett. Három évadon keresztül szerepelt az RTL Klub műsorában, majd úgy döntött, visszamegy a tengerentúlra. Nem ő az egyetlen a mentorok közül, aki másképp fest napjainkban, mint annak idején. Képes összeállításunkban mutatjuk az X-Faktor ítészeinek akkor és most fotóit.
Jelenleg tizenhat olyan zászló van, amelyeket nemzeti ünnepeinken fölvonultatnak. Ha egyéb, konkrét történelmi eseményre kérnek történelmi zászlókat, akkor számuk lehet kevesebb, és kiegészülhet olyan zászlóval, amely eredetileg nem szerepel a tizenhat ajánlott jelkép között, de ott és akkor jelentősége van. Legfontosabb történelmi zászlóink a következők: Az Árpád-házi családi zászló, köznapi nevén a sok vihart kavart árpádsávos zászló. Ősi magyar szimbólum Árpádházi királyaink történelmi zászlóin már a XI. században szerepel. Legtöbbször négy vörös és négy fehér sáv váltakozásából áll, de a sávok száma nem volt mindig állandó. Legkorábbi magyarországi előfordulása 1202, amikor Imre király (III. Béla fia) címerén jelenik meg. Árpád-házi királyi zászló a XII. század végéről. A régebbi, a kettős keresztes változat III. Béla király uralkodása alatt jelent meg. III. Ősi " Magyar-Szkíta" medálok - magyarbolt,magyaros. Béla címeréül a kettős keresztet (talán Bizánc tanácsára) választotta, amit az Árpádok ősi, vörös színét őrző pajzsra helyezett.
Csak 1861-ben mert a polgárság a háromszínű lobogóval felvonulni. Hivatalosan 1867-től, a kiegyezés óta használható ismét a magyar lobogó. Ekkortól lehet állami és nemzeti zászlóról beszélni, az államiba ugyanis rendszerint azóta is mindig beleapplikálták az aktuális címert. Egy-két rövid - kommunista, sztálinista - időszakot leszámítva azóta a nemzeti zászló változatlan: a trikolór három egyszerű színe, bármiféle címer nélkül. Magyar zászló Stock fotók, Magyar zászló Jogdíjmentes képek | Depositphotos®. Az 1869-ben rendszeresített (1869. mintájú) magyar kir. honvéd zászlóalj zászlajának előlapja (Forrás: Magyar Állami Jelképek) 1918-ban átmenetileg a Kossuth-címer került az állami zászlóra, a korona helyett. Kossuth-címer A Tanácsköztársaság a vörös zászlót használta, de nem elsősorban Zrínyi Ilona vagy Árpád-fejedelem miatt, hanem a munkásmozgalmi jelképeket erőltette, ahogy a jelképe is a vörös csillag lett. 1938-ban rendszeresített (1938. mintájú) magyar királyi honvéd lovassági zászló (Forrás: Magyar Állami Jelképek) A Horthy-korban, az ellenforradalom idején a koronás kiscímerrel díszített zászlókat használták, de Horthy saját zászlaja egy fehér, angyalos címerrel ellátott lobogó volt.
(Habsburg) Mátyás koronázásánál már használták a piros, fehér, zöld színeket. Tudd meg te is, miért piros-fehér-zöld a csodálatos magyar zászlónk! Az államalapítás korában a magyarok zászlaja még nagy valószínűséggel vörös volt, korábban turullal a zászlórúd hegyén, majd később kereszttel, miután Szent István által felvettük a kereszténységet. Később, az Árpád-házi címer alapján elkezdtük használni a hétszer vágott árpádsávos zászlót. Az Árpád-sávok a kései Árpád-háziak által használt, vörössel és ezüsttel (általában) hétszer vágott pajzsmező sávjai. Zászlón először az 1270-es években fordul elő bizonyíthatóan. Ősi Ékszer. A motívum, amely az Árpád-kor utolsó évszázadában jelent meg az addig vörös színt használó Árpád-ház címerében, később a magyar címer részévé vált. A ma is használatos zászlót az 1848-as áprilisi törvényekkel tették hivatalossá, később a szabadságharc után tiltott jelképnek minősült és 1867-től használhatjuk újra hivatalosan, a Monarchia idején a zászló közepén szerepelt a címer a Szent Koronával két angyal által közrefogva.
Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt látható. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták. Zászlón – nemzeti jelképként – a reformkorban jelent meg együtt a piros, a fehér és a zöld szín. Az 1848-as követelések egyike volt, hogy "a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak", amit az áprilisi törvények XXI. törvénycikke szentesített. A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegységet: a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy folyót: a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Az 1849-ben keletkezett úgynevezett Kossuth-címeren nem szerepel a Szent Korona, alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma.
A piros, fehér és zöld színek mindannyiunkban az összetartozás érzését keltik és büszkeséget érzünk, hogy ehhez a hibái ellenére is csodálatos nemzethez tartozunk. De honnan erednek a zászló színei és miért pont ezek azok? Alábbi cikkünkben erre próbálunk választ adni. Tudd meg te is, miért piros-fehér-zöld a csodálatos magyar zászlónk! Mikor használták először? Biztosan mindenki ismeri a híres Wágner Sándor festményét, ami a Nándorfehérvár ostrománál hősies tettet végrehajtó Dugovics Tituszról készült. Dugovics Titusz a várfokra mászó janicsárt saját életének feláldozásával akadályozta meg abban, hogy kitűzze a török zászlót, a törököt magával rántotta a falról a mélybe. Egyesek azt hinnék, hogy a festményen látható magyar zászló már helyesen van ott és hiteles az ábrázolás, azonban ők nagy valószínűséggel tévednek, ugyanis ez az ostrom 1456-ban volt, a trikolóros zászlók használatáról pedig csak 1601-ből, a goroszlói csatából vannak az első feljegyzések. Bár Báthori Zsigmond használhatta a zászlót a csatában, ami biztosabb, hogy hivatalosan az 1608-ban Pozsonyban megkoronázott II.
Mika ezt a kódexet is Puchnernek tulajdonította, és valószínűsítette, hogy az ebben megfestett török zászlók Győr bevételekor, az erdélyi zászlók pedig a schellenbergi és a brassói csatákkor kerültek a császáriak kezére. Az 1601-ben elkobzott zászlókat Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem adományozta hadainak, miután a Basta által egyesített sereg ellen fegyverbe szólította őket. A Kolozsvár közelében lévő Szamosfalva mellett gyülekeztek, ahol hadseregének csapatait 43 új, rendkívül díszes zászlóval ajándékozta meg. A legszebbeket Csáky István és Székely Mózes kapták, akiket a sereg főkapitányává nevezett ki. Székely Mózes zászlója szolgált mintául a ma használatos arany-kék lobogónak, melynek kék alapszínén fehér sáv fut, benne Z. M. monogrammal. A mai arany sáv vélhetően az Erdélyi Fejedelemség régi zászlójára utal, melyről csak annyi feljegyzés maradt, hogy aranyos színű volt, de más források is arról tudósítanak, hogy Erdély színei a kék és az arany voltak. A hold és a csillag, amely a mai zászlót díszíti, Kónya Ádám kutatásai szerint a székelység legősibb jelvényei, számos régi pecsétnyomón találkozhatunk velük, sőt, Székely Mózes címerén is feltűnik a növekvő hold és a nyolcágú csillag.