Ez most biztos fura, de csak annak, aki nem tudja, hogy Bokod nem csak a tóról híres, hanem arról is, hogy állítólag itt, a település határában termesztettek először burgonyát Magyarországon. Ebből az apropóból pedig évente Krumplifesztivált is tartanak a településen, úgyhogy javaslom, hogy aki mindenképpen Bokod környékén akar fesztiválozni, az vegye inkább célba szeptemberben a krumplifesztivált. Bokod az úszó falu - YouTube. Gyula bácsi "Bombázója", illetve egyéb érdekességek pedig az alábbi videóban:) /Ha tetszett a poszt, további utazási tippekért kövess a facebookon és az instagramon is. /
Rengeteg helyen és rengeteg félét lehet olvasni - hallani a Bokodi-tó cölöpökön álló úszóházairól, úgyhogy tényleg csak a legfontosabbakat, legérdekesebbeket szedem össze az írásos részben, a személyes benyomások pedig inkább a videóban. A Bokodi-tó Oroszlány és Bokod települések között található, de a fotókról ismert legszebb, pár száz méteres partszakasz Oroszlányhoz van közelebb (ezért tévednek el sokan, akik a gps-be azt írják be, hogy "Bokodi-tó") A Bokodi-tó egy mesterséges tó, amit a 60-as években hoztak létre azért, hogy hűtővízzel lássa el a Vértesi Erőművet. A tavat az Által-ér táplálja, amit az erőmű melletti réten duzzasztottak tóvá anno. A tó közepén létrehoztak egy gátat is, ez választja szét "a hideg" és "meleg" ágakat. A gát egyébként nagyjából pont azon a vonalon húzódik, ahol anno az Által-ér medre volt. Úszó falu boko haram. Az Erőműbe értelemszerűen a "hideg ágból" jut be a víz, míg a "meleg ág" az a rész, ahova a termelt hulladékhő vízgőz formájában kikerül. Ennek a hulladékhőnek köszönhető egyébként, hogy a tó télen sem fagy be.
A vizsgálat során a vádlottak nem részesültek méltányos eljárásban – ugyanis a vád képviselte a "védelmet" is –, vallomásaikat csak kivonatosan rögzítették, az ítéletet pedig két nappal a kivégzés előtt tudatták velük. Október 6.: kivégzik az aradi tizenhármakat és Batthyány Lajost (1849) - Helsinki Figyelő. A törvényszék – Haynau kívánságának megfelelően – szeptember 26-án valamennyi honvédtisztet kötél általi halálra ítélte, négy fő ügyében azonban Ernst enyhítésért fellebbezett Haynauhoz, aki Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Schweidel József és Kiss Ernő esetében az ítéletet golyó általi halálra változtatta. Az enyhítést az első két esetben az indokolta, hogy Dessewffy és Lázár az osztrákoknak adták meg magukat, Schweidel és Kiss pedig viszonylag jelentéktelen szerepvállalása miatt részesült főparancsnoki "kegyben. " A honvédtisztekkel párhuzamosan gróf Batthyány Lajos, az első felelős kormány miniszterelnöke ellen is eljárás indult, akire az Olmützben ülésező osztrák bíróság a lázadás mellett azt is rá akarta bizonyítani, hogy részt vett az 1848. október 6-i bécsi forradalom megszervezésében – az ügyészek ennek nyomán úgy vélték, tettei együttesen kimerítik a felségárulást.
De hiába. A hatalom az osztrák hadvezetés, valamint a könyörtelen megtorlásra készülő Haynau kezében maradt, aki – mint mondta – száz évre el akarja venni a magyarok kedvét a forradalomtól. A cár csak annyit tudott elérni, hogy Görgeyt kivégzés helyett egy kis osztrák városba, Klagenfurtba internálták. Kijelentette ugyanis, hogy máskénét Oroszországban ad menedéket a magyar tábornoknak, s ezt a veszélyt Bécs nem vállalhatta. K.V.SZ. 1849 Október 6. TOVÁBBI HÍREINK -. Haynau 1849. október 6-án, a bécsi forradalom és Latour halála évfordulóján, Aradon kivégeztette a tizenhárom honvéd tábornokot. Lőpor és golyó általi halállal halt (reggel fél hatkor): Lázár Vilmos főtiszt, Gróf Dessewffy Arisztid tábornok, Kiss Ernő tábornok, Schweidel József tábornok. 12 katona állt fel velük szemben töltött fegyverrel, parancsnokuk kardjával intett és a lövések eldördültek. Kiss Ernő kivételével mindhárman élettelenül buktak a földre. Kiss Ernőt csak a vállán érte a lövés, ezért három katona közvetlenül elé állt, és mindhárman újra tüzeltek. Kötél általi halállal halt (reggel hat óra után): lovag Pöltenberg Ernő tábornok.
Ezen a szomorú napon Aradon hulltak le először a Ferenc József által követelt fejek: Haynau rendelkezése nyomán – hajnali fél hatkor – a négy golyó általi halálra ítélt tisztet – sorrendben Lázárt, Dessewffyt, Kiss Ernőt és Schweidelt – végezték ki először, utánuk következtek a kötélre szánt tábornokok. A sort hat órakor Poeltenberg Ernő nyitotta meg, őt pedig Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos, majd Damjanich János követte. A legszörnyűbb büntetés így Vécsey Károly grófnak jutott osztályrészül, neki ugyanis végig kellett néznie társai halálát; miután ő már senkitől nem tudott elbúcsúzni, kivégzése előtt jobb híján Damjanichnak csókolt kezet. A 13 mártír honvédtiszt a szemtanúk szerint bátran állt hóhérai elé, akik elrettentésül estig kinn hagyták a holttesteket. Számításaik nem váltak be, ezzel a lépéssel ugyanis csak azt érték el, hogy a közeli falvakból több ezren zarándokoltak a vesztőhelyre. Október 6.: kivégzik az aradi tizenhármakat és Batthyány Lajost (1849) - Magyar Helsinki Bizottság. Batthyány Lajost ugyanezen a napon Pesten az esti órákban, az Újépület zárt udvarán állították kivégzőosztag elé, majd a ferencesek belvárosi templomában helyezték végső nyugalomra.
1849. október 6-án végezték ki Aradon az 1848–49-es szabadságharc tizenhárom főtisztjét, Pesten pedig ugyanezen a napon hajtották végre a gróf Batthyány Lajos egykori miniszterelnökre kiszabott halálos ítéletet. Szintén Aradon végezték ki Ormai Norbert és Kazinczy Lajos honvéd ezredest, majd a következő év elején Ludwig Hauk alezredest is, az ő nevük kevésbé ismert. A tizenhárom nevet minden iskolás gyerek memorizálja: Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Lázár Vilmos, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knezic Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János, Vécsey Károly. Rajtuk kívül szintén Aradon végezték ki Ormai (Auffenberg) Norbert és Kazinczy Lajos honvéd ezredest, majd a következő év elején Ludwig Hauk alezredest, volt bécsi forradalmárt is. Kazinczy Lajost "a tizenötödik aradi vértanúként" is emlegetik. 1849 október 6 ans. Ormai Norbert komoly eredményeket ért el a szabadságharc haderejének szervezése terén. 1849 márciusában léptették elő ezredessé, s a honvéd vadászezredek főparancsnokává és főfelügyelőjévé nevezték ki.