Minden olyan, felnőtt polgár, aki munkával foglalkozik, és amelyért fizet érte fizetést, amelynek egy bizonyos százalékát átadják jövedelemadónak, jogosult adókedvezményt kérni. Mit jelent ez? Az egyik ilyen levonás a tandíj adó-visszatérítése. Az adójogszabályok előírják a személyes képzésért fizetett összegek részleges visszatérítését. Ez a gyermekek és közeli hozzátartozóinak oktatásáról is szól. A külföldi kiküldötteknek is járhat az szja-visszatérítés - Adózóna.hu. A forrásadó-bevallás összege a fizetés 13% -a. Képzési típusok, amelyekre a jövedelemadó visszatérítést kap A jövedelemadó visszatérítését azok a személyek kapják, akik saját maguknak vagy közeli családtagjaiknak tanulmányaikat töltöttek. Ilyen rokonok közé tartoznak a gyermekek, testvérek, ha a képzés idején életkoruk nem haladta meg a 24 évet. A gyámok akkor is levonást kaphatnak, ha továbbra is hozzájárulnak azoknak a gyermekeknek az oktatásához, akik korábban gondozásuk alatt voltak 18 éves koruk elérése után. Az oktatásért járó fizetés miatt létezik a hivatalosan nyilvántartott intézmények listája, amelybe a tanulmányok adóvisszatérítést számítanak.
Mikor kell nyilatkozni és mikor utalják az adó-visszatérítést?
Levéltárunk e-kutatás szolgáltatásának igénybe vételével az intézményünkben lévő dokumentumokról készült digitális felvételek böngészhetők az interneten. A felkerülő fényképek egy része ingyenesen, az anyakönyvi adatokat egyházlátogatási jegyzőkönyveket, Pfeiffer János plébániatörténeti jegyzeteit és a lélekösszeírásokat tartalmazók pedig díjfizetés ellenében válnak kutathatóvá. Az E-könyvtár menüben a Veszprémi egyházmegye múltjából című könyvsorozatunkat, a veszprémi püspökség régi névtárait (ún. Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár | E-LEVÉLTÁR. sematizmusait), és az 1950–1990 között összeállított, gépelt levéltári segédleteinket bocsátjuk előfizetéses regisztrációval rendelkező kutatóink részére. A legnagyobb érdeklődésre számot tartó anyakönyvek kutatása két módon lehetséges. A levéltárunk állományába tartozó plébániai anyakönyvi másodpéldányokat 1895. október 1-től, a polgári anyakönyvezés bevezetésétől kezdődően küldették be a püspöki hivatalba. E másodpéldányok felépítéséből adódóan pedig, mivel vegyesen tartalmazzák a keresztelési, esketési és halálozási adatokat, csak a 90 évnél korábbi bejegyzések kutathatóak, 2020-ban például az 1895 és 1929 közötti évek.
A 10. század legvégén Géza fejedelem által alapított egyházmegye széles sávban húzódott keresztül a Dunántúlon a Drávától egészen a Dunáig. Területe a középkorban magában foglalta Somogy, Zala, Veszprém és Fejér megyéket, valamint a később megszűnt Pilis megyét. Területének első nagy átszervezése 1777-ben történt. Fejér megye területén létrehozták a székesfehérvári püspökséget, a vasi és nyugat-zalai plébániákat pedig az újonnan alapított szombathelyi püspökséghez csatolták. Veszprémi érseki levéltár. Ugyanekkor került át a pápai főesperesség a győri püspökségtől a veszprémihez. 1993-ban újabb szervezeti átalakuláson esett át az egyházmegye. A Balatontól délre eső Somogy és Zala megyei területekből II. János Pál pápa létrehozta a kaposvári püspökséget, s ezzel együtt Veszprémet érseki rangra emelte. A levéltár közel egyidős magával az egyházmegyével, mivel az egyházmegyére vonatkozó oklevelek megőrzésére itt is gondosan ügyeltek. Bár a középkor folyamán többször is tűzvész pusztított benne (például 1276-ban, Csák Péter rablótámadásakor, valamint 1381-ben), mégis a két levéltárban összesen mintegy 1800 középkori oklevél maradt fönn.
Többlépcsős fejlesztés során az elmúlt évtizedek eredményeként alakult ki az a képböngésző rendszer, amelyet virtuális formában lehet lapozgatni; a levéltári elérést, jelzeteket a fájlnevekben, illetve az adott elérési útban megőrizve. Családfakutatásnál azonban az "elveszett" családágak megtalálásához szükség volt egy adatbázisra, amely a képek megtekintésén túl az adatok kereshetőségét is biztosítja. Őseink nyomában – családfakutatás az interneten – eGov Hírlevél. A mostani fejlesztés épp ezt az igényt elégíti ki. Hasonló munka több egyházmegyében, több levéltárban is folyik párhuzamosan; távlati cél a szélesebb szakmai összefogás, a kutatók igényeinek nagyobb fokú kiszolgálása. Forrás és f otó: Veszprémi Főegyházmegye Magyar Kurír Forrás: Tovább a cikkre »
Az elhangzott előadások szerkesztett változatait tartja most kézben a tisztelt Olvasó. A tizenhét tanulmány a középkortól a 20. századig terjedő időszakban mutatja be a veszprémi egyházmegye történetét, illetve a világi közigazgatás fejlődését. Tartalom Köszöntő(Márfi Gyula) 5 Ajánlás (Lasztovicza Jenő) 6 Előszó (A szerkesztők) 7 Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről Érszegi Géza: I.
Lélekösszeírások – Conscriptiones animarum Karlinszky Balázs (szerk. ): Segédletek 7. Püspöki birtokjogi iratok (1527–1785) – Litteralia instrumenta jura episcopatus Vesprimiensis tangentia (1527–1785) Hermann István: Segédletek 3. Végrendeleti ügyek - Processus causarum: Testamentaria Gutheil Jenő: Veszprém város okmánytára (1002–1523) Teljes ár: 3400, -